A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

18. Vöckönd neve „Vönöck" volt régebben. Ez a falu a „nagy török futáskor" elpusztult. A mai falutól délre kb. 1 km távolságban lehet még ma is téglákat találni a régi faluból. „Amikor a törö­kök a templom tornyát lelőtték, a harang a Zala folyóba gurult. A régi templom vasajtaja Nemes­apátiba került, ahol kb. 1858-ban építettek temp­lomot, és ennek oldalajtajára szerelték fel a vas­ajtót." — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, hallotta így a históriát édesapjától. 19. Zalaszentgrót és Zalabér között van „Zala­szeg ótemető." Ez állítólag Rózsaszentpéter falu temetője volt. Ennek a falunak nyoma sincs már. — Vargha Károly, Zalabér. 20. Pusztamogyoródon egy elpusztult templom roncsait találták meg, Nagy András uraság bir­tokán. „50—60 drb szent edényt, kőoltárt, keresz­tet találtak itt. Ezeket Nagy uraság Pestre vitte a múzeumba." — Pétery Lajos, ev. fm. 1923, Pusz­taszentlászló. 21. „Szentgyőrgyvölgyön van egy régi temp­lom, amely még a török időkben pusztult el. Hargitay Ferenc rk. lelkész szeret ilyen régi dol­gokkal foglalkozni, ö állítólag régi pénzeket ta­lált itt, amelyeket jó pénzért eladott valami mú­zeumnak." — Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy, Zala m. 22. Lukafán a Zala-folyóban 150 éves harangot találtak 1942-ben. Iszapos rét van itt, és valami­kor itt állt a falu. Találtak itt egy „áldozókelyhet, rózsafüzért" stb. A falu ma kb. 2 km-re van in­nét. — Tóth József, Lukafa. 23. A kisszentgróti templomot a törökök rom­bolták le. A torony még áll. — Vargha Kálmán, ref. fm. 1923, Csopak. 24. A török közeledtének hírére egy mocsárral körülvett homokdombra menekült a falu. Fákat döntögettek le, és úgy építettek utat a szigetre. A falu a mai szőlőhegyen volt, ahol ma is gyak­ran lehet cserepeket találni. Tizenhét család köl­tözött a szigetre és épített ott házat magának. Közben megjöttek a törökök. Ennek emléke a „Törökcsapás" nevű út, amerre jöttek. A szigeten éltek a falu lakói a világtól teljesen elzárva, mert az utat elpusztították maguk mögött. Amikor aztán a török kitakarodott, egy Rajky nevű úr kapta meg a királytól a vidéket, ö alapította Alsó- és Felsőrajkát. A szigetre menekültek utó­dait is visszavitte a szárazföldre, és letelepítette őket a faluban. A szigeten álló házakat is szét­szedette, és a faluban rakatta újból össze. Ezek közül a házak közül három is áll ma is a falu szé­lén egy kis dombon. Fából vannak ezek. — Ko­vács József, Felsőrajk. 25. Egy ágyúgolyót őriznek a jegyzőségen, amit a templom mellett álló hatalmas szilfa egyik ágából vettek ki. Akkora ez a fa, hogy a koro­nája magasabb, mint a templomtorony. Amikor a törökök a „török csapáson" jöttek és ágyúval lőni kezdték a falut, a templomnak szánt lövést a fa fogta fel. — Kovács József, Felsőrajk. 26. Az Akaiihoz tartozó Ságpusztán, a temető alatti ingoványos részben kaszálás közben kis harangot találtak. Ezt a harangot a majorban haranglábra akasztva használják. — id. Czanda István, rk. gazd. alkalmazott, 1886, Akaii. 27. A templom tornyát még a törökök építették Andráshidán. — Mazzag Ernő, rk. fm. 1923, And­ráshida. 28. A plébános kertjében koponyákat, csonto­kat és „régi olvasókat" találtak. Senki nem emlé­kezett rá, hogy itt valaha temető lett volna. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi, Zala m. 29. Bakonykoppányban az országút építésénél a Templom téren igen sok csontvázat találtak. A „Papföldön" régi fegyverek jöttek elő. „Azt mondják, itt valamikor régi város volt." — Scheck Antal, rk. fm. 1904, Bakonykoppány. 30. A templom helyén temető volt. Itt a víz csontokat szokott „kihordani". — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 31. Kehidán a „Deák-kastély pincéjéből 20 kocsi csontvázat hordtak el!" A kapu alatt is találtak csontvázat. — Kiss Mihály, urad. gazda, Kehida. 32. A régi kastélyban, amelyet „Elek"-kastély­nak neveznek és valamikor az Inkey báróké voltí egyik szobából egy alagút indul ki. Padlózást ja­vítottak, amikor egy csontvázat találtak. Tovább ásva találták meg az alagutat. Ez be van omolva. Irányára onnét következtetnek, hogy egyik he­lyen a vasút alatt dübörgés hallatszik, amikor megy ott a vonat. — Vaskuti József, rk. tiszt­viselő, 1922, Palin, Zala m. 33. Az „Elek"-kastél y melletti járda javításánál egy sor tégla alatt találtak egy csontvázat." — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Za­la m. 34. „Báthory kardinál Erdély fejedelme volt. Halála úgy történt, hogy Székelyudvarhelynél elvesztette a csatát, menekülés közben 8 fő magá­val csíkszentdomonkosi Pásztorbükkbe menekült. Itt egy kis kunyhóban szállt meg. Egy pásztort kért meg, hogy menjen be a faluba élelemért. A nép elődei bűneiért nagyon haragudott a Báthory családra. A nép ásóval, kapával felfegyverkezve egy akarattal megrohanta Báthoryt és kíséretét. Ezek későn ébredtek fel, védekezni nem tudtak. Báthory halála helyét kis kápolnával jelölték meg, de ez elpusztult, s ma csak egy kereszt mu­tatja a helyet a következő felirattal: Báthory kardinál Erdély fejedelme Életét itt végezte. Végső veszedelme Tulajdoníttatik Nagy Kristály Andrásnak Mikor egy hijja volt az ezer hat száznak. Azután tizenhét és kétszáz esztendővel Tétetett e kereszt, hogy lenne örök jel. Tétellé e keresztet Puskás András papunk, Mikor 1817-ben irunk! Azóta a nép minden november 1-én egyházi zászlók és keresztek alatt búcsújárást tart erre a helyre. Imádkoznak elődeik bűneikért, hogy az Isten bocsássa meg és vegye vissza a rájuk sza­bott büntetést. Mikor ugyanis a pápa megtudta, a falu tettét, azzal büntette meg őket, hogy nem volt pap a községben, esketest, keresztelest és temetést nem végeztek. A község két ízben le­égett és csak a templom, meg egy családi ház menekült meg. Erről a házról azt jövendölték, 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom