A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből

39. Anyakönyvi, felvételi és előmeneteli naplók. Altalános Iskola Városlód. 40. Ugyanott, felvételi napló 1891/92. tanév. Az iskola 127 első osztályosa közül 28-nak volt elégtelen az átlaga. A 20—40% -os bukási arány gyakori a megye falusi iskoláiban. 41. VKM-jelentés, 1885. 92. p. 42. MStK. Üj sorozat, 31. kötet. 140. és 162. p. 43. MStK. Üj évfolyam, XXI. 1913. 250. p. 44. MStK. 31. k. 291. p. 45. HStK. III. évf. V. füzet. Magyarország népiskolái 1869-ben. 384—386. p. 46. Több r. kat. tankerületben az 1890-es évek elején csak a következő kántortanítói fizetések voltak érvényben: Hidegkút: 269 Frt, Fájsz 270 Frt, Vámos 247 Frt, Mencshely: 216 Frt, Csingervölgy: 254 Frt, Bódé: 105 Frt, Gyepes 173 Frt, Ürkút: 208 Frt. Iskolai iratok, 206—223/894. Sz. VPL. 47. 1893. évi XXVI. te. 48. 1893. évi XXVI. te. 5—6. §. 49. A jegyzőkönyv hiteles másolata Németh István: A mezőlaki iskolák története az államosításig с kéziratában. MTNTK Könyvtára. 31—33 p. Az eredeti dokumentum őrzési helye nem ismert. 50. Ravasz János, Felkai László, Bellér Béla, Simon Gyula: A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Tankönyvkiadó, Bp. 1968. 155—156. p. 51. Csaba Imre: A Tanácsköztársaság Veszprém megyében. 163—164. p. (A továbbiakban: Csaba I.). 52. Több, az államosítás végrehajtását, az iskolai vagyon új tulajdonbavételét igazoló, ez ideig ismeretlen dokumentumra leltünk a Megyei Levéltárban. Többek között a kisberzsenyi községi, a jásdi és a peremartoni római katolikus, a szilasbalhási izraelita elemi népiskoláknak a munkástanács vagy az államosító bizottság pecsétjével is ellátott iratait. Veszprém megye tanfelügyelőjének iratai. Vi. 501.a. 1663/1932; 356/1935; 1080/1932; 887/ 1932. sz. VemL. A padragi református presbitérium jegyzőkönyve a következőket örökítette meg az iskola államosításáról: „Tudomásulvétel céljából felolvastatott a Veszprém megyei tanfelügyelőség 1117/919. sz. az összes felekezeti elemi iskolához intézett rendelete, mely szerint az iskolaszékeknek az iskolák szellemi irányítására vonatkozó hatásköre megszűnik, miután az összes felekezeti iskolák állami vezetésbe mennek át." Jegyzőkönyv. 1919. ápr. 21. Református Lelkészi Hivatal, Padrag. 53. Zirc és Vidéke, 1920. jan. 3. 54. A Püspöki Levéltár 1919—20—2l-es iktatókönyveiben rengeteg levelet jegyeztek be, amelyek a tanítók elleni fegyelmi eljárások megindítását regisztrálják. Ezek lefolytatása abból derül ki, hogy egyetlen ilyen iratot sem lehetett az aktákban, vagy a nevezett tanító személyi anyagában megtalálni. Feltételezhető, hogy a dokumentumokat a későbbi tárgyalásokon felhasználták. A szövegben említett valamennyi katolikus tanítónál elvégeztük ezt a visszakeresést. 55. Közigazgatási Bizottsági iratok XI. 421/920. sz. Zala megyei Levéltár. (A továbbiakban: ZmL). Hasonló tartalmú, valamennyi községi jegyzőnek kiküldött körlevél található a Bakonyi Múzeum Adattárában, 72/137. leltári számon. 56. XI. 2835/1920. sz. ZmL. Ebből a levélből csak a most már Veszprém megyei településeket emeltük ki. A régebben Zala megyéhez tartozott községek római katolikus iskolái amúgy is a Veszprémi Egyházmegye területén voltak. 57. Veszprémi Hírlap, 1920. ápr. 4. (A továbbiakban: VpH). 58. VpH. 1920. ápr. 20. 59. VpH. 1920. ápr. 26. 60. VpH. 1920. jún. 1. 61. A tanítók internálására utal az alábbi iratkivonat: ,,A hajmáskéri internálótáborba vitt Zalamegyei politikai foglyokról kis kimutatás készült. Majdnem a fele földműves. Van köztük munkás, tanár, tanító, orvos is". Főispáni bizalmas iratok XVI. 1920/29 sz., ZmL. 62. VpH. 1919. szept. 1. 63. VpH. 1919. szept. 28. 64. VpH. 1919. szept. 30. 65. VpH. 1920. jan. 18. 66. VpH. 1920. márc. 7. 67. VpH. 1920. ápr. 8. 68. VpH. 1920. júl. 4. 69. VpH. 1920. aug. 26. 70. Szabó Ernőné: Iskolám története. Kézirat.MTNTK Könyvtára. 7. p. (A továbbiakban: Szabó E.-né). 71. Veszprémi Hírlap, 1919. szeptember 1—1920. december 31. közötti számai. 72. Jóború Magda: A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás. Kossuth Tankönyvkiadó, Bp. 1972. 43. p. (A továbbiakban: Jóború M.) 73. Op. cit. 44. p. 74. MStE. Üj évfolyam, XXVII—XXX. kötetek. Bp. 1925. 160. p. 75. Ugyanott, 161. p. 76. MStÉ. Üj évfolyam, XL. Bp. 1933. 17. p. 77. Iskolaszéki ülés jegyzőkönyve, 1921. aug. 28. RlhM. 78. Szabó E.-né, op. с 7. p. 79. Mezőlakon minden olyan szülő, aki a IV—

VI. oszttályos gyermekét október 1-е után sem küldte iskolába, iskolai mulasztás címén minden félnap után 4—4 korona büntetést volt köteles fizetni. Iskolaszéki ülés jegyzőkönyve, 1921. aug. 28. RlhM. 80. A háború után különösen nagy volt a ruha- és lábbelihiány. Sokszor ezért nem tudtak a gyermekek eljutni az iskolába. Leggyakrabban az 5 ezer holdon aluli nagybirtokon és a középbirtokon élő napszámosok, mezőgazdasági cselédek és zsellérek családjait sújtották ezek a gondok, mivel a bérezési és szociális körülmények náluk voltak a legroszszabbak. Egy 4—5 tagú családnál télen általában egy pár cipő jutott felváltva az iskolába induló gyermekeknek. 81. Veszprém vármegye, 1922. június 20. (A továbbiakban: Vpvm.). 82. Lakatos Lajosné: Lakóhelyem oktatásügyének fejlődése 1918-tól. Kézirat. MTNTK Könyvtára. 5. p. 83. Jóború M., op. cit. 73. p. 84. MStÉ. Üj évfolyam, XXVII—XXX. Bp. 1925. 157. p. 85. Vpvm. 1922. augusztus 18. 86. Németh István nyugalmazott igazgató közlése alapján. 87. Jegyzőkönyvi másolat 3163/922. sz. Plébánia Hivatal, Padrag. 88. Somlyó Dezső: Egy rögös életút. Kézirat. MTNTK Könyvtára. 7. p. (A továbbiakban: Somlyó D.). 89. MStÉ. Üj évfolyam. XXXIV. Bp. 1928. 221. p. 90. Magyar Népoktatás. Bp. 1928. 358—362. p. (A továbbiakban MN.). 91. Dr. Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben. Szeged, 1930. 119. p. 92. MN. Bp. 1928. 185. p. 93. Az építkezések támogatásánál említenünk kell dr. Rótt Nándor megyéspüspök nevét, aki személyesen is sokat segítette az elhanyagolt, rossz állapotú katolikus iskolákat. A megye egyik legszegényebb községének, Városlődnek is jelentős támogatást nyújtott az iskola kibővítéséhez. Oswald József: Az iskolai oktatás kialakulása és fejlődése Városlődön, 1945-ig. Kézirat. MTNTK. Könyvtára. 25—26. p. 94. Vpvm. 1929. október 27. 268