A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Lukács László: Adatok a Káli-medence községeinek népéletéhez

perecet is sütöttek a lakodalomra. Ezt is a lesőknek dobálták. Nyitrai Ferencné receptje: Dió nagyságú vajat 6 tojás sárgájával kikevertek, hozzáadták a tojások habját, 1/2 deci pálinkát és annyi lisztet, hogy lágy tészta legyen. Simára, fényesre, hólyagosra kikeverték. Perecet formáltak belőle. Sütés után fehér cukormázzal vonták be. A ki ske me ne ében árpából, kukoricából készült ételeket is sütöttek. Az árpát megőrlették és a legjavát, az árpalángot emberi táplálkozásra használták. 1 q árpából 25 kg árpalángot nyertek. Árpapogácsa: 1 kg árpalánglisztet, 1/4 kg zsírral, 2 tojással és tejföllel meggyúrtak, szaggatóval kiszaggatták. A pogácsák tetejét tejföllel kenték meg, és kiskemencében kisütötték (Mohos Károlyné receptje, Köveskál). Arpalángból kelt, édes pogácsát is sütöttek: 1,5 kg árpalángot, egy evőkanál fagyos zsírt, tejben felfuttatott élesztővel, 3—4 evőkanál mézzel, pici sóval megdagasztottak és megkelesztették. Kiszaggatták nagyobb pogácsaszaggatóval vagy kézzel formázták meg. Kiskemencében megsütötték (Kövesdi Károlyné receptje, Köveskál). Arpalángból kifőtt tésztát, árpamácsíkot is készítettek. 1,5 kg árpalángot 1 tojással, sós vízzel meggyúrtak, kisodortak és elcsipdesték. Kifőzték, lábasba zsírra szedték, lepirították. Szilvalekvárral, túróval, tejföllel vagy dióval ették. (Mohos Károlyné receptje, Köveskál). Árpából készült ételeket csak hétköznapi étkezéshez készítettek, pedig jó ízűnek tartották azokat. ,,Olyan dió-, vagy mandulaíze volt az árpalisztnek, és az illata is olyan volt." Kukoricalisztből pogácsát és prószát is sütöttek. Kukoricapogácsa: Disznóöléskor sütötték. A hurkához főzött kukoricakását sóval és töpörtyütörmelékkel keverték össze. Kézzel pogácsákat formáltak belőle és kisütötték. Prósza: A kukoricalisztet aludttejjel vagy tejföllel, sóval lágyra kikeverték, tepsibe öntötték, tetejére szilvalekvárt raktak, kisütötték (Nyitrai Ferencné receptjei, Szentbékkálla). Pogácsát, prószát, krumplit nemcsak a kiskemencében, hanem a szobai cserépkályha vá/Vába rakott sütőben is sütöttek. A kívül fütős, kupásszemü vagy laposcsempés kályhákat a tapolcai, 3. ábra. Konyhai nagykemence, Köveskál Abb. 3. Großer Backofen in der Küche, Köveskál 4. ábra. A szobai kályha, Szentbékkálla Abb. 4. Wohnzimmerofen, Szentbékkálla sümegi kályhások készítették. Köveskálon banyakállánaW nevezik ezeket a kályhákat. Gyakran emlegetik ma is tréfásan, hogy ,,Három kálla között megfagyott egy ember!" A három kálla itt nem a tűzhelyet, hanem a három szomszédos falut [Köveskál(la), Szentbékkálla, Mindszentkálla] jelenti. Módosabb házaknál laposcsempékből belül fütős cserépkályhát is építettek. A kívül fütős kályhában cserépedényben főztek is: ,,a kályhaajtóban megszéllesztették a tüzet és betolták a cserépfazekat a kályhába." Az edények mozgatásához itt is a kétágú íűtövillát használták. Gulyást, bablevest, töltött káposztát főztek a kályhában. A füstöskonyhás házak tüzelőberendezéseinél még a pálinkafőző kazánt kell említeni. Mohos Károly (sz. 1901) Köveskálon így beszélt róla: ,,Mi nem ittunk soha újpálinkát, mindig ópálinkát ittunk. Olyan sárga volt, mint a viola. Szabad pálinkafőzés volt a régi világban. A füstöskonyhában benn volt a kazán." 2. A KOROMBlRÖ Köveskálon özvegy Hegyi Ferencné háza (Bozót u. 12.) ma is füstöskonyhás. Konyhájában a kocka alakú kenyérsütő nagykemencét, felette a 313