A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Veress D. Csaba: Légi harctevékenység a Balaton térségében

térségében alakult ki. Az itt támadó szovjet 39. gárda-lövész- és 9. gárda gépesített hadtesteket elsősorban a 136. csatarepülö-hadosztály egyik IL—2-es csoportja (pk.: G. F. Szivkov százados) támogatta vadászrepülőgépekkel megerősítve. A szovjet csatarepülőgépek súlyos csapásokat mértek a Bakonybél és Bakonykoppány közti úton, a Gerence völgyén át visszavonuló német 12. SS „Hitlerjugend" páncéloshadosztályra. A szovjet kötelékek, miután megbénították a német csapatlégvédelmi tüzérséget (12. SS légvédelmi tüzér- és 931. tartalék légvédelmi tüzérosztályok), a visszavonuló német menetoszlop élére mértek csapást, s ezzel torlódást idéztek elő. A völgyben összetorlódott gépjárműoszlopokra mért bombatámadásokkal 3 db harckocsit (a műút 21,900 és 22,200-as km szelvényében) és közel 40 db egyéb gépjárművet semmisítettek meg elsősorban az út 8,100 és 21,600-as km szelvényében, valamint a 22,300 és 28,300-as km szelvényekben."

76 A völgyben húzódó utat javító szlovák 21/11. zászlóalj orvosa — dr. Metzl János frontnaplójában — így írt ezekről az órákról: „Március 24. Ismét szép, verőfényes reggel. Reggel 5 órakor kelünk Gerencepusztán. A katonák előremennék a völgyben utat javítani (mert a német autók minduntalan elakadnak a sárban), én csak később indulok utánuk. Egyszerre csak orosz repülőgépek tűnnek fel. Alig néhány méterre tudunk felfutni a hegyoldalba, máris kattognak a géppuskák, az egész utat végigpásztázták. Bombarobbanást is hallunk, egy völgykanyarral lejjebb már bombákat is dobnak. Egészen felfutunk a hegygerincre, és ott megyünk tovább. Két sebesültet bekötözök, majd halljuk, hogy két halott van a völgyben. Lemegyünk, mindkettőnek koponyalövése van,> az egyik halott, a másik agonizál. Megtudjuk, hogy még néhány sebesült katonánk volt, akiket a német katonai autók vittek Pápára. Délelőtt még három gépfegyveres repülőtámadást kapunk, délután még egyet. Délután 16 órakor kapunk csak parancsot, illetve engedélyt, hogy tovább indulhassunk, addig a katonáknak javítaniok kell az utat. A visszavonuló német autók zöme már elment. Eleinte a hegygerincen indulunk, mikor kezd szürkülni, lemegyünk a völgybe, mert fenn nehézkes az előrehaladás. Délután 17 óra tájban újabb repülőgéphullám jön; a patakmeder mélyedésébe hasalok. Gépfegyvereznek és bombákat dobnak. A tombatölcsérek sora tőlünk 20—30 méterre kezdődik egy réten. Az volt a szerencsénk, hogy a patakmeder 1—1,5 méterrel a föld szintje alatt volt, így nem érte a légnyomás, de a kénes szagot, füstöt éreztük. Nyolc sebesültet kötöztem be, köztük egy súlyos mellkasi lőtt sérülést. A sérülteket továbbküldtük. Délelőtt csak kis aknákat dobtak a repülőgépek, de ezek nagy, 100—200 kg-os bombák lehettek, mert 4—5 m átmérőjű krátert vájtak. Utána már hamarosan kiértünk a völgyből a síkságra." u

* Március 24-én a visszavonuló német „Balek" hadműveleti csoportot támogató német I. repülőhadtest kötelékei — a 4. csatarepülő-ezred és az 51/1. vadászrepülő-osztály, továbbá a magyar 102. csatarepülö-osztály és a 101. vadászrepülöezred részei — a Pápa és Balaton közti ívben 140 bevetést hajtottak végre. A német csatarepülőgépek — melyeknek biztosítását a magyar 101/4. vadászrepülő-század nyolc gépe látta el — déli 11 óra 26 perctől 13 óráig több hullámban támadta a Herend körzetében összpontosított szovjet 5. gárda-harckocsihadtestet. A bevetésekben utóbb a magyar csatarepülö-kötelékek is részt vettek. Déli 12 óra 10 perctől 8 percen át légi harc alakult ki Városlöd és Herend légterében két szovjet Jak—9-es vadászgéppel, melyek rövid tűzharc után kitértek a túlerő elöl. Délután 13 óra után néhány perccel a támadó magyar vadász- és csatarepülőgépek erős szovjet csapatlégvédelmi tüzérségi tűzbe kerültek Herend körzetében, melynek során két magyar FW—190-es csatarepülőgép találatokat kapott és lezuhant. (Sztrókay Kálmán hadnagy életét vesztette, Zoltay hadnagy ejtőernyővel földet ért, és visszajutott csapattestéhez.) Mivel a szovjet 9. gárdahadsereg és 6. gárdaharckocsihadsereg támadása március 25-én továbbra is feltartóztathatatlanul tört előre É—ÉNy-i irányokba, március 25-én reggel 07 óra 10 perckor elrendelték a kenyéri repülőtér kiürítését is, s utasították a magyar 101. vadászrepülőezred három osztályát, hogy készüljenek fel a szombathelyi és váti repülőterekre való átrepülésre. Délelőtt 11 óra előtt a 101 /III. vadászrepülő-osztály „piros—14"-es gépe repült át felderítésre. A gép 11 óra 15 perckor azzal a jelentéssel tért vissza, hogy a szombathelyi repülőtéren nem lehet leszállni, a leszállópályák tele vannak bombatölcsérekkel. Csak egy keskeny sáv lenne használható, de azt is két összetört gép torlaszolja el. Ezt követően — 11 óra 49 perckor — egy futárgép Vátra repült, hogy bejelentse: a 101. vadászrepülö-ezred oda repül át. A váti német repülőtér-parancsnokság azonban a leszállást nem engedélyezte a túlzsúfoltság miatt. Mindezek ellenére az ezred átrepült a két repülőtérre. Szombathelyen a leszálláskor all. osztálynak 4 db, a III. osztálynak 1 db, Váton pedig a II. osztálynak 2 db gépe tört össze.

140 Az áttelepült magyar 101/1. vadászrepülő-osztály állományában üzemképes és harcba vethető repülőgép nem volt. A 101/11. vadászrepülő-osztály 21 db üzemképes, de csak 4 db harcba vethető repülőgéppel, a 101/III. vadászrepülő-osztály pedig 16 db üzemképes — de ezek közül harcba vethető egy sem volt — repülőgéppel rendelkezett. g) 3. Harcok a ,,Zsuzsanna" vonal áttöréséért, valamint a Birodalmi Védöállás előterében (1945. március 26—április 4.) Március 25-én befejeződött a német ,,Klára" vonal áttörése. A szovjet 3. Ukrán Front hadseregei és a velük szoros együttműködésben harcoló szovjet 17. légi hadsereg kötelékei a Zala folyó mögött kiépített „Dorottya" és a Rába mögött kiépített „Zsuzsanna" vonalba szorították vissza a német—magyar „Balek" hadműveleti csoport — a német 6. összfegyvernemi és 6. SS páncélos-, valamint a magyar 3. hadsereg erőit. Március 25-én a balatoni, a tapolcai és a 8. sz. főközlekedési utak légterében szakadatlanul tá435