A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Csoma Zsigmond: Somlói borpincék a XVIII–XIX. században

szőlőket, kiváló minőséget adó boraik után, a hegy veséjének, szívének, aranydombnak nevezték a helybeli szőlősgazdák még a XX. században is. A legtöbb és legszebb urasági présházat ezért ezen az oldalon lehetett találni. PARASZTPINCÉK A somlói parasztpincék tipológiailag, a felszíni présházas pincéken belül, a ,,présházpincék" csoportjába tartozhatnak. Ezek kialakulásában szerepet játszott az elterjedési területre jellemző (Somogy, Zala, Vas, Veszprém megyék) szőlőbirtoklási rend.

8 A présházpincék eredetileg ezen a területen alakultak ki, ahol az egykori nagy, zárt szőlőhegyek egyházi vagy világi földesura kezén voltak. Az itt szőlőt művelő bármilyen társadalmi helyzetű birtokos, az egyházi vagy világi földesurának dézsmát — NyugatDunántúlon előre megállapított értéket, hegyvámot — volt köteles adni, fizetni. Függetlenül attól, hogy helybeli idegen jobbágy, nemes, polgár müvelte-e a szőlőt. A mustban, borban beszolgáltatott adómennyiséget ezért helyben kellett előállítani. A présházpincék így nemcsak a í. ábra. Vályogfalú, kétosztatú parasztpince homlokzata. Zsúpfedelű, a vásárhelyi oldal Pados-féle pincéje. Abb. 1. Stirnseite eines zweigeteilten Bauernkellers mit Lehmwänden, Pados—Keller mit Strohdach auf der Seite von Vásárhely. 2. ábra. Háromosztatú, kontyolt, zsúpfedelű pince, szöllösi oldal 151. számú. Abb. 2. Dreigeteilter, abgewalmter Keller mit Strohdach, auf der Seite von Vásárhely, Nr. 151. 3. ábra. A szelement tartó ollószárak és a vályogtűzfal erősítése, két oldalán és középen a fal síkjára merőlegesen, hosszabb oldalával rakott téglákkal. Dobai oldal 260. számú, Búzás-féle parasztpince belülről. Abb. 3. Die Pfette tragenden Scherenstücke und die Verstärkung der Lehmfeuer wand, an ihren beiden Seiten und in der Mitte mit ihrer längeren Seite senkrecht auf die Ebene der Wand gelegten Ziegelsteinen. Búzás—Keller auf der Seite von Doba, Nr. 260, Aussenansicht. bortárolás, hanem a bornyeres, borkészítés munkafázisának is színhelyei voltak. Az extraneus birtokosoknál pedig még további funkcióval bővült. A vegetációs idő alatt a szőlő megmunkálása miatt huzamosabb ideig lakhatóvá alakították, fűthető lakószobákkal és esetleg kis istállókkal bővítették. JANKÓ JÁNOS német és magyar pincét különböztetett meg, az alapján, hogy az ajtó a pince csúcsfalán, avagy a hosszabb oldalú falon volt-e, valamint, hogy az egész pincét vagy csak annak a belső, bprtároló térségét padlásolták-e.

9 Somlón mindkét pinceforma megtalálható. Ügy tűnik 344