A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

szinte nem érintik a kérdést, csupán a század második felében tapasztalható kisebb érdeklődés. Ranolder János veszprémi püspök írt és adott ki 1854-ben Bécsben egy 120 oldalas monográfiát Gizella királynéról.

183 Ez a díszkiadás, Erzsébet királyné és a Habsburg-ház dicsőítése, a lojalitás jegyében készült. Figyelemre méltó a német nyelvű munka címoldalán a szerzőnek, mint főpapnak a címlistája: „Bischof von Weszprim, kaiser-königlichen geheimen Rathe und Kanzler der Königin von Ungarn". Ranolder püspök császári és királyi titkos tanácsos és a magyar királyné kancellárja. Ez a titulus arra utal, hogy I. Ferenc József és Erzsébet elismerték a veszprémi püspök ősi jogát a királynéi kancellárságra, de hatáskör már nem járt vele. A könyvben csak érinti Ranolder Passaut, egyébként véleménye egyértelműen az, hogy Gizellát Veszprémben temették el, a Gizella-kápolnában.

184 Régészeti és történeti kutatások alapján közismert, hogy a Gizella-kápolna a XIII. században épült és oda nem temetkezhetett Gizella királyné. Ranolder könyvének címében Elisabeth-nek, Erzsébetnek nevezi István király feleségét, Gizellát, és ennek alapján hasonlítja össze I. Ferenc József feleségével, Erzsébettel. Ezt a téves azonosítást abból a néhány középkori krónikából merítette, melyek az első királyné, és II. András király leánya, thüringiai Szent Erzsébet közti rokonságról írnak. A két név azonosítása ezen az alapon teljesen indokolatlan és alaptalan. Csete Antal prépost, veszprémi örkanonok 1862-ben 24 oldalas kis füzetben ismerteti Gizella királyné életútját. A XVIII. századi szakirodalomból vett adatok alapján elveti Passaut és a királyné Veszprémben való temetkezését vallja.

185 Wittich Sándor 1867-ben ír a témáról, s főleg Ranolder hatására a veszprémi temetkezés mellett érvel.

186 Csete és Wittich írásai nyomán ismerteti Gizella életét az Egyetemes Magyar Encyclopeaedia is.

187 Miletz János 1875-ben Ranolder és Csete írásai alapján ismétli meg a veszprémi temetkezés érveit. Wertner Mór, a kiváló genealógus, magyar és német nyelven kiadott munkájában részletesen tárgyalja Gizella királyné halálának körülményeit és sírjával is foglalkozik a XVIII. századi történetírók művei alapján. Követi a Ranolder óta újra elterjedt állásfoglalást, mely szerint Gizella Veszprémben van eltemetve, s a passaui sírt nem tartja Gizella királyné temetkezési helyének. Figyelemre méltó Adelhaid királynéra vonatkozó közlése: 1090.- májusában halt meg és Veszprémben temették el. Állítását azonban nem bizonyítja, csak a szakirodalmi összefüggésekből következteti ki.

189 Pauler Gyula is megemlíti történeti munkájában a Gizella témát, korabeli forrásokra hivatkozva óvatosan fogalmazza meg, hogy Gizella Magyarországon öregedett meg és ennek alapján sírját Veszprémbe helyezi.

190 A XIX. századi Gizella-tanulmányok záróakkordja Forster Gyula cikke, mely bizonyos kritikával közelíti meg a problémát, mintegy megeleveníti a Passau—Veszprém vitát. Tanulmányában első ízben láthatta az olvasó a passaui két sírlap és a makranci emlékkő fényképfelvételeit. A passaui felvételek a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött gipszlenyomatokról készülhettek. A kép nem hű ábrázolás, mert a XI. századi sírlap képén törés nyoma látható, a valóságban pedig a kő nem törött; erre a hibára már Schmid felhívta a figyelmet. Forster is arra a következtetésre jutott, hogy Gizellát Veszprémben temették el.

191 A külföldi írók közül csupán egyet említünk a XIX. századból, A. Eihardot, aki a passaui monográfiájában nagy figyelmet szentelt Gizella személyének és sírja ismertetésének.

192 A PASSAUI GIZELLA-SlR ÉS FELTÁRÁSÁNAK EREDMÉNYEI A Duna és az Inn folyók összefolyásának szögletében fekvő ősi püspöki székhely, Passau középkori alsóvárosában van a Niedernburg monostor. Templomának magja a XI. században épült, kora román keresztházas bazilika volt. Az eredeti falak egy része napjainkig megmaradt, így meghatározható, hogy a keresztház déli részében, a már többször átépített, és ma kápolnának használt helyiségben található Gizella királyné gótikus sírépítménye és eredeti sírlapja. Közvetlen mellette van a II. Henrik császár által birodalmi apátsági rangra emelt apácakolostor első apátnőjének, Heilkának a gótikus síremléke, kenotáfiuma is.

193 A régészeti feltárást ebben a helyiségben végezték. 1908. július 30-án kezdte meg a régészeti ásatást Wolfgang Maria Schmid müncheni kutató a passaui püspökség engedélyével.

194 A feltárásnál végig jelen volt a passaui székeskáptalan és a püspöki ordinariátus két megbízottja is. Először eltávolították a XV. század elején készített gótikus sírépítményt, a kenotáfiumot (7. ábra). A sírépítmény a kápolna délkeleti sarkában áll, közvetlenül a fal mellett, e^ért csak az északi és nyugati oldalon lehetett a XI. századi sír lap mellett leásni. A nyugati oldalon valószínűleg Maria 7. ábra. A passaui gótikus kenotáfium Abb. 7. Die Abbildung des gotischen Passauer Keno taphiums (Hochgrab) 150