A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

mok. Úgy gondoljuk, hogy a vártól a vár K-i árkának vonalában egy téglalap formával jelölt rész valószínűen ugyanaz lehet, mint a Sparrgyűjteményben lévő tollrajzon az elkerített kert a fákkal (13. ábra). Maynczeknél 10 m széles a várból kivezető híd. ÉNy-on jobban kiugrik a bástya, mint ma. DK felé pedig csak 3 m-rel van beljebb a mai két torony szélső összekötő vonalánál. Az udvar hosszanti átmérője (ÉNy—DK) akkor 35 m, a mai távolság viszont még 23,80 m-rel hosszabb. A K-i szárny akkor is a legkeskenyebb volt. Érthetetlen a D-i szárny 20 m-es szélessége. Térképünkön a 10 m széles Halász-, ill. Tavikapu hídja jól látható. Ugyanilyen széles a Tízeskapu is, és talán ezek is csak sémák, mint a templomok. Előtte a Győr felé vezető utat nem lehet kiolvasni. így összefoglalóan megállapítható Turco vártervi rajzának (5. ábra), a fogadalmi képnek (10. ábra), az 1739. évi tollrajznak (13. ábra) és Maynczek kataszteritérképének (14. ábra) egyenes vonala. A várkastélynak mai két tornyát Éri I. szerint az 1780-as években építették. Ekkor gondolja a mai udvar közepén ásatásnál talált kerítésfal lebontását is.

62 Mi viszont ezeknek beépítését, illetőleg a bontását, valamint előbb a nagy pince megépítését is az 1750-es évek közepe tájára tesszük, a nagy Pilgram-féle építési periódusban.

63 De elképzelhető az is, hogy amint Maynczek térképén sem szerepel a kerítésfal a várudvaron, hogy azt még előbbi időben bontották el. Időrendben egy kisebb adat származik 1756ból, amikor is gr. Batthyányi Lajos nádor fia, Tivadar nőül vette Esterházy Philippinát, és akkor zenészek voltak az ünnepi menet bevonulásakor a Tízes-kapun. Tehát azon erkély lehetett. A fenti év jún. 13-án történt esküvőnek részletes leírása szerint a vendégek legnagyobb része sátrakban szállott meg a vár és a templom környékén.

64 6. Egy nagyméretű festmény a várkastély Nádor-termének ÉNy-i falán látható, és ez Pápát örökíti meg (16. ábra).

65 Ismeretlen rajzolója Borsosgyőr felől, tehát DNy-i irányból vázolta fel a várost, és nagy magasságból nézett a városra. Gondos és minden részletre kiterjedő munka. Mintha az előzőkben közölt kataszteritérkép lett volna a vázlat alapja (14. ábra). Mivel a képen még látható a nagy tó, amelyet 1771-ben csapoltak le,

66 tehát az azelőtti állapotot örökíti meg számunkra. Gerő L. a kép eredetét a XVIII. század végére helyezi.

67 A már említett Belső-temetőben 1759-ben szüntetik meg a temetkezést,

68 de már 1749-ben megnyitják az új temetőt a Felső-város végén.

69 A pálos templom ÉNy-i oldalánál volt a Szentháromság-kápolna a Hosszú utca vonalában. Ez a kápolna látható a festményen kis tornyával. Ezt az épületet az 1760. évi új pálos gimnázium építésével kapcsolatban bontották le.

70 Fentiek alapján a festményt az 1760. évből származtatjuk. A városfalak még megvannak, ha nem is jó állapotban, a kapuk épek. A néző figyelme önkéntelenül a festmény közepén látható tekintélyes kastélyra szegeződik. Téglalap alakú udvar körül négyszárnyú épület emelkedik, körülötte árok, abban víz és a főkapunál széles híd, amiről már Pongrácz plébános is említést tett. A főszárny kétemeletes, a további részek, az U alak egyemeletes. Az egész kép gondos, valószínűen fényképszerű pontosságával ellentétben, a várkastélyon egyetlen kémény sem látható. A nagyjában D-i irányból felénk forduló várkastély szárnyainak ablakait és ajtóit leszámolva azt látjuk, hogy különbségek vannak a mai állapottal összehasonlítva.

72 A Ny-i külső oldalhomlokzat, az udvari front ugyanilyen tájolású része és az É-i szárny udvari homlokzatán leolvasható ablakok száma különbözik a mai állapottól. A tér felé eső főfront két tornya sem egyezik a mai tornyokkal, mivel előbbiek a két oldalszárny vonalán jóval kívül esnek. Mivel pedig a képen a D-i front vonala egyezik a várkastély istállója előtt lévő két épület és a nagy kerítésfal vonalával, azért a valóságban a főszárny 60 m-nél is szélesebb lenne. Ezért a mai két torony alatt és között lévő nagy pince is csak toronyszélességű, és az ásatáson megvizsgált pince oldalfalain kívül felmenő falnak a nyoma sem volt,

73 ezért a képen ábrázolt D-i épületszárny csak terv. Az ablakok eltérő száma és fentebbi adatok szerint a festményen lévő kastélyt tervnek gondoljuk, Voit Pállal együtt.

74 A tó felé két oldalon és Ny felé parkosított részt látunk, amilyet az 1739. évi tollrajzon is megfigyelhetünk a K-i oldalon. Az épület előtt a vizesárkon át széles és díszes híd vezet 3 pilléren át a hármas nagykapuhoz. A várkastély Ny-i parksarkánál díszes kapu vezet a tópartra. Ennek közelében a mai helyén áll a Nepomuki Szt. János-szobor. Az előbb említett istálló bejárati kerítésének szinte nekiütköző sokajtós épület is csak tervnek tűnik fel. Pilgram az 1750-es években dolgozott itt a várnak kastéllyá való átalakításán, és közben a kegyúr személyének változása után, Esterházy Károly egri püspök már nem építtette fel a képen látható D-i épületszárnyat. Ez derül ki leveleskönyvének adatai szerint is.

75 Tehát lehet, hogy a két torony között lévő nagy pince is Esterházy Ferenc idejében épült? így maradt a már régi U alak továbbra is. Az említett várárok fölött lévő hídon áthaladva a mai Fő térre érünk, ahol középen magas oszlopon szobor állott a tollrajzon is. (13. ábra). így jutunk a plébániatemplomhoz. Ez a festményen annak a negyedik ábrázolása. Ügy tudjuk, hogy 1610 táján a pusztulás után újra kellett építeniök a reformátusoknak.

76 A XVII. századbeli ábrázolásokról már említést tettünk. Katona I. vártemplomnak tekinti.

77 A festményünkön a templom D-i oldala mellett és mögött belátni a mai Ruszek-közbe. így ennek a köznek a vonala a mai Korvin utcától ÉNy-ra a második és harmadik házat metszené. Némi eltolódást érzünk a mai helyzethez képest: mélyen bent ül a templom a képen К felé. A tollrajzzal (13. ábra) nem lehet összehasonlítani, annál könnyebb a Maynczekféle térképpel (14. ábra). Itt már nincs a temető és a hosszúkás épületek; a templom egymagában 327