A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Kubinyi András: A megyésispánok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái
JEGYZETEK Rövidítések — Abkürzungen Boníini, Antonius de Bonfinis, Rerum ungaricarum decades, ediderunt I. Fógel et В. Iványi et L. Juhász, IV. k. Bp. 1941. Csánki, Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I— III. k. Bp. 1890—1897. Df. Magyar Országos Levéltár, Középkori oklevelek fényképgyűjteménye. Dl. Magyar Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény Engel, 1971. Engel Pál, A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 5(1971). Engel, 1977. Engel Pál, Királyi hatalom és arisztokrácia Viszonya a Zsigmond-korban (1387—1437). (Értekezések a történeti tudományok köréből 83.) Bp. 1977. Engel, 1981. Engel Pál, A honor. (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez.) Történelmi Szemle 24,(1981). Érszegi, 1978. Érszegi Géza, Középkor. Sárvár monográfiája. Szombathely, 1978. Fekete Nagy, 1941. Fekete Nagy Antal, Trencsén vármegye. Bp. 1941. Fraknói, Fraknói Vilmos, Mátyás király magyar diplomatái. Bp. 1898. Fügedi, 1970. Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp. 1970. Fügedi, 1974. Fügedi Erik, Uram királyom ... A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. Fügedi, 1981. Fügedi Erik, Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. Gutheil, Gutheil Jenő, Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém. 1977. Hajnik, 1888. Hajnik Imre, Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. (Értekezések a törté- . nelmi tudományok köréből. XIII. k. 10. sz.) Bp. 1888. Hajnik, 1899. Hajnik Imre, A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. Holub, 1929. Holub József, Zala megye története a középkorban. I. k. Pécs, 1929. Iványi, 1910. Iványi Béla, Bártfa sz. kir. város levéltára, I. k. Bp. 1910. Iványi, 1917. Iványi Béla, A márkusfalvi Máriássy család levéltára. Lőcse, 1917. Iványi, 1931—32. Iványi Béla, Eperjes sz. kir. város levéltára. I—II. k. Szeged, 1931—32. Kubinyi, 1957. Kubinyi András, A kincstári személyzet a XV. sz. második felében. Tanulmányok Budapest múltjából 12 (1957) Kubinyi, 1958. Kubinyi András, A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig, Levéltári Közlemények 28 (1958). Kubinyi, 1964. Kubinyi András, A budai vár udvarbírói hivatala (1458—1541). Levéltári Közlemények 35 (1964). Kubinyi, 1973. Kubinyi András, A kaposvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.) Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 4 (1973). Kubinyi, 1973/b. Kubinyi András, Ismertetés Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása с könyvéről. Századok 107 (1973). , Mályusz, é. n. Mályusz Elemér, A magyar társadalom a Hunyadiak korában. (A hűbériség és rendiség problémája.) Mátyás király Emlékkönyv, I. k. Bp. é. n. Schiller, 1900. Schiller Bódog, Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Bp. 1900. Schönherr, 1894. Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János 1473—1504. (Magyar Történeti Életrajzok.) Bp. 1894. Szerémi—Ernyey, Szer érni és Ernyey József, A Majthényiak és a Felvidék. Történelmi és genealógiai tanulmány. I. k. Bp. 1913. Teleki, Teleki József, A Hunyadiak kora Magyarországon, X—XII. k. Pest, 1853—1857. Theiner, Theiner, Augustinus, Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia, II. k. Roma, 1862. TT Történelmi Tár. Wenzel, 1876. Wenzel Gusztáv, Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a Nagy-lucsei Dóczyakkal 1494—1548. Bp. 1876. Zichy Okmánytár: A zichi és vásonkeői gr. Zichy család idősb ágának okmánytára, X— XII. k. Bp. 1907—1931. I.V. ö. Gutheil, 117—118. 2. U. о. 3. Fraknói, 90—130. 4. Hajnik, 1888. 4—6. 5. U. о. 52—53. 6. Iványi, 1910. -1928. sz. 7. Hajnik, 1888. 49—50. — Csánki II. k. 182. 8. Hajnik, 1899. 141. 9. Zichy-Okmánytár X. k. 433. 10. Nádasdi Ungor János és Korompai Nehéz Péter: Df. 259579. 11. Pl. Dl. 15876—15877. (1463) — macsói vicebánok is részben a következő évben: Zichy Okmánytár X. k. 318. V. ö. még 1469—1471 közt Df. 260107— 260110, 260112—260114. 1470-ben (Df. 260112.) egyszerre öt alispán: Viszlai János, Földvári Zubor János, Barochi Pál (a 9. j.-ben említett pécsi várnagy), Nagyvölgyi János és Szerecseni Ádám mester szerepel. Viszlai macsói vicebán, Szerecseni Ádám mester pedig nyilván azonos Ádám mester macsói ítélőmesterrel. Kubinyi, 1973. 23—24. 12. Kubinyi, 1973. 33. 13. Engel, 1981. 1—19. 14. V. ö. Csánki I. k. 428. — Már egyszer korábban kb. 1423-ig is: Engel, 1977. 175. 15. V. ö. Holub, 1929. 131. 16. V. ö. Érszegi, 1978. 120—121, és alább. 17. örökös főispánként: Dl. 63243. (Az adatra Engel Pál hívta fel a figyelmemet, akitől még sok archontológiai adatot kaptam, amelyeket ezúton is köszönök.) Számos adat maradt fenn rá, v. ö. Szerémi— Ernyey 297—298, 300, 473, stb. 18. Engel, 1977. 180. 19. Schiller, 1900. 249—251. 20. Engel, 1971. 307. 2. jegyzet. — Mint főispán: Iványi, 1917. 129. 18. sz. 21. Dl. 38867. Df. 259307. 22. Engel, 1977. 189. 23. Dl. 17154. 24. Teleki, XII. k. 239—240. 25. Schiller, 1900. 240—255. 26. U. o. 269—273. — Kubinyi, 1973/b. 756. — Fügedi, 1974. 211. 27. Schiller, 1900. 323—324. 28. Gustav Gündisch—Harald Krasser — Theobald Streitfeld, Dominium, Kirche und Burg von Weingartskirchen, in: Studien zur Siebenbürgischen Kunstgeschichte, Bukarest, 1976. 171—175. 29. Haus- Hof- und Staatsarchiv (Bécs), Allgemeine Urkundenreihe 1487. IX. 11. 30. Kubinyi, 1958. 44. 177