A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Kiszely István: Csopakon előkerült „lékelt”-koponyájú csontvázleletek antropológiai feldolgozása

KISZELY ISTVÁN CSOPAKON ELŐKERÜLT „LÉKELT"-KOPONYÁJÚ CSONTVÁZLELETEK ANTROPOLÓGIAI FELDOLGOZÁSA BEVEZETÉS A ,,lékelt"-koponyájú csontvázleleteket a Kárpát-medencében a X—

XI. századhoz kötik; kuriózumként került elő néhány ilyen eset bronzkori sírokból. 1972-ben Csopakon olyan kettős, jól datált római kori sírt tárt fel Palágyi Sylvia, amelyben az egyik egyednek jobb oldali occipitalis részén in vivo keletkezett csonthiány volt, amely sejtregenerációval gyógyult. E rövid adatközlő cikk ezen leletet írja le. E csontváz tudományos értéke nem vitatható, mert a római korból ez az első ilyen lelet a Kárpát-medencében, továbbá mert szükséges határt vonnunk a „lékelés" in sensu stricto kifejezés, valamint a „lékelésnek" nevezett fejseb-gyógyítások között. Minden bizonnyal e korból is fog hasonló módon „kikezelt" fejseb előkerülni a nagyobb római temetők (Keszthely—Fenékpuszta, Intercisa—Dunaújváros, Szászhalombatta stb.) antropológiai feldolgozása során. Indokolt ez annál is inkább, mert a római korból számos magasfokú orvosi beavatkozást ismerünk a fogorvoslásban éppúgy, mint a gyógyszerezésben vagy egyéb sebkezelésben. Köszönettel tartozom Palágyi Sylviának figyelmes és gondos sírfeltárásáért, valamint azért, hogy ezen értékes leletet átadta feldolgozásra. CSONTVÁZAK ANTROPOLÓGIAI JELLEGE 1. egyed. (1. tábla) Megtartás. Teljes koponya állkapoccsal, jó megtartásban, és vázcsontok. A koponya bal halántéki része másodlagosan törött. Nem: nő. A másodlagos nemi jellegek egyaránt a női nemre utalnak. Különösen nőies a magas homlok, gyengén fejlett glabella, az occipitálén a lineae nuchae-k fejletlensége, alacsony állkapocstest, oldalt csak gyengén kiálló állkapocsszeglet, gyengén fejlett processus mastoideus. A termet gracilis, vázcsontokon az izomtapadási felszínek gyengén fejlettek, a caput femoris és a caput humeri kicsi (3. táblázat), az incisura major ischiadica széles, az os sacrum kicsi, alacsony és széles (3. és 4. táblák). Életkora: 50 év körüli. A koponyavarratok külső felszínének elcsontosodása Vallois szerint 40—50 évet mutat. A nyílvarrat lambda- és obelion-része már elcsontosodott, a nyílvarrat és koronavarrat bregma-része pedig éppen elcsontosodóban van. A fogak Körber-féle elcsontosodási foka 4-es, ami az 50. életkor feletti korra mutat. A humerus proximális epiphysisének erővonalai Krogman sémái alapján az 52 éves átlaghoz állnak a legközelebb. Számított életbeni termet: 159 cm. A termetet Breitinger sémái alapján számítottam ki, átlagolva a kapott értékeket. A különböző hosszúcsontok alapján kapott értékek csak 1—1 életbeni cm-el tértek el egymástól. Anatómiai variációk és antropológiai jellemzők. Dolicho-mesokephal, hypsikephal, akrokephal, normálhomlokú, eurymetop, mesognath, leptoprosop, lépten, mesokonch, leptorrhin, leptostaphylin, dolichuran. Az agykoponya középvastag (Beddoe), koponya alapalak (Sergi) rhomboid-birsoid, hátulnézetben bomba alakú, phaenoprosop, phaenozyg, a homlok középszéles, a homlokdudorok közepesen fejlettek, sutura sphaeno parietal is „széles", a nyakszirt planocurvooccipital, protuberantia externa (Martin) l-es, a glabella fejlettsége (Martin—Broca) 2-es, csecsnyúlvány nagysága: 3-as, az orbitaszélek közepesen fejlettek, az orbiták alacsonyak és lekerek4tett sarkúak. A csontos orr jellegtelen, majdnem egyenes; Hovorka-féle alakja: l-es. Apertúra piriformis egyenletesen keskeny, spina nasalis anterior 3-as (Broca), apertúra piriformis alsó széle anthropin, a fossa canina majdnem teljesen kitöltött. Pórus acusticus középszéles és függőleges helyzetű, az állcsúcs (Eickstedt) dudoros, a száj pad U-alakú, sutura palatina transversa egyenes, a csontos száj pad középmagas, foramen o.m. középnagy, előrefelé keskenyedő ovális alakú. A nyílvarrat lambda-részén jobb oldali varratcsont, os incae monopartitum (1. tábla), ossa suturarum: jobboldalt; — baloldalt 1. Mindössze 10 fog maradt fenn, valamint in vivo kihullott a két alsó 5-ös és 6-os. A bal alsó 7-esen caries superficialis, a bal felső caninuson in vivo foggyökérgyulladás zajlott le osteoporotikus fogmedri felszínekkel. A harapásforma: labidontia. Os sacrum basalitása (Radlauer): hypobasalis, femur platymer, tibia euryknem. Típusa: atlanto-mediterrán nem tiszta előfordulási tormában. A koponya-alapalak mediterrán-jellegű (1. tábla), a leptoprosopia, a koponyának főbb jellegei és a termet ugyancsak mediterrán-szerű. Idegen vonások: a feltűnően alacsony és lekerekített sarkú orbiták, a koponya-alapalaknak mesodolchokephalia határán 27