A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

GYŐR A rovásadó-összeírásban Monostorapátival együtt van összeírva, mert közvetlenül a közelében feküdt és a birtokosa is ugyanaz volt. 1531-ben (Apathy Attak György) Apátinak, Attaknak és Győrnek, melynek tulajdonosa Vázsonyi Horváth Jeromos, 19 adófizető, 14 szegény, 7 puszta, 5 szabados, 1536-ban (Apathy Attak Gewr) 17 adófizető, 15 szegény, 1 bírónak átengedett, 6 puszta, több nemesnek 2 adófizető telke van. Többet nem írták össze, úgy látszik, lakosai részint elpusztultak, részint beköltöztek Monostorapátiba. HEGYMAGAS 1531-ben (Hegmagas) Lengyel Jánosnak 7 adófizető, 8 szegény, 10 szabados, 7 puszta, a plébánosnak 3 szegény, 2 puszta, 1534-ben (Heghmagas) a Lengyel családnak 9 1/2 adófizető, 9 szegény, 7 szolga, 1536-ban (Hegmagas) Lengyel Gáspárnak 5 1/2 adófizető, 4 szegény, 2 felégetett, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben Török Bálintnak 7 1/2 adófizető, 9 szegény, a plébánosnak 1 adófizető, 1 szegény, 1545-ben Lengyel Baltazárnak 2 adófizető, 8 szegény, Choron Andrásnak 2 adófizető, 8 szegény, a plébánosnak 2 szegény, 1548-ban az első összeíráskor Choron Andrásnak 4 adófizető, Lengyel Baltazárnak 3 adófizető, a második összeíráskor Lengyel Baltazárnak 6 adófizető, 1 menekült nemesi, 1 puszta, 9 szegény, 1 ispán, 1549-ben 5 adófizető, 14 zsellér, 2 újratelepített, 1550-ben 5 adófizető telke van. 1552-től kezdve hódoltsági terület. 1553-ban Lengyel Baltazárnak 3 adófizető, 3 szolga, 4 töröktől felégetett, 1 puszta, 1554-ben 3 adófizető, 1555-ben 3 adófizető telkét írták öszsze. 1557-től kezdve Magyar Bálint birtoka. 1557-ben 5 1/2 adófizető, 3 szegény, 1566-ban 6 adófizető, 3 szabados, 4 szegény, 1 puszta, 1567ben 7 adófizető, 5 szegény, 3 puszta, 1569-ben és 1570-ben (Hegy Magas) 7 adófizető, 4 szegény, 3 zsellér, 4 újratelepített, 2 puszta, 1572-ben Magyar Bálintnak 3 adófizető, Choron Jánosnak 5 adófizető, a malmának 1 adófizető, 1574-ben Lengyel Istvánnak 5 adófizető, 8 szegény, 3 zsellér, 2 újratelepített, 1576-ban 5 adófizető, 6 zsellér, 3 szegény, 2 újratelepített, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor 7 adófizető, 8 szegény és zsellér, 2 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben (Hegymagas) 5 adófizető, 9 szegény és zsellér, a prediálisoknak és más servienseknek 5 adófizető, 7 puszta, 1588-ban és 1594ben 3 adófizető, 4 szegény, 33 puszta telket írtak össze. 1598-ban a községben Lengyel Istvánnak 15 háza van. 1599-ben Daca Demeter egy telkes nemes 2 forint adót fizet. A községben van egy malom is. 1610-ben és 1612-ben a Lengyel családnak 2 adófizető, 1613-ban (Hegmagas) 1 1/2 adófizető, 3 puszta, 1618-ban 1 adófizető, 3 puszta, 1622ben 1, 1626/27-ben, 1635-ben, 1638-ban és 1647/48-ban 11/4 adófizető telke van. 1696-ban a Lengyel család birtoka. 9 jobbágycsaládnak van 43 hold szántóföldje, melybe 30 pozsonyi mérömagot vetnek. 30 kapás szőlőjük 70 akó bort terem. HEREND 1531-ben (Herend) a veszprémi püspöknek 9 1/2 adófizető, 10 szegény és puszta, 1534-ben a püspöknek 7 1/2 adófizető, 3 szegény, az egyházi nemeseknek 1 adófizető, 1 szegény, 1 bírónak átengedett, 1536-ban a püspöknek 7 1/2 adófizető, 3 szegény, 1/2 bírónak átengedett, a többi az egyházi nemeseké, 1542-ben a püspöknek 6 1/2 adófizető telke van. Egy telkes nemesek: Puska Antal 60 dénár, Király Mátyás 1 forint, Képes Mátyás 50 dénár adót fizet. 1548-ban a veszprémi egyháznak 3 adófizető telke van. A második összeírás szerint a veszprémi uraknak 1 szolga, az egyházi nemeseknek 2 adófizető, 1 újratelepített telkét írták össze. Az összeírás után a török felégette. A község lakói azonban a török elvonulása után visszatértek és így a következő években is össze van írva. 1550-ben a veszprémi várnak 6, az egyházi nemeseknek 3 adófizető telke van. Az 1552. évi hátralékjegyzék, melyet 1555-ben állítottak öszsze a veszprémi püspöké ugyan a község, de jövedelme a veszprémi vár fenntartására van rendelve. Ekkor a községben 6 adófizető telek van. 1554-ben a püspöknek 5 adófizető, 1555-ben a püspöknek 4 adófizető, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, 1556-ban ugyanannyi, 1557-ben a püspöknek 3 adófizető, 3 szegény, 4 puszta, 1 felégetett, 1564-ben a püspöknek 4 adófizető, 2 puszta, az egyházi nemeseknek 3 adófizető, 1566ban a püspöknek 4 adófizető, 1 puszta, 2 szegény, az egyházi nemeseknek 3 adófizető telkét írták össze. 1563-ban a püspök birtoka puszta. 1572ben összeírtak ugyan a püspöknek 4 adófizető telket, de ott van a megjegyzés mellette, hogy a török felégette. 1573-ban 4, 1574-ben 3 adófizető telket írtak össze. 1576-ban újra puszta. 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a püspöknek 11/2 adófizető, 3 puszta, a második összeíráskor és 1584-ben a püspöknek 11/2 adófizető, 3 puszta, a második összeíráskor és 1584-ben a püspöknek 1 adófizető, 2 szegény, 4 puszta, 1588-ban és 1594-ben a püspöknek 1 adófizető, 2 szegény, 4 puszta, 3 egyházi nemesi telket írtak össze. 1596ban Herenden és Tagyonon a püspök egyházi nemesei 2 forint adót fizettek. 1598-ban a községben a püspöknek 4 háza van. 1609-ben és 1612-ben a püspöknek 1/4 adófizető, 1613-ban 1/4 adófizető, 1 szabados, 6 puszta, 1618-ban 1/4 adófizető, 10 puszta, 1622-ben 1/2 adófizető, 1626/27-ben 1/4 adófizető telke van. Többet nem írtak össze. IMÁR A rovásadó-összeírásban nem szerepel. JANOSFÖLDE A rovásadó-összeírásban nem szerepel. 238