A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

4. ábra. Aachen; Nagy Károly palotakápolnája Abb. 4. Aachen. Palastkapella von Károly Nagy ottani templomának a restaurálására fognak Jeruzsálembe elküldeni. 8 813-ban a palotakápolnában koronázták meg Jámbor Lajost, és egy évvel később ugyanitt te­mették el Nagy Károlyt is. Ettől fogva pedig, egészen 1531-ig, itt koronázták meg az összes német-római császárt. Az aacheni palotaegyüttes a karoling állam és az egyház, ugyanakkor Nagy Károly és az őt követő mindenkori német-római császárok személyes hatalmának jelképe is lett. Ennek a jelképnek nemcsak a formáját, hanem az abban kifejezést nyert birodalmi eszmét sok eset­ben igyekeztek utánozni, de nem mindenhol és nem mindig ugyanilyen formában, hanem sok­szor szétválasztva az összesített gondolatokat és funkciót. Szent István király például Székesfe­hérvárott hosszhajós bazilikát építtetett, temetke­zőhelyül, amely a középkoron át nemcsak koro­názó, de temetkezőhelye is lett a magyar kirá­lyoknak. Megállapítható, hogy Aachen körül mintegy 200 kilométeres körzetben, vagy két év­századon keresztül egyértelműen hatott a Nagy Károly-féle palotakápolna az ott, ezen időszak alatt épült körtemplomok, kápolnák esetében. Kör alaprajzú a fuldai dóm Szent Mihályról el­nevezett temetőkápolnája, amelyet 822-ben szen­teltek fel. A nyolc oszlop által tartott kupola alatt középen a Szent Sír, alatta kripta nyert ki­alakítást. Ugyancsak az aacheni kápolnához le­hetett hasonló az a kápolna is, amelyet Jámbor Lajos építtetett Thorville-ben 830—840 között. 805-ben III. Donátus zárai püspök meglátogatta Nagy Károlyt Aachenben. Feltehetően ez a láto­gatás, illetve az ekkor szerzett tapasztalatai inspirálták a hazatérése után a Szent Donátus tiszteletére emelt templom centrális alaprajzú megoldására. A 806-ban felszentelt Germigny des Prés-i négyzetes alaprajzú templom három oldalához egy-egy patkó alakú, a negyedik ol­dalhoz három patkó alakú apszis kapcsolódik. Építtetője a görög Theodulf orleansi püspök min­den valószínűség szerint az örmény építészetből vette a példát. 9 843-ban a frank birodalom három részre sza­kadt. E részeken nem azonos mértékben hatott Aachen példája. Kopasz Károly compigne-i Má­ria temploma (870—877) Aachent követi. Brügge­ben a Szent Donatus-templom (IX. század) és Lövenben a Szent Péter-templom uralkodók ré­szére épültek (palota vagy temetkezőhely?), Liege-ben Szent János evangélista templomát Notger érsek építtette 972—1008-ban, saját te­metkezőhelyéül. Müizenben a Szent Lambertus­templomot ugyancsak ő építtette. Hasonlókép­pen érseki és püspöki kápolnaként épült a mett­lechi Mária- és a grongingeni Szent Walpurge-, valamint Wimpfen in Thalban a Szent Péter­templom, amelyet a wormsi Hildebold érsek épít­tetett 979—998 között. Ezek a templomok, ká­polnák csaknem minden esetben palotához kap­csolódtak, s így Aachen hatása egyértelműnek tekinthető. A példákat — térben és időben — tovább sorolhatnánk, de a hazai anyag vizsgálata szempontjából a leírtak elégségesnek tűnnek Aachen közvetlen hatása szempontjából. A Nagy Károly halálát követő évszázad zavaros esemé­nyei után az Ottók szerveztek ismét erős biro­dalmat. I. Ottót és fiát Aachenben koronázták meg, majd III. Ottó 1000-ben — pünkösdkor fel­kereste Nagy Károly sírját és felnyittatta. Aachen szerepe ismét megnövekedett. A Közép-Európá­ban ez időben alakuló, a kereszténységet felve­vő államok előtt Bizánc és Róma mellett példa­ként lebegett az Ottók birodalma is. E közpon­tok nem egyformán hatottak azonban minden „fiatal" keresztény népre, s ez a körtemplomok elterjedésére is vonatkozik. 10 5. Morva fejedelemség és Csehország A Közép-Európában újonnan — IX— X. szá­zad — szerveződő és a kereszténységet felvevő országok az Ottók birodalmát tekintették köve­tendő példának az állam és egyház szervezésé­ben egyaránt. Uralkodóik központjaikban centrá­111

Next

/
Oldalképek
Tartalom