A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

templom nélküli — templommaradvány is eredetileg.

73 Hasonló céllal épült fel Székesfehérvárott a Szent Péter tiszteletére szentelt, négykaréjos, az előbbinél nagyobb méretű templom is. A mellette feltárt — ,,pincés" — épületmaradvány, talán torony alapján Géza fejedelem palotakápolnájának tekintjük, amely az István által építtetett királyi bazilika elkészültéig az ország legjelentősebb egyháza volt, fejedelmi temetkezés, nemzetségfők keresztelésének, fontos tanácskozásoknak, s végül feltehetően koronázásnak színhelye. Hasonló szándék hozhatta létre — nagyobb méretekben és gazdagabb építészeti szerkezettel — Aba Sámuel öthajös, négykaréj os feldebrői templomát, majd I. Béla király szekszárdi apátsági templomát. Ez utóbbi e különleges, értékes hazai emlékanyagunknak legszebb, de egyben utolsó példájának tekinthető, jelenlegi ismereteink szerint. E hazai viszonylatban jelentős méretű templomokat Géza fejedelem és az említett két király építette. Hasonló építésére rajtuk kívül másnak l.CSEMEGI (1960) 323—348 — H. GYÜRKY (1963) DAVID (1970) 201—230 — G. MOLNÁR (1972) 2. DAVID (1974) — MAROSI (1974) 296—304. — KOZAK (1978) 49—89. — (Az itt közölt dolgozat a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi Minisztérium 1984. évi ÉPÍTÉSZETI TANULMÁNY PALYAZAT-ának 7. sz. díjazott pályaműve alapján készült. 3. GYURKÓ (1982) 64—66. (E rövid összegező cikk közli a feldebrői templom elmúlt években végzett kutatásával kapcsolatos „vitairatok" irodalmát is.) - DÉKANY (1983) 192—200. (A kolozsmonostori rotunda kérdésében véleményünk szerint csak az ásatási publikációk részletes elemzésének és a korábbiak pontos számbavétele útján juthatunk elfogadható megállapításra, amely felhasználható a csoport — hatfülkések — értékelésénél.) 4. HAJNÓCZI (1969) 35., 175., 183—189., 230—234. és 283—287. ABC (1961) 268., 410. 5. CSEMEGI (1960) 341—342; 12. ábra — HAJNÓCZI (1969) 352—369; 389—398; 415—430. (579. Budapest, Aquincum 1.4. — az ún. kelta kerek szentély), 442; 454. — PEVSNER (1972) 21. és 2. kép. 6. ABC (1961) 47. (baptistérium) gör.—lat. (1. antik szóhasználatban fürdőmedence 2. a középkorban keresztelőkápolna. A római császárok és előkelők palotáiban gyakran találkozunk fürdőikben centrális, belső fülkés helyiségekkel. Ezek hathattak — a korai keresztelés, alámerítés nyomán — a korai keresztelőkápolnák formai átvételére.) KÀDÂR (1959) 11—24. és 10. kép — HAJNÓCZI (1969) 458. és 597. kép — CS. TOMPOS— ZÁDOR—SODOR (1971) 36—40. és 42; 50—51. kép. 7. DERCSÉNYI (1960) 14—24. — KADAR (1959) 14— 24. és 8; 16. kép — PEVSNER (1972) 30—39. — CS. TOMPOS—ZADOR—SODOR (1971) 20—33; 60; 74—90; 117—129. — ARCH... ARMENIA (1971) 48—61. — ARCH. . . GEORGIA (1973) 141 — 152. — GINK—

CS. TOMPOS (1973) 39—44. 8. DERCSÉNYI (1960) 20—24. és 15—17. kép — MAROSI (1972) 21—34. — MOLNÁR (1972) 13—16. és 2. kép — PEVSNER (1972) 41—43. és 23. kép — CS. TOMPOS—ZADOR—SODOR (1971) 250—252. és 277—298. — ilyen méretben —, hercegnek vagy nemzetségfőnek nem volt lehetősége, ,,engedélye". Az csak az uralkodót illette meg, így az hatalmának jelképe is volt, más rendeltetései mellett. Kisebb méretben azonban a fejedelemmel, királlyal szövetségben lévő erősebb nemzetségek vezetői építhettek palotakápolnákat és keresztelőegyházakat, amint a fenti példákból az kitűnik. Ez a törekvés később is felismerhető az ispotályos lovagrendeknél — amikor birtokjelző szerepet szántak téglából épített magánegyházaiknak — és a Szentföldet hadiesemény vagy zarándoklat keretében megjárt grófok, családfők, magasabb tisztségviselők esetében. A fentiekben kívántunk — Közép-Európa centrális templomainak vizsgálatán keresztül — e hazánkban nagy érdeklődést kiváltó, fontos építészettörténeti kérdés megoldásán munkálkodni. Tudjuk, a kérdés még nem teljesen lezárt e vizsgálattal — ez nem is volt célunk —, de reméljük, valamivel mégiscsak közelítettünk a megoldás felé. 9. DERCSÉNYI (1960) 25—30. és 18—21. kép — MOLNÁR (1972) 16—17; 67—68. (12—25. sz. jegyzet) — PEVSNER (1972) 44—48. — REINHARDT (1966) 81—91; Fig. 1. (Az ábrázoláson a kolostorudvar déli részén egy félköríves szentélyű körtemplomot látunk, S. Maria felirattal. Az ott folyó feltárások egy poligonális kápolna maradványait tárták fel. MOLNÁR (1972) 68; 25. jegyzet) -- CS. TOMPOS— ZADOR—SODOR (1971) 252—255. 10. CSEMEGI (1960) 341—34. és 14. ábra — MOLNÄR (1972) 17; 68—69. (26—39. jegyzet) és 3. tábla — SCHRAGL (1976) 6—12. (Az aacheni hatásokat mutató kisebb centrális és körtemplomok, kápolnák mellett ebben az időben már kereszt alaprajzú centrális templomok is épültek. A forma kiválasztásánál szentföldi hatásokkal — Szent Kereszt tisztelete — számolhatunk.) 11. CIBULKA (1958) — DÉKÁNY (1980) — FILIP (1966) — POULIK (1974). 12. MOLNÁR (1972) 19—22. és 3; 5. ábra — POULIK (1974) 11—15; 38—40; 54—59. és 67. 13. CIBULKA (1958) 199—232. — MOLNÁR (1972) 19—20. és 5. ábra — FILIP (1966) 77—81. — MERHAUTOVA (1966) 111—117. 14. FILIP (1966) 77—90. — MOLNÁR (1972) 19—22; 69—70. (45—50. jegyzet) — KORÁN (1966) 1057— 1066. — PANNÓNIAI LEGENDÁK (1978) — PÉCSVÁRADI (1983) 64—82; 95. („...Ezt a templomot . . . nevezik a Boldogságos Szűz iskolájának, és kívülről kereknek látszik, mint Salamon temploma . . ."), 117. ( Az Ur erről a hegyről szállott föl a mennyekbe ... A lábnyom fölött kicsiny, kerek kápolna van . . . boltozata nyitott volt a tetején . . .**) — H. TÓTH (1981) 89—186. 15. BORKŐVSZKY (1972) — CHALOUPECKY—KVET— MENCL (1948) — FILIP (1966) 91—109. — KORÁN (1966) 1057—1066. — MERHAUTOVÁ (1966) 111— 117. — MOLNÁR (1972) 22—24; 70. (51—65. jegyzet) és 3; 6. ábra — PANNÓNIAI LEGENDÁK (1978) 72—77. — H. TÓTH (1981) 140—186. (,,. . . Metód . . . azt kérte, hogy öccsét a Szent Kelemen templomában temethesse el, hiszen az ő ereklyéivel érkezett Rómába. Így is történt. Konstantin földi maradványait Szent Kelemen templomában JEGYZETEK 139