A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján
2. ábra. Pápa (1600 utáni metszet) Abb. 2. Pápa (Stich nach 1600) Ugyancsak egy 1600 utáni metszeten a vár sok épületből áll. Várkapu nem látszik. A város jól beépített (3. ábra). A Tízes-, Borsosgyőri- és a D-i kaput jelölték. A ferences és a plébániatemplom a toronnyal kissé D-en látható. 5 Hoefnagel közismert, nagyarányú színes metszetén (4. ábra) 6 a várban sok épület zsúfolódott össze. Várkapu DK-en van. Csak a Tízes-kaput rajzolta meg. A kép szerint a városban 1610 táján kevés a ház. Gerö L. szerint ez megbízható rajz, és a közölt állapot fogadható el a vár leghitelesebb képeként, és később csatlakozott több árok és sáncvédőmü is. 7 A vár körül volt újabb árokrendszer a török uralom alatt létesült, és így a város feladása után a vár még védhető volt/ Hoefnagel müve az irodalom szerint Siebmacher metszetével mutat rokonságot. 9 Érthetetlen számunkra az, hogy Turco pontos alaprajza (5. ábra) a várról 10 merőben más, mint Hoefnagel metszete és egy 1600 utáni metszet." Hol van ekkor már a vár U alakja, ami az 1648. évi várleltárból újra csak előtűnik. Különben említésre méltó még, hogy a ferences templom a képen erősen D-re csúszott, és ezt a helyet tartjuk a ferencesek első helyének Pápán, a Szt. László utcában. Siebmacher rajzán a felrobbant vár kapuja sem látszik (6. ábra). 12 A Tízes-, a Veszprémi- és a D-i kapu nyitva áll. A ferences templom 5 oldalablakkal és egy toronnyal még a régi (az első) helyén helyezkedik el. Az eddig felsorolt, kevés házat feltüntető metszeteken aránylag hasonló a házak csoportosítása. A ferences kolostor és a templomuk az 1470—80-as évektől kezdve a Szt. László utcában volt, és minden, 1600 eleji kép ezt mutatja be. Majd a mai helyük 1678-tól lesz ismert. A felsorolt gyér adatok alapján a sárvári képhez (1. ábra) a legközelebb áll a második, 1600 utáni metszet. ló Van még három metszet ebből az időből, amelyek mindegyikén É felől látható a város. Az 1593. évszámú metszeten a török bevonulás szerepel. 14 Kiugró torony van a vár D-i falán. A tó partján helyezkedik el a ,,Tízes-malom" (időben első ábrázolása 5 kerékkel). A város közepén és a D-i vége felé egy-egy vaskos torony magasodik fel. Az ismert Zimmermann-féle metszet 1604-ből több dologban hasonló az előbbi ábrázoláshoz. 1 ' Néhány vonás jelzi csak a vár ÉK-i falán a kaput. Az É-ra lévő vaskos torony talán a plébániatemplomé lehetne. A város beépítettnek látszik a falai között. Felvetődik a kérdés, hogy Zimmermann honnan merített Pápa bemutatásánál: Dilichtől vagy Siebmachertől? Zimmermann-nál látható a plébániatemplom és ősi helyén a ferences kolostor és templom. Van még egy torony is a metszeten a volt pálosok helyén. Czennerné szerint Dilich alapján dolgozott,"' de helyenkint Siebmacher rézkarcait is felhasználta. 1 ' Ide tartozik a Tízes-malom problémája is. Eleinte a malomnak csak , .Grosse Mühl" a neve. Ilyen elnevezés alatt szerepel egy 1600 utáni metszeten 1 * és az Ortelius művében található pápai képen is. 19 Meggondolandó, hogy csak 2 helyen ábrázolták a plébániatemplomot, 4 metszeten hiányzik. Ha hiteles az ábrázolásuk, akkor nem egyidősek. Végül Commentarius rajzán 20 a vár az előbbi metszettel azonos (7. ábra), tehát Zimmermann metszetével egyezik. Valószínűen a ferences és a plébániatemplom látható a képen. D felé a városban is van két kisebb torony. A fentebb említett, 1600 utáni metszet mellett az utóbbi látszik szintén közelállónak a sárvári vár díszterme pápai freskójához. 2. A második metszetcsoport, mint említettük, a XVII. századból való. A ,,Papa in Ungarn" feliratú valószínűen 1637-ből származik. É felől ábrázolja a várost. Lehet, hogy Pápa D-i részén már az itt vaskos tornyú első pálos templom látható? Leukharden rajza 22 a város környékét is elénk tárja; földek, kertes házak ismertek így 1653-ból. Éri I. szerint az előbbi tervet részben meg is valósította 1665-ben Francisco Wimes. 23 A várrajz azonban nem pontos az 1648. és 1694. évi várleltár tanúsága szerint 24 valamint az 1683. évi 3 festmény alapján is. Hiányzik a vár nagy D-i tornya; a vár DK-i falának nem a közepén volt a kapuja, hanem az épület K-i sarkán. A távlati képen 2, a plébániatemplom egy tornyán kö-
