A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

2. Az „őshaza" kérdése A honfoglalás kori csoportok előzőekben vázolt kialakulási területét az 50. ábra szemlélteti, amelyen közelebbi adatok hiányában a D csoport nem szerepel. A legkeletibb helyről, az ázsiai térfélről, valószínűleg Kazahsztán területéről származhatott az A csoport népessége. Ettől nyugatabbra eső területről, részben az ázsiai, részben az európai térfélről, központját tekintve az Észak-Káspi és Dél-Urai közötti térségből származhatott а В csoport népe, és végül, már az európai területről, az Észak-Pontus, ÉszakAzov és az erdős steppe közötti régióból származhatott а С csoport népessége. А В csoport tehát nemcsak embertani jellegét, hanem földrajzi helyzetét tekintve is mintegy összekötő szerepet játszhatott az A és С csoport népessége között. Pontosítva azonban a „származási hely" vagy „őshaza" kifejezést, csupán annyi a valószínű, hogy a három (illetve négy) csoport népessége a jelzett területeken lehetett már a vaskor második felében, azaz az i. e. 4—3. század körül. Mivel nyelvészeti és történeti adatok szerint a magyarságnak az ugor egységből való kiválása és önálló népként való megjelenése nagyjából az i. e. 5. századra tehető, a három (illetve négy) honfoglalás kori csoport embertani jellege a magyarság történeti színre lépésének időpontjában már kialakultnak tekinthető. Arra keresve tehát a választ, hogy hol volt a magyarság őshazája, az a kapott adatok szerint aligha lehetett a BARTUCZ (1938), NEMESKÉRI (1943), utóbb pedig LIPTÀK (1951, 1962, 1967, 1969, 1970, 1975, 1977) által vélelmezett Káma—Bjelaja vidékén. A három (illetve négy) csoport kialakulási helyeként a távolságszámítás segítségével rekonstruált terület lényegében egybeesik azzal a régióval, amelyet TÓTH írt le több munkájában a magyarság kialakulásának színtereként (1965, 1968a, 1969, 1977, 1980—81. stb.).

11 De a távolságszámítás eredményei nemcsak a színhelyet illetően (kivéve а С csoporttal kapcsolatos kérdéseket), hanem a kialakulás időpontját illetően is lényegében megegyeznek a TÓTH által tett megállapításokkal. Felmerül azonban a kérdés, hogy a vaskort megelőző időszakban is itt tartózkodott-e a magyarság elődeit is magába foglaló népesség, vagyis hogy az ugor őshaza is ugyanezen a tájon lehetett-e. Az időben visszafelé való nyomozást azonban csak a késő bronzkorig lehet vezetni, méghozzá ugyanabban a térségben, ahonnan a vaskori sorozatok is származnak, más régiókból és korábbi időszakból ugyanis nincs kellő nagyságrendű embertani anyag. Az elemzett öt, késő bronzkori mintához a honfoglalók egyik csoportja sem áll közel, noha a 50. ábra. A honfoglalók három csoportjának feltételezett kialakulási területe a szarmata időszakban Figure 50. Hypothesized area in which the formation of three conquering groups may have taken place during the late phase of Iron Age 55