A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sófalviné Tamás Márta: Az állattartáshoz kapcsolódó szokások és népnyelvi adatok a Káli-medence községeiből

24. Nehéz a marhatartás, (nem könnyű munkára vállalkozott valaki) 25. Nem kötelező a disznótor, (ha valaki nem akar részt venni valami jóban) 26. Nincs az a sok, ami el nem fogy. (disznóölés után mondja a gazda, ha valaki úgy érdeklődik, mintha kapni szeretne) 27. öreg az országút meg a német tehene, (ha valaki nem ismeri el, hogy korban megöregedett) 28. Pislog, mint a Pilátus macskája, (ámulva néz) 29. Tömi magát mint a liba. (nagyétkű ember) SZAVAK CSOPORTOSÍTÁSA A kérdőív, mely alapján a szavakat vizsgálom, dr. Szabó Géza összeállítása. Ezek közül 37 kapcsolódik közvetlenül az állattartáshoz. Ezeket a keresett szavakat három csoportba oszthatnánk használat szempontjából. Egészen ritkán használt szavak: fércöli (kakas párzik), süvitt (kutya vonyít), véndëj (zsírtartó edény), kukoritt (kakas kukorékol), csatáz (tyúk kotkodácsol) Ritkán használt szavak: bégg (birka hangja), kaszab (disznóölő), turbikoll (vadgalamb hangja) prëzsbors (disznósajt), káricsoll (tyúk kotkodácsol) Állandóan használt szavak: heréli, karmoll, májjog . . . A kérdőív kérdéseinek nagy része a falusi életmód, műveltség (növényvilág, növénytermelés, állattartás, állattenyésztés) körébe sorolható. A kérdésekre kapott válaszok közül három csoportot alakítottam ki. Valódi tájszó: pillók (pillangó), födikutya (meztelen csiga), prëzsbors (disznósajt) Alaki tájszó: kukoritt, nyácskoll, turbikoll, káricsoll, véndëj, Jelentés szerinti tájszó: fércöli (kakas párzik), süvitt (kutya vonyít), csatáz (tyúk kotkodácsol), Këtyëg (tyúk kotkodácsol) NÉHÁNY HANGTANI JELENSÉG A Káli-medence községei a Balaton vidéki nyelvjárástípusba sorolhatók. Kétfajta e fonémával találkozunk. A középső nyelvállású zártabb ë, és egy nyílt e. hang. pl.: megeteti, sggëdelmg, mëkszélgszti . . . Ezekben az eddig vizsgált községekben — Balatonhenye, Köveskál, Szentbékkálla — az á zártabb a köznyelvinél. Az á utáni szótagban zártabb az a hangszíne, pl.: kány<|, utanna., kárg . . . A szavak végén a zöngés mássalhangzó elveszti zöngéjét és zöngétlen lesz. pl.: mekëG, háppoG, zaB . . . Az n palatalizálódását néhány esetben sikerült megfigyelnem, pl.: nyöstény, akarnyi . . . Az affrikálódás folyamata már jobban észrevehető beszédükben, pl.: vakargya, mëkkapargya, kalaptya . . . Gyakori a szóvégi mássalhangzó kettőzése. Pl.: vonyitt, tutoll A 37 kérdésre kapott válasz közül 18 az ige — ebből 5 igekötős — és 19 a főnév. AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A kérdéseket a kérdőív sorszámával láttam el. Az adatközlőket nem tüntetem fel külön, mivel csak az érdekesebb válaszokat jegyzem itt le. A kérdések nagy része a Magyar Nyelvjárások Atlaszából való. A kérdés után levő szám ilyen esetben az ottani sorszámot jelöli. Az Sz. G. jelzés dr. Szabó Géza nevének kezdőbetűje s a kérdés megváltoztatását jelzi a nyelvatlaszhoz képest. A kérdés után közvetlenül írom a válaszokat. 35. Mi a nőstény ló neve? (214) kanca 36. Mi a hím ló neve? (315) hgre, csődör 37. Milyen színű az a vöröses barna ló, amelynek sörénye és farka fekete? (318) pej 38. Hogy mondják a birka hangját? Mit csinál a birka? (345) bekëG, béggt, bëgg, bëgget, bőgg 39. Hogy mondják a kecske hangját? Mit csinál a kecske? (349) mekëG, bekëG 40. Mit csinál a kakas hajnalban? (362) kukorékó, kukorékol, kukurikull, kukoritt, kukorékoll 41. Hogy mondják, ha a kakas párzik? (364) heréli, fércöli 42. Mi a kacsa hangja? Mit csinál a kacsa? (374) sápoG, hápoG, háppoG 43. Mi a nőstény kutya neve? (376) nyöstény, nőstény, nyőstén, szuka 44. Hogy mondják, ha a kutya éjjel hosszan elnyújtva üvölt, és azt szokták mondani, hogy halottat vagy tüzet érez? (377) tutoll, vonyitt, süvitt 45. Hogy mondják azt, ha a macska a körmével megsérti az ember kezét? (Mutatással!) (381) mekkörmöz, karmoll, mekkörmölli, kikarmojja, körmöz 46. Hogy mondják a macska hangját? Mit csinál a macska? (382) nyávog, nyácskoll, májjog, mijákoll 47. Mi az a lyukacsos dolog, amibe a méhek a mézet gyűjtik? (387) lampos, lép 53. Ki az, aki disznóöléskor házhoz jön és a disznót felboncolja? Hozzáértő parasztember, valami rokon . . . stb. (425) kaszab, böllér, disznóölő 97. Nagy, szürke, csípős légyfajta, a marhát, lovat kínozza nyáron. Mi az? (642) bangócs, dongó 98. Mit csinál a légy vagy a nagyobb fajta légy, ha repülés közben hangot ad? (643) (Sz. G.) zümmöG, döngicséli, dönöG, donG 99. Hogy hívják azt a barnás színű, vagy zöld rovart, amely a fűben található, két viszonylag 327