A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Törőcsik Zoltán: Adalékok a tapolcai népiskolai oktatás történetéhez I. (XIV–XVI. század)

hozzá hasonlatosan Tapolcai Gergelynek (Gregorius de Tapolcza), a lövöldi karthauzi kolostor í458-ban említett officiálisának"' is egyféle magasabb iskolai végzettséget tulajdonítunk. Fentebb már felhívtuk a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége lehet a külföldön egyetemet végzett vagy végző hallgatók számának egy-egy XIV—

XV. századi ,

.oppidum" vagy ,,civitas" funkciójának és jogi helyzetének megítélésében.

37 Következésképp az általunk is vizsgált település esetében a fenti, akárcsak számszerűen figyelembe vett, a 100 éves intervallumot éppen hogy átlépő adatok nyilván egyféle irányjelző szerepét játszhatják nemcsak a számunkra most elsődlegesen fontos, feltételezett XIV—

XV. századi tapolcai iskola létének bizonyításában, de — különösen a korabeli Zala megye sajátos mezővárosi és városi fejlődésének ismeretében — azt jóval meghaladóan is: felhívhatják a figyelmet — rövid történeti összefoglalónkban érintett adatainkkal párhuzamba állítottan — az ,,

oppidum" Tapolca ez eddig érdemileg még nem értékelt, Mohács előtti két évszázadának jelentőségére, a közvetlen környékén, illetőleg a ,,Zala folyótól keletre eső részeken",

M ezzel együtt a Balatonfelvidéken betöltött egyféle központi szerepére. A Tapolcáról külföldi egyetemre került tanulók számának jelentőségét nyilván nem csökkenthetik — ellenkezőleg, objektív mérceként is szolgálnak — azok az ugyancsak számszerű adatok, amelyek a külföldi felsőfokú iskolázás országos adatait jelzik az általunk vizsgált időszakban. Ezekről BARTA István a következőket írja: ,, . . . a bécsi egyetem magyarországi tanulóinak a számát a mohácsi vésztől visszafelé számított másfél évszázad alatt körülbelül hétezerre tehetjük".

i9 A páduai és ferrarai egyetemeket látogató magyarokról pedig ugyanitt az alábbiakat olvashatjuk: ,,A Mohács előtti évszázadban mindkettőn, de különösen a padovain több száz magyarországi tanuló nevét ismerjük, köztük a humanizmus sok kiváló képviselőjéét is."

40 FRAKNÓI Vilmos már többször idézett tanulmányának

41 megjelenése után és alapján, a XIV. század végi—

XV. század eleji Tapolcáról elkerült, nagyszámú, külföldi egyetemen tanult diákra egyébként elsőként a szomszédos Sümeg reáliskolájának nagynevű igazgatója, ÁDÁM Iván figyelt fel: ,,A tizenötödik század közepéről olvassuk, hogy Magyarország ifjúsága tekintélyes mennyiségben látogatja a bécsi egyetemet, és hogy magából Zalából több mint 50 tanuló és tanár van lejegyezve az illető matrikulában. Nagy számban látjuk képviselve az ifjúságot Tapolczáról, Keszthelyről és Zákányról, de van Szigligetből, Koppánból, Szepetnekből, Szentkirály-Szabadjából, Hegymagas, Szentgyörgyvár, SzentLászlóból és Sümeghböl is."

42 Ugyanitt lábjegyzetben hozzáteszi: „Nem biztos, mennyi ezek közül a zalai Tapolcza."

45 ÁDÁM Iván megjegyzését magunk is megszívlelendőnek tartottuk munkánk során, s ha teljes bizonyossággal nem is állíthatjuk, az előadott körülmények alapján fenntartjuk annak nagy valószínűségét, hogy valamennyi, fentebb felhozott adatunk a Zala megyei Tapolcáról elszármazott tanulót vagy tanárt takar. Adatainkat illetően a történeti Magyarországról ez idő tájt ismert Tapolca vagy a rokonítható elnevezésű települések közül — Tapolcsányon (Nyitra vm.) kívül, amelynek okleveles adatai azonban különösebb gond nélkül elválaszthatók a zalai Tapolcától — elsősorban nyilván a XIII. századi alapítású bencés apátsággal rendelkező, Miskolc melletti Tapolca jöhetne számításba, erről azonban tudjuk, hogy éppen a vizsgált időszakból, a XIV—

XV. század fordulójáról nem maradt fenn semmiféle adat,

44 bár korábban működött itt iskola.

4

' KUBINYI András is osztja azt a véleményt, hogy az itt felhozott külföldi egyetemen tanuló hallgatók Tapolca mezővárosából kerülhettek ki.

40 Az elmondottak után az sem tűnhet paradoxnak, hogy a címben megadott témánkkal — a népoktatással — látszólag ellentétben a külföldön tanult egyetemi hallgatóknak itt viszonylag bő teret szántunk, de egyrészt a munkánk végső célját szolgáló indirekt bizonyítási módszer ezt megkívánta, másrészt pedig — ez irányú alapos kutatásaink ellenére — meg kell állapítanunk, hogy a XIV—

XV. századi iskola tanítóit, az általuk tanított ismereteket, valamint az itt tanuló jobbágyi jogállapotú, tanulmányaikat tovább nem folytató iskolások nevét nem őrizte meg számunkra az írásos történelem. Végeredményben megállapíthatjuk tehát, hogy az 1550-ben említett XVI. századi tapolcai iskola szinte bizonyosra vehetően a XIV. századig viszszanyúló előzményekkel rendelkezett, s ha létezése és két évszázados kontinuitása — részint az okleveles bizonyítékok, részint talán a kutatások elégtelen volta miatt — hiteles adatokkal ma nem is bizonyítható, egyrészt a helyi gazdaságitársadalmi fejlődés, másrészt a külföldi tanulók jelentős száma alapján ez a ,,protoiskola" rekonstruálható. Az elmondottakból az is valószínűsíthető, hogy ez az iskola a mezővárosi plébániai iskola fejlődésének útját járta.

47 Ezek után kanyarodjunk vissza még egy kis időre az 1550-ben említett, XVI. század közepi tapolcai iskolához. Kézenfekvőnek látszik, hogy ezt az iskolát a plébániajegyzékben ugyancsak szereplő, azonos „fajsúlyú" — ,,schola particularis" — kapornaki iskolával próbáljuk meg egyféleképpen összevetni. Ez annál is inkább indokolt lehet, mert — ismereteink szerint — Tapolcát és Kapornakot az Anjouk idején, illetve az azt követő másfél évszázad folyamán az a közel azonos feltételek között hasonló utat bejáró gazdasági fejlődés köti össze, amelynek eredményeként — többek között — a XIV. században Tapolca a megye Zala folyótól keletre eső részének, Kapornak pedig ugyanakkor a nyugatra eső résznek közigazgatási központjává válik.

48 Ez idő tájt Kapornak is esperesi székhely (vicaria),

49 sótáráról a tapolcaival egyidőben (1459) értesülünk.'

0 A település meghatározója azonban, hogy itt régi magyar bencés monostor működik a XII. század ó/a.

5

' Apátja, Albert 1550-ben a páduai egyetem hallgatója,'

2 az őt itthon helyettesítő, erőszakosságáról és hatalmaskodásairól hírhedt Mezőlaky Ferencről pedig tudjuk, hogy rokonsága révén közvetlen kapcsolatban is volt Tapolcával.

5,i Az 1550-es kapornaki partikuláris iskola — amelyet egyébként az összeírás „segítséggel még felújít419