A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

Másodszor: Volt itt hajdan díszes templom, amely romos volt ugyan, de falai s a boltozott szentély még állt, amikor a református és evangélikus vallású lakosok 1746-ban restaurálni merészelték s azóta ott tartják összejöveteleiket. Harmadszor: Amint mondják, a régi egyházhoz hét föld s egy rét tartozott, amely 2 szekér szénát termett. Mindezt a református prédikátor használja. Hogy mikor, ki, milyen feltétel alatt adta át neki, senki sem tudja. Negyedszer: Fa harangláb van. Benne egy kb. 50 font súlyú régi harang. Beszerzéséről senki semmit sem tud. Megáldásáról sem tudnak. A falu lakói közösen használják. ötödször: A temető a falun kívül van. Kerítés, kereszt nincs és megáldva sincs. Már régen enélkül kezdték használni. Az egész lakosság vegyesen ide temeti övéit. Hatodszor: Itt a kálvinizmus annyira eluralkodott, hogy a prédikátornak nem csak a kálvinisták és lutheránusok, hanem a római katolikus lakosok is kényszerültek megadni minden fizetséget. Ez megtiltatott nekik és ügyelni kell, nehogy ilyesmi újból előforduljon. Hetedszer: E községben a prédikátor mindenféle hitvallású embernek különbségtétel nélkül szolgál, keresztel, temet és esket, még a római katolikusoknak is, akik azt állítják, hogy a templomok távolsága miatt katolikus helyekre nem tudnak vasárnaponként és ünnepnaponként eljárni. Az Isten igéjére vágyakozva, a prédikátort hallgatják. E felette veszedelmes dologtól tiltottuk őket. Nyolcadszor: Iskolamester e faluban jelenleg nincs, sem iskolaépület. A prédikátor kétségkívül a plébánia javadalmát használja. Kilencedszer: A nép teljes egészében magyar, de amint már említettük, három vallású. Amíg kálvinista iskolamester volt, egy arra használt házban tanított, gyermekeiket a római katolikusok is oda küldték tanulni, amit megtiltottunk. Tizedszer: A szentbékkállai plébános úr ide csupán a betegek ellátása végett jár ki, akinek ez ideig semmi fizetést nem adtak. Tizenhatod itt sincs, mivel senkinek sem adnak tizedet. Tizenegyedszer: Mondják, hogy húsvétra minden katolikus meggyónik, de azt is mondják, hogy egyesek csak névleg katolikusok. Más vétségek nincsenek, mint hogy némelyek megrögzött káromkodók. Tizenkettedszer: Megjegyzendő, hogy mivel a lakosok a Pesti Commissio után királyi engedély nélkül merészkedtek a régi szentegyházat felújítani — holott ezt hatóságilag tilalmazták —, a Nemes Vármegye szorgalmazásával talán vissza lehetne tőlük venni. A HENYEI EGYHÁZ HELYZETE ÉS ÁLLAPOTA amely ugyanazon szentbékkállai plébánia leányegyháza. Az anyaegyháztól másfél órányira fekszik. Van kálvinista prédikátora, aki egyaránt szolgálja a saját és a lutheránus híveket. Bár e helyiségben a római katolikusoknak semmijük sincs, az esetleges jövő szempontjából érdemes némely dolgot feljegyezni. Először: A jelenlegi prédikátor kb. 10 évvel ezelőtt mint utolsó iskolamester működött itt, s most mint első prédikátor szolgál. Mert ezelőtt csak iskolamesterek voltak itt, s a nép a monoszlói prédikátorhoz szokott járni elintézni az elintézendőket. Másodszor: E helységben semmi nyoma sem látszik a régi szentegyháznak, hihető tehát — s ezt nem ártana esetleg kivizsgálni —, hogy azt lebontották és az újabban épített imaházat annak helyére emelték. Ezt a királyi engedély nélkül történt imaházépítést s a prédikátor bevezetését jelenteni kellene őfelségének, s az imaházat el lehetne tőlük venni, s a prédikátor is eltávolítható lenne. Harmadszor: A községet a nemesség mint sajátját birtokolja. Negyedszer: Mondják, hogy a templomnak hajdan volt hat földje és két rétje, amely két szekér szénát termett. Mindezt a prédikátor használja bizonyos szőlővel együtt, amit a falu népe szokott megművelni. ötödször: A helyiségnek nincs iskolamestere, hanem a prédikátor tanítja nem csak a kálvinisták és lutheránusok gyermekeit, hanem a római katolikusokét is, amitől eltiltatott és ügyelni kell, hogy ezt ne merészelje többé megkísérelni, mert különben még az iskolamesteri, vagy prédikátori hivatalának gyakorlásától is el lehet tiltani addig, amíg az egész ügy nem tisztázódik a fentebbi második pont értelmében. Hatodszor: A temető közös, megfelelő kerítése nincs, meg sincs áldva és kereszt sincs benne. Hetedszer.

4- Van a helységben egy fából készült harangláb, rajta egy kb. 50 font súlyú harang. Megáldva nincs. A falu népe szerezte be, ezért közösen használják. Nyolcadszor: Mivel katolikus mester nincs, a katolikus halottakat is a prédikátor temeti, néhanapján keresztel is. Kilencedszer: A falu lakói mind magyarok, de többségük Kálvint követi, néhányan pedig Luthert. Tizedszer: A plébánosnak semmi javadalma nincs e községből. Tizenegyedszer: A katolikusok csak névleg azok, egyébként magatartásuk eretnek, szentmisehallgatással alig törődnek, a prédikátort hallgatják, gyermekeiket is hozzá küldik oktatásra. Sok megrögzött káromkodó és ünneprontó van közöttük. A lélekösszeírás alább következik. A DÖRÖGDI LEÁNYEGYHÁZ HELYZETE ÉS ÁLLAPOTA amely ugyanazon szentbékkállai plébániához tartozik, az anyaegyháztól könnyű három óra járásra fekszik. 282