A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

kép finom rekeszes zománctechnikával készült.

233 A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Ottó sváb herceg hordozható keresztet nyújt át húgának, Matild apátnőnek, aki a keresztet tőle átveszi. Felirata: MAHTHILD ABBA OTTO DVX (11. ábra). Az alapítványi keresztnek ez az ábrázolása sok kérdést megold a passaui sírlapon ábrázolt hordozható kereszt szempontjából. Először, az alapító világi méltóság: a dux, és ő nyújtja át a kolostor apátnőjének a keresztet, mely jelen esetben fogadalmi kereszt, nem pedig méltóság, vagy felségjelvény. Másodszor, a kereszt alakja ezen a 4 x 2,5 cm-es miniatűr képen is jól kivehető nyélre tűzött görög kereszt, melyet Krisztusnak ajánlanak fel. Harmadszor, a kereszt hossza nyéllel együtt egyenlő az ábrázolt két személy testmagasságával. Megfigyeléseinket a passaui sírlap számára hasznosíthatjuk. A passaui kereszt hasonló a Matild-kereszten ábrázolt hordozható kereszthez, teil, ábra. Ottó sváb herceg hordozható keresztet nyújt át húgának, Matild apátnönek (Felajánlási zománckép a X. századi Ottó—Matild-keresztről többszörös nagyításban) Abb. 11. Der schwäbische Herzog Otto überreicht seiner Schwester, der Äbtissin Mathilde, ein Vortragekreuz (Anerbietendes Emaillebild vom Otto

—MathildeKreuz aus dem X. Jahrhundert, mehrfach vergrößert) hát beleillik a X—

XI. század szimbolikájába és légkörébe. A Matild-kereszt nem méltóságjelvénye az apátnönek, mert a világi méltóságot viselő dux nyújtja át megőrzésre. Ebből következik, hogy a passaui sírlap keresztje sem lehet a Niedernburg kolostor bármelyik apátnőjének a méltóságjelvénye. Felirata szerint CRVX XPI, tehát Krisztus keresztje, mégpedig olyan kereszt, amelyet a kora középkori ábrázolásokon a trónon ülő, diadalmas Krisztust illeti meg és azokat a világi méltóságokat, akik magukat keresztény uralkodóknak tekintve Krisztus helyetteseként, vicarius Cnris/i-ként gyakorolják a hatalmat. Utóbbi esetben a legfőbb funkciót is ellátó uralkodó, császári, illetve királyi kiváltságjelvénynek is használja a nyeles keresztet. Ez a X—

XI. századi Európában általános jelenség. így volt ez a bizánci birodalomban már korábban is, ahol a kezdeti Krisztus-monogramos labarumot később a hordozható kereszt váltotta fel. Hóman megfigyelése szerint a bizánci császárok arcképes pénzein I. Leo császár utódaitól, az V. század végétől kezdve, a labarumot a kereszt váltja fel, s csak a IX. században jelenik meg újra a labarum. „A császári alak kezében is rendszerint hosszú nyelű, hordozható kereszt vagy kereszttel ellátott országalma látható. Az országalma és hordozható kereszt a pénzeken e korban már nem egyházi szimbólum, hanem a keresztény császári hatalom jelvénye, a divatjátmúlt labarum helyett".

234 A világi uralkodónak, tehát a bizánci császárnak a felségjelvényei között a keresztszimbolika rendkívül fontos szerepet töltött be, s a kereszt jelentősége nagy volt. 5 Deér hívta fel a figyelmet, hogy a bizánci keresztkultusz átterjedt a Nyugatra is, különösen II. Ottó német-római császár és Theophanu (Tcimisces Johannes bizánci császár unokahúga) házassága óta. Deér szerint ez a korszak a hatalmas oltár- és hordozható kereszt-alapítványok ideje, mint pl. Aachenben a Lothar-kereszt, vagy II. Konrád császár birodalmi keresztje, valamint a Gizella-kereszt. Nyugatnak és Bizáncnak az életében egyaránt fontos szerepet betöltő hordozható keresztre a sok közül, egy nagyon kifejező példát szeretnék ismertetni. Bizánci császári pecséten II. Justinian és IV. Tiberios társuralkodók egy hordozható, nyeles keresztet tartanak kézben egymás között.

236 (12. ábra) Az ábrázolásnak ez a módja nem az egyetlen Bizáncban, de feltűnő hasonlóságot mutat a mintegy 300 évvel későbbi Ottó— Matild-kereszt már ismertetett zománcképének ábrázolásával. A hordozható kereszt a X. században tehát már Nyugaton is kapcsolatban van a világi, uralmi szimbolikával. A passaui sírlap keresztje mind a bizánci példa, mind az Ottó—Matild-kereszt alapján hordozható keresztnek tekintendő. I. András király tihanyi sírlapjának keresztje formailag a passaui kereszthez áll legközelebb, s mivel mindkettő sírlapon található, nem lehet kétséges, hogy a tihanyi kereszt a magyar királyé, a passaui .kereszt pedig a magyar királynéé, de nem a passaui kolostor apátnőjéé. A magyar királyoknak, a bizánci és a nyugati császárokéhoz, valamint a pápákéhoz hasonló jogát, ti., hogy kiváltságjel157