A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

lí. ábra. Festmény Pápáról (Fraknó, 1. sz.) Abb. 11. Gemälde von Pápa (Fraknó Nr. 1) ményen. De a hegyes torony nem hasonló Wagner és a Nyport-féle (9. ábra) széles toronyhoz. A fogadalmi képen (10. ábra) és a 2. fraknói festményen (12. ábra) a plébániatemplom oldalablakai hasonlóak, és a tornyok is azonosak. A két fraknói képet egy kéz festette. Egyforma számú ablak van a vár Ny-i és K-i szárnyán. A fogadalmi képen (10. ábra) a vár K-i szárnyán 9 ablak számolható meg. A két fraknói képen az ablakokat nem rajzolták le olyan pontosan, mint a fogadalmin. Hiába keresünk ezeken a képeken a városban erős pusztulási nyomokat, hogy ezzel azok készítési idejét, illetőleg a sorrendjét meghatározni tudjuk. A fogadalmi festményen említett (10. ábra) pestis talán az év elején pusztított vagy az előző évben. így talán a fogadalmi kép lehet a három festmény közül az első, és a másik kettő az 1683. év ostromaival foglalkozik. Mindebből következik, hogy a két fraknói kép minden bizonnyal az előbbi év apróságait mutatta be nekünk a városról és a várról. Megállapítható az is, hogy a tárgyalt 3 festmény és az 1694. évi vár leltár

52 mindenben egyezik. A század elején vagy annak közepén készült metszetek hibás rajzolására újabb adat való az előbbi várleltárból, ahol az ÉNy felé eső földszinti és emeleti szobákat a malom szerint tájolták. Tehát a Tízes-malomnak ősi helye a vár ÉNy-i sarkánál volt. 1707. április második felében Bottyán hozzákezdett a már úgyis romokban lévő pápai várerődítmények széthordatásához.

5,5 12. ábra. Festmény Pápáról (Fraknó, 2. sz.) Abb. 12. Gemälde von Pápa (Fraknó Nr. 2) Ujabb fontos adatok tárulnak fel előttünk egy 1733-ból származó leírásban.

54 Pongrácz Gáspár pápai plébános a város ismertetésében a következő, számunkra fontos megjegyzéseket tett: a Tízes-malom három jelentős fallal volt bekerítve, zúgó csatornák vitték a vár körül a tó vizét e malomhoz a várárokban, és az újra visszajutott É felé a tóba. Ekkor építették át a várat (szerintünk ekkor kezdődött a vár átalakítása, amely folyamat évtizedeken át tartott). Tágas ablakokat kapott a vár, a régi bejáratot lebontották, és a várárkon át vezetett ekkor újabban egy híd a plébánia felé. Ha a bástyákat el is hordták, még ekkor is állott 3 kőből épített kapu. Sajnos a kapuk nevét nem említi. Pongrácz szerint valamikor két tornya volt a plébániatemplomnak, de az ő idejében csak egy tornya áll órával és harangokkal. Ismertetéséből nem derül ki, hogy melyik az akkori ép torony. Nem tudjuk, hogy melyik ostromkor vagy tűzvésznél pusztult a második torony. Az előzőkből következtetve az is fontos, hogy mikor lett kéttornyú. 4. Egy tollrajz Pápáról (13. ábra) hat évvel később jelent meg a Sparr-féle gyűjteményben.

55 Gerő L. a rajz alapján részletesen leírja az egyes, Pápa városi jelenségeket. A plébániatemplomnak (a szentély felől ábrázolva) ezen csak egy tornya van, és ez a templom mellett áll, tőle D-re. Ez lehet a Pongrácz által említett, megmaradt torony. Érzékelhető a régi templomnak a helyzete a mai Fő téren. Jól kivehetők az épületen az oldalablakok, mint a már tárgyalt fogadalmi képen (10. kép). Ki lehet következtetni a református egyház épületeinek a helyét a tó partján. 13. ábra. Kirajzolt részlet a Sparr-féle gyűjtemény pápai metszetéről (1739) Abb. 13. Abgezeichnetes Detail eines Stichs von Pápa aus der Sparr-Sammlung (1739) A vár D felé a rajzon nyitott. К felé látszanak az oldalablakok. Ezek lehetnek a Pongrácz említette nagy és új ablakok, szám szerint hat.

56 Nem is sejthető a vár É-i szárnya. A nagy kerítésfal D felé megszakad, és ezen a kapunyíláson lehet a hídon átmenni a plébánia felé. A kapu nyílása talán valami elrajzolás miatt nincs a várudvar tengelyének irányában. A híd 3 pillérre támaszkodik. Első alkalommal látjuk rajzban a vártól ÉK-re lévő díszkertet, annak kerítését és a tervszerűen ültetett díszfákat. A vár előtti tér négyszögű, a közepén oszlopon szobor díszeleg. Ez Mária-szobor, amelyről úgy tudjuk, annak összeomlása után a kálvária kápolna oszlopfőibe kerültek a kövek.

57 A vár közelében és a tóparton kis házak sorakoznak. A pálos templom tetőgerince és a tornya a mai állapothoz hasonlít. 324