A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához
AZ 1648. ÉVI VÁRLELTÁR Esterházy László rendeletére írta össze egy bizottság a pápai vár szegényes felszerelését. 7 Szövegét már ismertették és ezt érdemes megvizsgálni. Sejtésünk szerint az inventarium egy ,,U" alakú várépületről szól, amely már Turco ismert tervrajzán is szerepel. 8 D felé ezen sincs 4. épületszárny. Hoefnagel 1610. évi metszetén 9 ábrázolt épületek a várban nem egyeztethetők össze Turco 1569. évi tervrajzával, illetőleg az akkor meglévő várral. Ügy látjuk, hogy az 1648-ban készített szöveg egy 1945 előtti véleményt erősít meg, mely szerint a 16. században kiépített palotaszobák változatlanul maradtak és a régi fellegvár hadi falai még régi vastag méreteikben maradtak ránk. 10 Tehát Hoefnagel metszete és az 1648. évi várleltár leírása nem fedi egymást és nem is hasonló. Feltételeztük, hogy az inventariumban a szobákat egymás után jegyezték fel. A földszinten 10 helyiség volt és még 2 pince, illetőleg lejárat (1. ábra, földszinti kimutatás). Az emeleten a kiindulás az volt, hogy egy 1639-ből származó leltár szerint" a Ny-i épületszárnyban az egyik szoba ,,az elöt leányok Szálásso volt" 12 (2. ábra 7. sz. és a kimutatás). Ezt a szobát 1648-ban is említik, ugyanígy ismerős ez a szoba 1639-ből is. Az emeleten 15 helyiség volt. A földszinten DNy felől léptek be a várba és az É-i sarkon mentek fel az emeletre és innen haladtak az előbbi iránnyal ellentétesen. A földszinti helyiségeknek funkciói miatt csak az udvar felől lehettek bejáratai. Az egyes helyiségek nagysága nem állapítható meg a néhány rövid szóval történt leírásból. Itt főleg a pincelejáratok szabták meg a sorrendben az elindulást. így alaprajzunkban és kimutatásunkban több helyiség kiterjedése megfelelhet a mai alaprajzban 2—2 helyiség nagyságának. A mai állapotoknak megfelelően a tiszttartóházból (1. ábra 58—59. sz.) lehetett a lejárat az É-i szárny alatt az ,,öreg pincébe", és a „káposztás ház"-ból a K-i szárny alatt járhattak le (1. ábra 62—63. sz.) a ,,pravendas pince"-be. A konyha (1. ábra 47—48. sz.) megfelelhet az 1639. évi leltár 47—48. sz. helyiségének 13 és a későbbiekben az 1694. évi inventariumban az ún. „Szütő háznak" 14 , valamint az 1900/16. évi leírásban, 15 a „Kis konyhának". 16 Éri I. által közölt rajzban a legvastagabb földszinti falak közé helyezendő el a régi vár. 17 A helyiségek számából és elrendezésükből megállapítható, hogy a leltározók nem említik a K-i szárny szobáit, tehát a „puszta" állapot tovább tartott. Ennek okát, mint már említettük, nem ismerjük. Ezért a földszinti helyiségek kimutatásunkban kérdőjellel szerepelnek. Sem a sarokhelyiséget, sem a tő felőli fekvést nem említik. A sáfárházban (1. ábra 56. sz.) 2 halaskádat említenek, de a tóról egy szót sem hallunk. A felsorolásban a 7. helyen áll a „párház", amely valószínűen konyhát jelent. 18 A már említett pravendas pincében tartalékolták az élelmet. Az emeleten „a tó felől való első házban" kezdődik a leltározás, tehát a vár É-i sarkán. Az „öreg palota", az „ebédlő palota" berendezése az egész vár többi helyiségeihez mérten is siralmas. A kápolna (2. ábra 13. sz.) valószínűen a mai, ÉNy felé eső sarokterem helyén lehetett, mint 1639-ben. Mindenütt gondosan feljegyezték, hogy pléhes vagy anélküliek az ajtók. A patikaház (2. ábra 8. sz.) két üresen álló bútort tartalmazott. Az emelet É-i sarkától a 15. helyen volt a „sikálóház". A már említett lépcső a leltár rövid említése szerint valószínűen É-on volt és DNy-on. Esetleg ez utóbbi külső feljáró. Az emeleten sem szól az inventarium a K-i szárnyról. Ez akkor üres volt, de 1639-ben már boltozott. Külön ki kell emelnünk а К felé eső kapu fölötti két helyiséget (2. ábra 31, 32. sz.); ezek az épület mai szárnyába esnek bele. Tudnunk kell azt is, hogy a várkapu egy része különböző metszetek és festmények szerint, mint 1639-ben is, a vár K-i frontján az É-i saroktól számított 9. ablak után következett a mai Fő tér felé. 19 A leltárban említett előbbi két ház tehát К felé nézett. Ezektől É felé gondoljuk a „szalonnásház"-at. (2. ábra 29. sz.) Kérdés vajon kik vagy ki lakhatott a várban 1597 óta? Az emelet É-i és Ny-i szárnya lakható volt, a földszint az élelem előállítására és tárolására szolgált. 1648-ban is folyhatott benne élet, hiszen a leltár leírása szerint több dolog előkészületben volt. A szalonnásházban kiemelik a ,,Csáky uramtól maradott egy pár töredéses Rézdob"-ot. Talán Csáky itt lakott, de 1648-ban már nincs a várban. A Csáky-korszakról azt tudjuk, hogy az 1649-ben ért véget, 20 de Esterházy László rendeli el a vár holmijainak számbavételét. Tóth E. úgy tudja, hogy 1630 és 1649 között rövid megszakítással két ízben is Pápán lakott. 21 Az eddig ismert adatok szerint inkább 1641 és 1649 közötti időre gondolunk. 1639—1641-ig Esterházy Miklós fia, István kezén volt az uradalom. Nyári Miklós pápai főkapitány is lakott a várban. 22 Azt is említettük, hogy a nádor a vár és uradalom birtokba vétele után csak 1628-ban jutott el Pápára. 23 Esterházy László a leltározás elrendelője (1626 jan. 1—1652 aug. 26.), 24 a vezekenyi csatában esett el. Leltárunk két esetben is említette a Pázmán nevet. 25 Talán ő lehetett ekkor az uradalmi tiszttartó? Az inventarium bevezetőjében a bizottsággal együtt ment a várba Barcza György, 26 bizonyára akkori prefektus. Ebben az időben készült Leukharden pápai várrajza. 27 Ez szerintünk hibás, mert a vár kapuja nem volt a K-i szárny közepén és a vár falai nem merőlegesek egymásra, továbbá a kapun nem volt kőtorony. Az 1683-ból származó fogadalmi képen és Leukharden rajzán К felé a kivezető út egyformán hajlik D felé. Éppen Zákonyival ellentétben úgy látjuk, hogy az 1667-i pápai várterv (a Karlsruhei Gyűjteményben 28 ) rajza a pontos és a valóságnak megfelelő. A vár kapujától D-re egy kis falszög éppenúgy látható, mint a fogadalmi képen. A Karlsruhei Gyűjtemény rajza látszik a hiteles felvételnek. 207
