A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Gáspár Dorottya: Fejábrázolások a királyszentistváni ládikavereten

5. ábra. Portrék nagy négyszögekben Fig. 5. Portraits surrounded by large rectangular frames 6. ábra Portrék négylevelű motívummal keretezve Fig. 6. Portraits framed by quatrefoils usként ábrázolták. 8 A figura kerek arca és gön­dör haja miatt lehet analógia. A diptychont a 4. század végére datálják. Areobindus 506-ból való diptychonján szintén látunk egy analóg fejet. 9 További érv lehet talán a keleti eredet mellett a négyzetes keretbe foglalt buszt is. A Notitia Dig­nitatum-Ъап is vannak ilyen ábrázolások a pars orientis-ben. 10 Az ábrázolások közül egy, a Magister Fabricae ábrázolása nemcsak alakját, de pozícióját tekintve is hasonló a királyszentistváni fejekhez. Grabar szerint a görögök a portréábrázolásnak háromféle formáját használták: a teljes álló ala­kot, a clipeusba foglalt büsztöt és a négyzetes keretbe foglalt büsztöt. 12 Az említett jellegzetes­ségek alapján feltételezhetjük, hogy a ládika ve­retét keleti műhelyben készítették, vagy leg­alábbis azt, hogy keleti befolyás alatt gyártották. Ugyancsak az említett jellegzetességek késztet­nek arra, hogy foglalkozzunk a ládikaveret datá­lásával, ami azért nehéz, mert csak stíluskritikai alapon lehet keltezni. 7a. ábra Portrék rombusz alakú foglalatban Fig. 7a. Portraits surrounded by lozenge-shaped frames 7b. ábra Ugyanazok a portrék felnagyítva Fig. 7b. The same ones but enlarged Ha más 4. századi 13 véretekkel hasonlítjuk ösz­sze ezt a darabot, szembetűnik azoktól való je­lentős különbsége. így a 4. századi datálás nem látszik meggyőzőnek. A portrék maguk — külö­nösen az első csoportba tartozók — továbbá a négylevelű inkább az 5. század elejére mutat­nak. 14 A négylevelű minta nemcsak a királyszent­istváni ladikavereten fordul elő, hanem számtalan más emléken is. Ilyen minta van a Proiecta dobo­zon, amelyet hol a 4. századra, 15 hol az 5. század elejére datálnak. 16 Ugyancsak előfordul a saqqa­rai elefántcsont ládikán 17 és egy szíriai ezüst ereklyetartón, 18 de nem ritka a toreutika egyéb emlékein sem. 19 A saqqarai ládikó keltezésére Strzygowski túl nagy időhatárt adott, 20 mások a 4. századra te­szik. 21 Az ezüst reliquiatartó datálása már ponto­sabb, méghozzá a 4. század vége vagy az 5. szá­zad eleje. 22 Maga a motívum nagyon általános. Nemcsak a toreutikai alkotásokon, hanem más emlékeken, különösen mozaikokon gyakori. Ezek közül a 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom