A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

18. ábra. Pápa Ny felől 1858-ban Abb. 18: Stich von Pápa aus dem Jahre 1858 (Briefpa­pierrubrik) vételi évszámával a templomépítésnek egy stá­diumát örökíti meg. Az építési terület lehet a nagy fekete folt, és a mellette lévő 4 épület csak­is felvonulási funkciókat töltött be. 1783-ból a vár, Maynczek ábrázolási módjához hasonlóan, szintén udvar látszik körülépítettnek, pedig ebben az évben vagy előtte néhány évvel biztosan U alakú a vár, D-en nincs előtte föld­szintes építmény. A Nádor-termi festményen lát­ható istállóépületek négyszögletes udvar körül a II. József-kori felmérésen úgy módosulnak, hogy hiányzik a Fő tér felé eső szárny. így a vár­hoz К felől csak egy L alakú épület csatlakozik. A Tízes-kapu csak halvány folt, viszont élesen mutatkozik a Tízes-malom. A Borsosgyőri és a Halász-kapu nem található itt. A II. Ferenc-féle felmérésen 102 halványan látszik a három város­kapu, de a Halász-kapu hiányzik. Meg kell említeni, hogy Gyurikovics Gy. 1808­ból való pápai térképén a várkastélynak szabá­lyos téglalap az alakja. 103 Nyilván a telket ábrá­zolta így. Az 1796/99. évi várleltár nem említi az U alak végén lévő két toronynak második emeleti helyi­ségeit. 104 Ezzel a problémával kapcsolatban sze­retnénk néhány újabb metszetet és képet ismer­tetni. Egy 1800—1810-ből származó metszeten a város Ny felől látszik. 105 Ugyanerről a nézőpont­ról rajzolták meg a XVII. század utolsó negyedé­ben az 1. fraknói képet (11. ábra) Pápáról. Ilyen módon némileg belátni a vár két tornya közé, és így mutatkozik kissé a várudvar egy része. Ezen a képen pedig így látszik nagy ferdülésben a plé­bániatemplom homlokzata is a két nagy torony között. A vár két tornyának a teteje egy vonal­ban van az épületszárnyak tetejével. Más is a te­tő, mint ma. Az épület sarkain a négy torony 20. ábra. A pápai várkastély a XIX. sz. végén Abb. 20: Lithographie des Burgschlosses von Pápa (2. Hälfte des XIX. Jahrhunderts) egyforma, így tehát a két oldalszárny végén álló tornyoknak nincs még meg a második emeletük. A XIX. század végén az egyik pápai könyvkö­tőnél olyan levélpapír volt kapható, amelynek te­tején (1858-ban) pápai látkép (18. ábra) volt. 106 Ezen a várost DNy felől ábrázolták, de a várkas­télynak csak az első emelete látszik. Itt is ugyan­az a helyzet a kastélytornyokkal, mint az előző képen. Az 5 képből álló színes pápai litográfián távlati képen a rajzoló pálosokkal szemben, illetőleg D­re állott az egykori tó K-i partján, a Halász-kapu­val szemben. Mintha valamelyik régi metszet len­ne szemünk előtt 107 (19. ábra). A rajzok pontosak, és az épületek is a valóságnak megfelelően he­lyezkednek el. Elöl a tó helyén kertművelés fo­lyik. Ezen a képen, valamint a már publikált és említett litográfiás várkastélyi képen jól látszik, hogy az említett két torony (20. ábra) itt már ma­gasabb a két épületszárny tetőzeténél, de még mindig csak két padlásablakszerű nyílás van a to­rony első emeleti három ablaka felett. Két kis padlásablak minden toronytető alatti részen lát­ható. A következő várkastélyi ábrázolások már az első világháború idejéből valók, a legtöbbjük le­velezőlap. Ezekből valószínűnek látszik, hogy a tornyok második emeleti 3-3 ablaka a századfor­duló táján épült ki. A várkastély Fő tér felé eső részén az említett színes litográfián a téglakerítésen nagyméretű nyílás van, és annak a kerítésnek a két végén ül egy-egy kőből faragott oroszlán. Az egyik Ester­házy-címert tart. A század elején keskenyebb téglakerítés magas nyílásának a két végén egy­egy, fémből készült griff helyezkedett el. 19. ábra. Pápa К felől (színes litográfia a XIX. sz. második feléből) Abb. 19: Lithographie von Pápa (2. Hälfte des XIX. Jahrhunderts) 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom