A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása

egyház muzulmán dzsámi lesz, a vár tornyára felkerül a lófarkas zászló, mint a török hatalom első jelképe Veszprémben. Megkezdődik a környék pusztítása is. Csak másfél évtized múlva, 1566-ban, a császári erők segítségével sikerül visszafoglalni.

95 Majdnem három évtizednyi magáratalálás után a tizenötéves háború egyik veszteseként 1593ban — ha rövid időre is, mert 1598-ban ismét visszafoglalták — második török megszállása következett.

96 A fennmaradt egykori források szerint e három ostrom majdnem teljesen szétrombolta várfalait, épületei nagy részét megsemmisítette. Az egymást váltó ostromok tüzében Veszprém véghely sorsa a többi magyar városéhoz hasonló. Mindaz, ami a későbbi évszázadokban mint török pusztítás és rombolás nyilvántartott, ami a középkori Veszprém emlékeinek megsemmisüléséről mint hiedelem a köztudatba átment: az 1500-as évek során következett be. E harcok, néha nehéz küzdelmek szólalnak meg a kor forrásaiban mint helytörténeti emlékek a XVI—XVII. századból. A legrégibb, XVI. századi Veszprémmel kapcsolatos íorrás az 1520 táján, II. Lajos király uralkodása idején keletkezett Cantio Petri Berizlo — Beriszló Péter éneke —, Szabatkay Mihály deák szerzetté vers, az első vitézi ének, a veszprémi püspök és horvátországi bán veszedelméről. írója a török elleni harcra lelkesít, a vitézi élet szépségeit magasztalja, és Beriszló, a törökverő hős alakjában, aki ez ügynek áldozta életét, ennek hősét ünnepli.

97 Beriszló, Veszprém XVI. századi püspökei közül leginkább összeforrott a város történetével. Magyarország e kor európai életének válságos helyzetében a török—francia—velencei politika útvesztőjében, nehéz eligazodása idején, ebben a világméretű diplomáciai bonyodalomban kapott szerepet a neves katona-püspök, Beriszló Péter, akinek személyes példamutatása a délvidéki, ho'rvátországi török harcokban az ország védelmét talán egyedül önzetlenül szolgáló politikus helytállása. Amit hazájáért tett, abban mintha Hunyadit folytatná és Zrínyit készítené elő. Győzelmei nemcsak az idézett irodalmi visszhangot váltották ki nevének megörökítésére, de Európa is fölfigyelt eredményeire. A pápával is levelez segély ügyében.

98 Sikerei a kor értékes magyar, török elleni harcai, amíg a magyar főnemesség eredménytelen diplomáciai alkudozásokat folytat. Veszprém életében 1511. szeptember 30-án szerepelt először,

99 amikor mint fehérvári prépost

100 és királyi titkár a veszprémi püspökség kormányzója.

101 Elődje, a már hét éve Veszprémből távol levő Isvalies Péter halála után, 1512-től 1520-ig, a török harcokban bekövetkezett hősi haláláig viselte veszprémi püspöki tisztét.

10

* Az általa védett déli végvárak — életben maradása esetén — még hosszú időre megállíthatták volna a török előnyomulását, hogy ezalatt a kettős játékot folytató Velence és az európai közvélemény irányítását a franciák feletti győzelem után mind jobban magához ragadó V. Károly császár is más politikára kényszerülhettek volna.

104 A Korenica patak melletti hősi halálát

105 követően megmentett holttestét veszprémi helyettese, Statileo János, felsőörsi prépost vitette Veszprémbe, és ott a székesegyházban temették el.

106 Statileo később síremléket állított nagybátyjának, aminek költségeit a káptalan vállalta.

1 Sírját a törökök a városnak 1552-ben elfoglalása után szétdúlták. Valószínű, ekkor törték össze sírkövét is, aminek darabjait 1972-ben földmunka során találták meg. Ma helyreállítva, a székesegyház altemplomában látható.

108 Beriszló veszprémi püspökségének kultúrtörténeti, elsősorban helytörténeti emléke az 1515ben, távollétében, helyettese, Statileo János által vezetett, a következő évben Beriszlótól is megerősített veszprémi egyházi zsinat egyik határozata, amikor az országban elsőként itt rendelték el a plébánosoknak a kötelező anyakönyvezést. Veszprémi helytörténeti emlék még a zsinat rendelkezéseiből az úrnapi körmenet szabályozása során, a székesegyházból kiindulva, pontosan leírt útvonalon említett plébániaegyházak templomai (Székesegyház, Keresztelő Szent János-templom, Szent Miklós-templom), amik a XVI. század elején meglevő, működő intézmények, és amikhez - a felvonulást leírás szerint -- főközlekedési útvonal vezetett. Közülük ma már csak a székesegyház létezik. A török korban elpusztult Szent Miklós-egyház alapfalait 1929-ben tárta fel Veszprém megbecsült régésze, a múzeumigazgató Rhé Gyula; a Keresztelő Szent János-egyháznak a nyomát is elmosta az idő. Helyéről a mai helytörténeti irodalomban közölt elgondolások inkább valószerüsítések, mint tények. A kortörténeti sorrendben következő két mű, az Érdy-kódex és a Pannóniai ének tárgya nem tizenhatodik századi esemény, de mint e korban keletkezett és veszprémi helytörténeti adatokat is tartalmazókat illesztettük azokat felsorolásunkba. Időben a veszprémi XVI. századi források másodikaként említhetjük a régi magyar irodalom egyik nagy értékét, az első ismertetőjének, Érdy Jánosnak nevét viselő Érdy-kódexet. A Veszprém megyei középkori lövöldi [városlődi] karthauzi kolostor egyik ,,néma barát"-ja másolta 1524 és 1527 között. Anyaga: prédikációk és az egyházi év kilencven főbb szentjének legendái.

110 A legterjedelmesebb magyar kódex, amelyben írójának latin nyelvű élőbeszéde az első tanúságtétel irodalmunkban a nemzeti nyelvnek hasznos és szükséges voltáról."

1 A Szent István király ünnepéről szóló dicsőítő beszédhez fűzött legendában olvasható középkori forrásainkban nem ok nélkül, a legtöbbet szereplő - - lázadó Koppány legyőzése. A középkori magyar vallásos szellem azért tér vissza ismételten Koppány személyéhez, mert István király tettében az induló kereszténység megmentését látja. Ha Koppány győzhetett vol302