A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához

MITHAY SÁNDOR ADATOK A PÁPAI VÁR ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ A Tapolca-patak teraszán, a mai várkastély helyén állott az egykori pápai vár épülete. A jelenlegi kastély U alakú alaprajza követi az egykori várépület nyomvonalát, mely DK-i irányban, a r. k. templom felé nyitott. A vár K-i szomszédságában, a Tapolca-patak és a Bakonyér egykori mocsaras területén tó volt. 1626 március 13-án, Nyári Pál távozása után jutott a pápai uradalom az Esterházyak kezére. Ugyanennek a hónapnak utolsó előtti napján a vár, a templom és a város nagy része leégett.

1 Űgy tudjuk, hogy Esterházy Miklós nádor csak 1628-ban jutott el személyesen Pápára.

2 1630-ban készült az első ismert várleltár, amelyet akkor készítettek, amikor a nádor a fiának, Esterházy Lászlónak adta át a várat.

3 Szövege azonban nem maradt fenn, mert 1945 után elveszett a leltár. AZ Í639. ÉVI VARLELTÁR 1639. október 6-án készült a vár, időben második inventáriuma, amely nagy részletességgel őrizte meg a várat és a hozzá tartozó épületek leírását. E leltárban is Miklós nádor adja át az uradalmat és a várat másik fiának, Istvánnak. Okát nem tudjuk, hogy László életében miért került István kezébe a pápai uradalom. Ez a leltár 31,5 cm gerincmagasságú, 17 oldalas füzet.

4 A leltározók, az aláírások szerint, Nagymagyary János és Vámos István. 14 oldalon át jól olvasható írással készültek a feljegyzések. A leltározók a vár földszintjén kezdték a bejárást a 46. szobánál (1. ábra és a földszinti kimutatás), majd a jelen dolgozat számozása szerint haladtak az ÉNy-i sarok felé és eljutottak a K-i szárnyon a földszint 65. sz. szobáig. Az emeleten a 17. sz. ,,palota" volt az első terem (2. ábra és kimutatás az emeleti helyiségekről), az É-i sarok után a 21. szoba az utolsó, majd visszatértek a 17. sz. teremhez és a 16. sz. helyiségtől számozásunk szerint fogyó sorrendben értek a Ny-i szárny 7. sz. szobájáig. A K-i szárny emeleti szobái a 21. és a 22. sz. szobák. Ugyanitt alattuk a földszinten a sarokhelyiség a 62—63. sz. szoba és DK felé az utolsó a 65. számú. Tehát ezen a szárnyon két, esetleg három helyiséggel több őrződött meg épségben, mint felettük az emeleten. A Ny-i szárny földszintjén a 46. sz. helyiség az utolsó, az emeleten ugyanitt a lépcső után a 7. sz. szoba nézett a mai Fő tér felé. Tehát itt az emeleten leltárunk szerint két szobával több a lakott, mint a földszinten a berendezett helyiség. A vár bejárata К felől volt, mint ez Turco 70 évvel korábbi tervrajzán is látható. Egy kamra után a 2. helyiség a darabontoké, egy tornác után pedig a tömlöc következett. Mint már említettük a Ny-i szárnyon kezdték a helyiségek bejárását. Ott az első egy „öregs konyha", melyben említik a konyha berendezését is. (1.) Egy ,,bolt haz" után az „Uraimék haza" mellett egy „kenieres haz" volt. A leltározók azután léptek be „egy sütő volt haz"-ba (2.). A mi 59. sz. helyiségünk volt ebben az időben a „Tisztartok haza". A „konha sáfárnak haza" mellett volt ekkor a számtartó szobája és itt egy kis „Gradicz" is. Az emeleten lévő „Eöregs Palota" alatt „vagyon egy Municio tartókat volt haz". A 65. sz. helyiség a „káposztás haz" (3.). A K-i szárnyban üres helyiségek voltak az ún. „puszta hazak", az itteni pince fölött pedig gabonatartó raktár. Ebben szántalpakat tartottak (4.). Az időben ezután készült leltárak elnevezése szerint illesztettük be a mai alaprajzba a földszinti helyiségeket. Deszkázott „Szeles gradiczon" lehetett az emeletre menni és itt volt egy „padimentomozott folyosó" az „Eöregs Palota" előtt. Az ajtaja fölött „kópia tartani való fogas" díszlett. A palotában volt „Musicasoknak való pohár szék" és „körül kópia tartani való fogasok a falon" (4.). A sarokszoba megfelel a „Tofelöl vagyon egy palota"-nak, ez a 20—21. sz. szoba. Itt 5 ablakot említettek a leltározók (5.). DK felé még egy helyiség volt a K-i szárnyban és utána következtek a „puszta hazak". Ezeknek tetejét és a vár udvara felé eső részét újonnan építették. A mai Nádorteremtől Ny-ra volt az ebédlő és azon belül ,,egy szenies haz". A sarkon van a kápolna, az oratórium és a Chorus. A 12. sz. helyiségben a szenes házon belül van egy szoba, „hol az Ür ő Nagysága lakot". Tehát 1639 októberében talán Nyári Pálra kellene gondolnunk, mert közvetlenül az átadás dátuma előtt Esterházy László a várkapitány. A 12. sz. szoba előtt lévő boltozott folyosón е

8У .igerengő gradicz" volt. A Ny-i szárnyon több alkalommal említik a leltározók a folyosót, amelyre ajtók nyílnak. Ez azért fontos, mert úgy látszik a földszinten, hogy folyosók nincsenek és így árkádokra gondolhatunk. Ezen a szárnyon különben több szoba falát újonnan rakták. 203