A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

60. ábra. Csatalja analógiáinak dendrogramja Figure 60. Dendrogram showing the analogies of Csatalja 106 61. ábra. Devin analógiáinak dendrogramja Figure 61. Dendrogram showing the analogies of Devin -Г 75 Kesö romai koriak 106 Devin 35 Felsô-Kama 116 Rusovce 62. ábra. A késő római kori minta analógiáinak dendrogrammja Figure 62. Dendrogram showing the analogies of the Late Roman Period sample 63. ábra. Dolny Jatov analógiáinak dendrogramja Figure 63. Dendrogram showing the analogies of Dolny Jatov 110 28 84 80 64. ábra. Felgyő analógiáinak dendrogramja Figure 64. Dendrogram showing the analogies of Felgyő 65. ábra. Jászdózsa analógiáinak dendrogramja Figure 65. Dendrogram showing the analogies of Jászdózsa 66. ábra. Kardoskút analógiáinak dendrogramja Figure 66. Dendrogram showing- the analogies of Kardoskút 3—

i. sz. 3. sz.-i késő szkíta kori, észak-pontusi Nikolajevka-Kazatszkoje (No. 28), és Neapol (No. 30), az avar kori Nővé Zámky (No. 84) és Tiszaderzs (No. 92), az Árpád-kori Ábrahám (No. 103), Dolny Jatov (No. 109), Jászdózsa (No. 111), Orosháza (No. 114) és Szatymaz (No. 117). Története: a ceglédi népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Kárpát-medencei analógiái Tiszaderzs kivételével az l/a szubklaszterból valók, így további következtetésekre nem nyújtanak lehetőséget. CSATALJA—VÁGOTT HEGY (No. 107, l/a szubklaszter, 60. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: az Árpád-kori Kérpuszta (No. 113) és Szatymaz (No. 117). Története: a csataljai népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Kortárs Kárpát-medencei analógiái is az l/a szubklaszterba tartoznak. DEVIN (DÉVÉNY)—VARHEGY (No. 108, 2/a szubklaszter, 67. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 2% . Analógiái: a 4—5. sz.-i kelet-dunántúli késő római kori minta (No. 75) és az Árpád-kori Székesfehérvár—Szárazrét (No. 119). Története: a devini népesség kialakulási helye a 2/a szubklaszterba tartozása alapján valószínűleg a Dnyepertől keletre eső steppeövezetben lehetett, a népességben azonban Kárpát-medencei késő római kori elemek is vannak. Vagy arról van szó, hogy továbbélő kelet-dunántúli, késő római kori jellegű népesség juthatott az idők folyamán a Devin környéki részekre (amire a késő római kori mintának az itteni Árpád-kori Rusovcehoz fűződő hasonlósága utal) (62. ábra), vagy arra, hogy a devini népességet egy korábbi kelet-dunántúli szálláshelyről telepítették át a Duna dévényi szakaszának védelmére (amire a Székesfehérvár—szárazréti, kel et-dunántúli mintához fűződő hasonlósága utalhat). DOLNY JATOV (ALSÔJATTÔ) (No. 109, l/a szubklaszter, 63. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 2% . Analógiái: az i. e. 3—i. sz. 3. sz.-i északpontusi, késő szkíta kori Nikolajevka-Kazatszkoje (No. 28), Zolotaja Balka (No. 29) és Neapol (No. 30), az avar kori Nővé Zámky (No. 84), az Árpád-kori Ábrahám (No. 103), Cegléd (No. 106) és Orosháza (No. 114). Története: a dolny jatovi népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Az azonos szubklaszterba tartozó, de szálláshelye közelében levő Nővé Zámkyhoz való közelsége mindazonáltal utalhat az avar kori népesség továbbélésére is. Kortárs Kárpát-medencei analógiái ugyancsak az l/a szubklaszterból valók. FELGYŐ—CSIZMADIA-TANYA (No. 110, l/a szubklaszter, 64. ábra). A népesség zöme tisztán europid, kisebb része europo-mongolid, ezek százalékos aránya azonban az eredeti közleményből nem állapítható meg. Analógiái: az i. e. 3—i. sz. 3. sz.-i észak-pontusi késő szkíta kori Nikolajevka-Kazatszkoje (No. 28), a 8—9. sz.-i középvolgai Tankejevka (No. 40), az avar kori Homokmégy (No. 80) és Nővé Zámky (No. 84). 60