A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

Gens Hungarorum, hactenus idololatriae dedita, hoc tempore ad fidem Christi convertitur per Gislam, sororem imperatoris Henrici, quae, nupta Hungarorum regi, ad hoc sua instantia regem adduxit, ut se et totam Hungarorum gentem baptizari expeteret."

61 A magyarok népe ez ideig a bálványimádásnak hódolt, ettől kezdve azonban Krisztus hitére tért, Gizella, Henrik császár húga által, aki a magyarok királyának adatott feleségül és a királyt buzgóságával rábírta, hogy maga és a magyarok egész népe megkeresztelkedjék. 14. Otto Frinsingensis episcopus: Chronica sive História de duabus civitatibus, sive Chronicon seu rerum ab initio mundi ad sua usque tempóra (1146). Ottó freisingi püspök krónikája igazi középkori, nagyszabású történeti munka, de Gizelláról elég szűkszavúan emlékezik meg: ,,Sorore sua Gisila Stephano Ungarorum regi in uxorem data, tarn ipsum quam totum eius regnum ad fidem vocavit."

62 [Henrik] feleségül adta Istvánnak, a magyarok királyának Gizella húgát, aki mind őt magát, mind egész királyságát megtérítette.

63 15. Genealógia ex stirpe s. Arnulfi descendetium Mettensis. Az 1164-ben készült Metz-i genealógia is keveset ír Gizelláról: „Henricus dux, fráter Othonis primi, genuit Henricum imperatorem et Giselam, uxorem Stephani regis Hungarorum"

64 Első Ottó testvérétől, Henrik fejedelemtől származik Henrik császár és Gizella, a magyarok királyának, Istvánnak a felesége. 16. Magnus presbyter Reicherspergensis: Annales Reicherspergenses ab a. 921—1167. Az 1195-ben elhunyt felső-baj or országi Reichsberg-i Magnus' presbiter, Ágoston-rendi kanonok több, ismert forrásból merítette Gizelláról szóló adatát: „A. 1004. Heinricus II rex Pannoniam inferiorem fidei catholicae et Romano imperio adunavit; sorore enim sua Gisla Stephano Ungariorum regi data in uxorem, tam ipsum quam totum regnum eius ad fidem et baptisma vocavit."

60 1004. év. II. Henrik király Alsó-Pannóniát a katolikus hitnek és a római birodalomnak megnyerte; ugyanis húgát, Gizellát a magyarok királyához, Istvánhoz adva feleségül, mind öt magát, mind egész királyságát rábírta a megtérésre és a keresztség re. 17. Chronicon Salisburgense ab a. 1 aerae Chr. ad 1286 ab anonymo quodam ut videtur canonico Salisburgensi saec. XII scriptum. A Salzburgi Krónika is sovány adatot szolgáltat: ,,A. 1009. Heinricus rex Gislam sororem suam Stephano regi Ungarie dédit, et ipsum cum gente sua convertit."

66 1009. év. Henrik király, Gizella húgát Magyarország királyának, Istvánnak adta feleségül és őt magát népével együtt megtérítette. 18. Chronicon Leodiense brève ab anno 549— 1192. A Lüttichi Rövid Krónikában ez található: „A. 1024. Henricus II sepultus est in ecclesia s. Petri civitatis Bavembergensis. Huius imperatoris sororem bonae memoriae feminam Gislam nomine rex Hungarorum, qui Stephanus dicebatur, in coniugium expetivit; . . ."

67 1024. év. II. Henriket Bamberg város Szent Péter székesegyházában eltemették. Ennek a császárnak a húgát, a jóemlékezetű nőt, név szerint Gizellát, feleségül kérte a magyarok királya, akit Istvánnak neveztek. 19. Godefridus Viterbiensis, capellanus et nótárius imperatorum Conradi III, Friderici I et Henrici VI: Pantheon seu universitatis libri, qui Chronic! appellantur.. . Az 1191-ben elhunyt Gottfried, aki három császár titkára és káplánja volt, 1184-ben lett Viterbo püspöke, Gizelláról az eddigi sablonos szöveget közli. ,,De secundo Henrico imperatore. Regi quoque Ungarorum Stefano sorore sua copulata, tam ipsum regem quam totum ipsius regnum vocavit ad fidem."

68 Második Henrik császárról. Húgának Istvánnal, a magyarok királyával kötött házassága, mind magát a királyt, mind egész királyságát megtérítette. A tizenkilenc XII. századi krónikából felsorolt idézetek azt mutatják, hogy már kialakult Gizella királynéról egy általános jellemzés, a krónikás irodalom megállapodott egy olyan Gizellaképben, mely a XI. századi krónikák adataiból állt össze, melynek lényege: Henrik császár feleségül adta húgát, Gizellát, István magyar királynak azzal a szándékkal, hogy ezáltal mind a király, mind népe a pogányságtól megtérjen. Újat a Hartvik-féle és az ismeretlen szerzőtől származó Szent István legenda nyújt, amikor a házasságkötésben István a magyar király ,,feleségül veszi Gizellát"; a nyugati forrásokban ellenben Henrik adja Istvánnak feleségül Gizellát. A nyugati források kihangsúlyozzák a magyarok pogányságát, és azok megtérését Henrik és Gizella javára írják, de mindamellett István erényeit a legtiszteletreméltóbban dicsőítve emlegetik. A XIII. SZÁZADI FORRÁSOK A tanulmány célja nem engedi meg, hogy a XIII—

XV. századi forrásokból származó valamennyi adatot idézzük, ettől csak akkor térünk el, ha új adatokat, új vonásokat kapunk, egyébként beérjük a források megemlítésével. 1. História Francorum imperatorum brevissima ex codice Admuntensi usque ad annum 1212. „Heinricus II imperátor totam Pannoniam per sororem suam Giselam christianam fecit.

69 II. Henrik császár Gizella húga által egész Pannóniát kereszténnyé tette. 2. Helinandus monachus coenobii Cisterciensis s. Mariae de Frigido Monte: Chronicon ab initio mundi usque ad a. 1204.

70 A Beauvais melletti Frigidus Mons (Froidmont, Fremont) cisztercita kolostornak 1227 táján elhunyt Helinandus nevű szerzetese szó szerint átvette Sigebertus Gemblacensis már idézett adatát. 3. Chronicon S. Martini Turonensis auctore anonymo canonico eiusdem monasterii. A. 249— 1227. A Tours-i Szent Márton monostor ismeretlen nevű krónikása a következőket írja Gizelláról: ,,Anno Henrici VII, tunc Hungari fidem recipiunt per Gilam sororem imperatoris, quae nupta regi Hungáriáé, eum sua praedicatione cum tota gente baptizari fecit, ut adimpleretur quod dictum est: 'Salvatur vir infidelis per mulierem fideiem'; ille verő rex baptizatus Stephanus est vocatus."

71 VII. Henrik (ez a bajor hercegi szá133