A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

(Oppidum Tapolcza) 30 adófizető, 36 szegény, 14 puszta telket írtak össze. 1545-ben (Thapolcha) a lövöldi priornak csak 11 adófizető telke van, de ezen évben tulajdonosnak szerepel még az összeírás szerint Litteráti, más néven Martonfalvai Imre szigligeti várnagy is. Az ő birtokában 1 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető telke van. 1549-ben a kolostornak 30 adófizető, 3 szolga, 14 újratelepített, 18 zsellér, a kolostor malmának 2 adófizető, 1550-ben a kolostornak 30 adófizető, mely után 9 forint adót megfizetett, de hátralékban van 12 telek adójával, 2 telekből a jobbágyok elmenekültek és meghaltak, 6 szegény, 1 puszta telke van. 1552-től kezdve Tapolca is kétfelé adózó terület. A karthauziak birtokát a veszprémi püspök László priortól 1554-ben bérbe veszi és a birtok a kolostor pusztulása után a püspök kezén is marad. Ettől kezdve a püspök birtokaként szerepel. 1553-ban 5 adófizető, 1554-ben 17 adófizető, 1555-ben az első összeíráskor 12 1/2 adófizető, a második összeíráskor 30 adófizető, a malomnak 2 adófizető, 1557-ben 14 adófizető, 1 bírónak átengedett, 9 szegény, 4 szolga, 1564-ben (Tapwcha) 17 adófizető, 9 szegény, 8 zsellér, a malomnak 3 adófizető telke van. 1566-ban a püspök birtoka pusztaként van öszszeírva. 1569-ben és 1570-ben (Thapolcza) a püspöknek 4 adófizető, 8 újratelepített, 6 szegény, 6 puszta, 1572-ben 16 adófizető telket írtak össze, de az összeírás után a török felégette. Ezen időtől kezdve a tapolcai jobbágyoknak királyi kiváltságlevelük van. 1574-ben a püspöknek 4 adófizető, 1576-ban 3 adófizető, 15 szegény, és zsellér, 12 szolga és szabados, 32 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor 3 adófizető, 15 szegény és zsellér, 12 szolga és szabados, 32 puszta, a második összeíráskor és 1584-ben 2 1/2 adófizető, 16 szegény és zsellér, 13 szolga és szabados, 11 újratelepített, 34 puszta telke van. 1581-ben a tapolcaiak tiltakoznak a király előtt, hogy Lengyel István szigligeti kapitány Tapolcát a várához akarja kapcsolni. 1588-ban és 1594-ben a püspöknek 2 1/2 adófizető, 20 szegény és zsellér, 12 szolga és szabados, 45 puszta telke van. 1598-ban (Tapolcza) a veszprémi püspök szabad jobbágyainak 51, a plébánosnak 10 háza van. 1609-ig nem írták össze. 1609ben a püspöknek 9 adófizető, 1610-ben és 1612ben 5 adófizető, 1613-ban (Oppidum Tapolcza) 4 1/2 adófizető, 4 puszta, 1618-ban 2 adófizető, 11 puszta, 2 szabados, 14 ház felégetve Szent György ünnepe körül, 1622-ben 2 1/2 adófizető, 16 puszta, 1626-ban, 1627-ben 5 adófizető, 1635ben és 1638-ban 5 adófizető, 1647— 1648-ban 4 1/2 adófizető telke van. 1696-ban a kalocsai érsek birtoka. 54 jobbágycsaládnak 462 hold szántóföldje van, melybe 442 pozsonyi mérő magot vetnek. A 49 1/2 hold szőlőjük 483 kapás és terem 852 akó bort. TÖREK Az összeírásban két Törek szerepel; Alsó- és Felsőtörek, Felsőtörek azonos Egyházastörekkel. Több alkalommal a két Törek együtt van összeírva. 1531-ben (Tewrek) Sárkány Jánosnak 10 puszta, 1534-ben 1 adófizető, Felsőtöreken (Felsw Therek) 1 1/2 adófizető telke van. 1542-ben az egytelkes nemesi összeírás szerint Alsó- és Felsőtöreken (Also felsew Therek) Töreki János 1 forint, Foki György 1 forint, Pálfi Bálint 50 dénár, Józsa Bálint 1 forint, Vitai Lukács 80 dénár, Antal Miklós 1 forint adót fizet. 1545-ben (Thewrek) a nemeseknek két szegény telküket írták össze. Az 1545. évi második rovásadó-összeírás hátralékjegyzéke szerint Töreken Csöglei Mihálynak még 1 adófizető telke van. 1548-ban (Teereek) Töreken Csöglei Mihálynak 1 puszta, 1 szegény, Alsótöreken (Alsotherek) Csöglei Jánosnak 1 adófizető, 1549-ben Egyházastöreken (Eghazas Terek) Józsa Jánosnak 1 adófizető, 1 újratelepített, 1550-ben (Egihazas Terek) Józsa Jánosnak 1 adófizető telkét írták össze. 1553-ban mind a két Törek pusztaként szerepel. 1555-ben újból összeírják. Ekkor (Thewrek) Mezőlaki Ferencnek 1/2 adófizető, Pethő Antalnak 1 adófizető, a második összeírás szerint a Józsa családnak 1 adófizető, 1557-ben 2 adófizető, 1564ben Töreken Halápi Péternek 1 adófizető, 2 szegény, 1566-ban 1 adófizető, 1 szegény, azonkívül a második összeíráskor a zalavári apátságnak 1 szegény, 1572-ben Halápi Péternek 2 adófizető, 1574-ben (Theorek) Halápi Péternek 1/4 adófizető, 2 puszta, 1576-ban, 1578-ban és 1582-ben Tekenyei Pálnak 1 puszta, 2 felégetett, 1582-ben a második összeíráskor, 1584-ben, 1588-ban és 1594-ben Dereskei Jánosnak 1/4 adófizető, 2 puszta telkét írták össze. 1599-ben (Alsothörek) az egytelkes nemesi öszszeírás szerint Alsótöreken Töreki Mihály 10 dénár, Molnár István özvegye 1 forint, Vida Péter 10 dénár, Töreki János 20 dénár, Krát Ambrus özvegye 50 dénár, Csala Pál 20 dénár, Sári Bálint 25 dénár, Felsőtöreken (Feolseo thorek) Patkó Pál 1 forint, Töreki György özvegye 25 dénár adót fizet. 1598-ban (Theörek) Sárkány Miklósnak 2, Patkó Jánosnak 1 háza van. 1600-ban Alsótöreken 8, Felsőtöreken 3 egytelkes nemesi család lakik. A rovásadó-összeírásban többet nem szerepel. UZSA A rovásadó-összeírásban szintén több Uzsa szerepel. Valószínűleg nem is egy, hanem két községről van szó, az egyik a szent léi eki rom körül, a másik pedig a sümeg—tapolcai vasútvonaltól keletre Uzsa-pusztánál a völgyben, vagy népies nevén a Kilencház körül terülhetett el. 1531-ben (Wsa) Uzsai Jánosnak 10 adófizető, 3 elhagyott, 2 szabados, a veszprémi püspöknek 3 adófizető, 4 puszta, 2 elhagyott, Hosszútóti Györgynek 13 adófizető, 6 szegény, 4 puszta, 6 szabados, 1534-ben a veszprémi püspöknek 5 adófizető, 6 szegény, 8 puszta, 2 szolga, Hosszútóti Györgynek 7 1/2 adófizető, 7 szegény, 2 szolga, 6 puszta, Hosszútóti Miklósnak 4 adófizető, Uzsai Jánosnak 4 adófizető, 7 szegény, 10 puszta, 1536ban Püspökuzsán a püspöknek 5 adófizető, 4 sze249