A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

18. Vöckönd neve „Vönöck" volt régebben. Ez a falu a „nagy török futáskor" elpusztult. A mai falutól délre kb. 1 km távolságban lehet még ma is téglákat találni a régi faluból. „Amikor a törökök a templom tornyát lelőtték, a harang a Zala folyóba gurult. A régi templom vasajtaja Nemesapátiba került, ahol kb. 1858-ban építettek templomot, és ennek oldalajtajára szerelték fel a vasajtót." — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, hallotta így a históriát édesapjától. 19. Zalaszentgrót és Zalabér között van „Zalaszeg ótemető." Ez állítólag Rózsaszentpéter falu temetője volt. Ennek a falunak nyoma sincs már. — Vargha Károly, Zalabér. 20. Pusztamogyoródon egy elpusztult templom roncsait találták meg, Nagy András uraság birtokán. „50—60 drb szent edényt, kőoltárt, keresztet találtak itt. Ezeket Nagy uraság Pestre vitte a múzeumba." — Pétery Lajos, ev. fm. 1923, Pusztaszentlászló. 21. „Szentgyőrgyvölgyön van egy régi templom, amely még a török időkben pusztult el. Hargitay Ferenc rk. lelkész szeret ilyen régi dolgokkal foglalkozni, ö állítólag régi pénzeket talált itt, amelyeket jó pénzért eladott valami múzeumnak." — Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy, Zala m. 22. Lukafán a Zala-folyóban 150 éves harangot találtak 1942-ben. Iszapos rét van itt, és valamikor itt állt a falu. Találtak itt egy „áldozókelyhet, rózsafüzért" stb. A falu ma kb. 2 km-re van innét. — Tóth József, Lukafa. 23. A kisszentgróti templomot a törökök rombolták le. A torony még áll. — Vargha Kálmán, ref. fm. 1923, Csopak. 24. A török közeledtének hírére egy mocsárral körülvett homokdombra menekült a falu. Fákat döntögettek le, és úgy építettek utat a szigetre. A falu a mai szőlőhegyen volt, ahol ma is gyakran lehet cserepeket találni. Tizenhét család költözött a szigetre és épített ott házat magának. Közben megjöttek a törökök. Ennek emléke a „Törökcsapás" nevű út, amerre jöttek. A szigeten éltek a falu lakói a világtól teljesen elzárva, mert az utat elpusztították maguk mögött. Amikor aztán a török kitakarodott, egy Rajky nevű úr kapta meg a királytól a vidéket, ö alapította Alsó- és Felsőrajkát. A szigetre menekültek utódait is visszavitte a szárazföldre, és letelepítette őket a faluban. A szigeten álló házakat is szétszedette, és a faluban rakatta újból össze. Ezek közül a házak közül három is áll ma is a falu szélén egy kis dombon. Fából vannak ezek. — Kovács József, Felsőrajk. 25. Egy ágyúgolyót őriznek a jegyzőségen, amit a templom mellett álló hatalmas szilfa egyik ágából vettek ki. Akkora ez a fa, hogy a koronája magasabb, mint a templomtorony. Amikor a törökök a „török csapáson" jöttek és ágyúval lőni kezdték a falut, a templomnak szánt lövést a fa fogta fel. — Kovács József, Felsőrajk. 26. Az Akaiihoz tartozó Ságpusztán, a temető alatti ingoványos részben kaszálás közben kis harangot találtak. Ezt a harangot a majorban haranglábra akasztva használják. — id. Czanda István, rk. gazd. alkalmazott, 1886, Akaii. 27. A templom tornyát még a törökök építették Andráshidán. — Mazzag Ernő, rk. fm. 1923, Andráshida. 28. A plébános kertjében koponyákat, csontokat és „régi olvasókat" találtak. Senki nem emlékezett rá, hogy itt valaha temető lett volna. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi, Zala m. 29. Bakonykoppányban az országút építésénél a Templom téren igen sok csontvázat találtak. A „Papföldön" régi fegyverek jöttek elő. „Azt mondják, itt valamikor régi város volt." — Scheck Antal, rk. fm. 1904, Bakonykoppány. 30. A templom helyén temető volt. Itt a víz csontokat szokott „kihordani". — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 31. Kehidán a „Deák-kastély pincéjéből 20 kocsi csontvázat hordtak el!" A kapu alatt is találtak csontvázat. — Kiss Mihály, urad. gazda, Kehida. 32. A régi kastélyban, amelyet „Elek"-kastélynak neveznek és valamikor az Inkey báróké voltí egyik szobából egy alagút indul ki. Padlózást javítottak, amikor egy csontvázat találtak. Tovább ásva találták meg az alagutat. Ez be van omolva. Irányára onnét következtetnek, hogy egyik helyen a vasút alatt dübörgés hallatszik, amikor megy ott a vonat. — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 33. Az „Elek"-kastél

y melletti járda javításánál egy sor tégla alatt találtak egy csontvázat." — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 34. „Báthory kardinál Erdély fejedelme volt. Halála úgy történt, hogy Székelyudvarhelynél elvesztette a csatát, menekülés közben 8 fő magával csíkszentdomonkosi Pásztorbükkbe menekült. Itt egy kis kunyhóban szállt meg. Egy pásztort kért meg, hogy menjen be a faluba élelemért. A nép elődei bűneiért nagyon haragudott a Báthory családra. A nép ásóval, kapával felfegyverkezve egy akarattal megrohanta Báthoryt és kíséretét. Ezek későn ébredtek fel, védekezni nem tudtak. Báthory halála helyét kis kápolnával jelölték meg, de ez elpusztult, s ma csak egy kereszt mutatja a helyet a következő felirattal: Báthory kardinál Erdély fejedelme Életét itt végezte. Végső veszedelme Tulajdoníttatik Nagy Kristály Andrásnak Mikor egy hijja volt az ezer hat száznak. Azután tizenhét és kétszáz esztendővel Tétetett e kereszt, hogy lenne örök jel. Tétellé e keresztet Puskás András papunk, Mikor 1817-ben irunk! Azóta a nép minden november 1-én egyházi zászlók és keresztek alatt búcsújárást tart erre a helyre. Imádkoznak elődeik bűneikért, hogy az Isten bocsássa meg és vegye vissza a rájuk szabott büntetést. Mikor ugyanis a pápa megtudta, a falu tettét, azzal büntette meg őket, hogy nem volt pap a községben, esketest, keresztelest és temetést nem végeztek. A község két ízben leégett és csak a templom, meg egy családi ház menekült meg. Erről a házról azt jövendölték, 367