A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

nak folyamottyát? Azarias Az Istennek Lelke. Triphon Micsoda Istennek Lelke? Azarias Ki szent Pál Apostolnál így szóll: egy más terhát visellyétek és így tellyesíttitek be a Kristusnak törvényét. Triphon Te is olly fában vágád fej­szédet, mellybül éppen ki nem vonszod. Mi azon­ban Pál Lássunk a dologhoz; mond el noszszo mit végeztél? Pál Ah az egekre kénszerétlek ne untass továbbá, azon vagyok mast is, Ki ennek előtte valék. Triphon Visgáld meg egy kevéssé Kérlek, visgáld meg mit cselekszel; ez a bal el tökéilés be homályoséttya minden erkölcsös fé­nyességedet, mellyel ez óráig közöttünk szépen tündöklöttél, mit fognak ítélni gondold meg Thebais Városának lakosi, minémü vélekedéss­ben lesznek csekély Keresztény Társaságunknak Fiaj és Leányi sött a mi több szörnyű halálra fognak vetemedni egész rokonságid. Pál Ne fonnyazd, oh ne fonnyazd ezekkel továbbá fejed velejét, nem titok előtted Szent Pálnak mondása: hogy ha az embereknek tetszeném Krisztus Szol­gája nem volnék: íme ezek kívánt napjaj az üd­vösségnek, mellyeket el mulattni fő veszedelem.; . . . ismertem én többeketkiket az üdvösségrül való gondattlanság, és a jó alkalmatosságnak el mulatása végső veszedelemben süllyesztett, kikrül emlékezni keserves, követtni pedig eöket éppen veszedelmes. Azért kedvesim . . . Azarias Tellyes akaratunk nyomdokidat követtni. Felicianus ho . . . ho . . . micsoda sivéttás az V. Kiemenet Piacidus, Triphon, Pál, Azarias, Felicianus Piacidus Jaj Atyám! ... oh Egek! Triphon mido­log Gyermek, vallyon mi dolog? Piacidus Ti . . . Ti . . . Ti . . . Tirannus De . . . De . . . De . . . De Decius ve . . . ve . . . ve . . . veszedelem. Triphon Ki találtad . . . Decius Tyrannus veszedelem, . . . való ugyan való részedrül hogy veszedelem, meg vesszőzé az Annya a Gyermeket, és íme el Ká­bulvána fájdalomtúl ,Tyrannust, Deciust, vesze­delmet kiált. Azarias Igasságot szólt ezen gyer­mek. Triphon, meg tetszik szívének különös in­dulattyábul. Felicianus én is ezen ítéllettel va­gyok. Pál Jaj bizonyára úgy vagyon. Triphon Okosbak legyetek Kérlek ez Gyermeknél Kinek veszedelme nem több füst szeleknél, az Anya ő néki Deciussa, és a nyírfa veszszők kemény Tyranussa. Pál had szóilyon továbbá engedd meg a Gyermek. Triphon Folytasd tovább tacskó tragédiádat. Piacidus Valóban mi nékünk nem lesz tiszta eszünk ha illy nagy vészéiben tovább itt leszünk, íme Deciusnak majd tőrében esünk, testünknek szörnyű kínt Tyrannustól veszünk. Hát a mi illeti a Léleknek Kárát fogjuk tapasz­talni nem fizetik árát, melly jövendőbéli üdvös­ségünknek árt, mivel a mennyei Kapukra tészen zárt. Triphon Gyermek puha a fejed lágya, mi légyen a dolog tárja, nem értheted éppen eztet volta képen, mert a gyermeki esztendők, hogy értsed nem elegendők, félelmet okoznak, vesze­delmet hoznak. Piacidus Meg bocsáss jó Atyám, hallyad mik történtek, mellyek fő indulást szí­vemben szereztek, mellybül bátorságát anyira ki vették, hogy ládd félelmessé tellyességgel tették. Triphon Továbbá mi következett, mond hamar meg esze veszett. Piacidus Egyben gyülénk előbb gyermekek seregben, kiknek nagy kiáltás rep­penek fülökben, mi dolog volna az? fontolánk elménkben és nagy rémüléssel állánk öszve szemben, azonban futamék egy seregünk közül, hogy értené jobban fejek mitül szédül jobban, hát láttya üldözők között egy iffjú fűi, Kiktül vezettetik kötöztettve kézül. Triphon nosza ne szuszogj szaporán mond el, mert majd híre porán sem lesz engedelem szóllanyi s kegyelem. Piacidus Kit midőn meg érténk visza tért Tár­sunktul, leg ottan minyáján el halunk azonnal, de mind azon által indulánk asztaltul hogy irte­nénk jobban Decius mint dúl fúl. Megyünk siet­séggel Palotája felé, hát eö az ablakon tekéntvén le felé, fönt szóval kiáltya, hozzátok bé felé eze­ket, s az után vágjátok két felé, hogy had ta­nullyák meg a gonosz Pápisták, Istenek az hi­tet hogy rájjok nem bízták, erre Deciusnak kö­vetőit hittak, az élők könyvében neveket be ír­ták. Ezt halván meg hüle talpunk alatt a Vér, ha­lál veréttéke azonnal ki is vér, kiáltom lódullunk, mert több nyavala ér Keresztény Pogánnyal láttyátok meg nem fér. Ezen dolgot senki nem vévé tréfára, a jó erkelcseknek láttván hogy nincs ára, azért kiki üle leg jobbik Lovára tal­palván el juta önnön vagyonnyara. Én is haza jövék otthon nem érélek kedves Atyám, azért szerte keresélek, szívemnek titkaj minémök lennének, akarám, hogy tudva Tenálad lennének. Ezen történetet én ma hogy szemlellém, buzgó indulattal anyira meg telem, hogy itt Lakásomat Limbusnak itéllém, Egyptus barlangit meny Or­szágnak vélem. Hova meg engeded jó Atyám hogy jussak, innéd a Szent Lélek ösztönöz hogy fussak, hogy az Ür Istennek mélytán szolgálhas­sak, és ezen veszélybül ki szabadulhassak. Triphon Látom hogy meg tébolodtál, ezekkel együtt bódultál, hidd el meg verem a vállad, és nem hiszem, hogy el állód. Piacidus Bizonnyára Attyám. Triphon Halgass ha mondom, küíöm­ben . . . mast vagy igen jó kedvemben, hidd el, nem leszen külömben, itt fogsz maradni ölemben. Azarias Kedves Barátom, bottlol a mint látom, ez az Ürnak végezése nem e Gyermeknek kép­zése. Felicianus Úgy vagyon: Te azért bizo­nyos légy ebben, hogy ez a végezés nem hagya­ték félben, az Isteni erő munkálkodik mellyben innét fogyatkozás nélkül megyén végben. Triphon Bizonnyal titeket meg csal a reménség, mellyben Fundáltatik ez az hirtelenség, ugyan is ki lészen itt nagyobb Istenség, kitül adattassék bővebben a szentség. Felicianus Nem lesz, sémi képen hátra maradásunk, mert az Úr ígérte, van bátorkodásunk, véle leszek én, úgy mond minden vészéiben és Szent malasztomat öntöm eö szívé­ben. Triphon Látom semmit sem tehetek, épen elöl nem mehetek, néktek eleget tehetek, meny­nyetek, én itt lehetek. Pál Indullunk tehát már üdőt veszteni kár, íme a veszel vár, még ma töm­löczben zár. Triphon dum Piacidus ad eio pro­fugit, Capere earn volens . . . mondám itt maradsz ölemben. VI. Kimenet Triphon Boldog Isten! melly nagy esze fordulás ez, vesze­delmet kohulni, nagyobban merülni nem de sülyt bolondság? Szerencséttlen Iffjúság! vár a nyo­morúság, s nem lesz semmi gyámolyság, Egyptus pusztája, üres kősziklája, testedet nem táplállya, 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom