A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

XII. századi életrajzából a Gizelláról szóló, általunk idézett részt, melyet ezzel a fejezetcímmel írt meg: ,,De nuptiis sororis eius Giselae et conversione Hungarorum." 19. Henricus Bodo monachus Benedictinus in coenobio Clusa: Syntagma de ecclesia Gandesiana.' 20. Wernerus Rolevinck Larensis, ordinis Carthusianorum Coloniae: Fasciculus temporum omnes antiquorum chronicas complectens. Ab initio mundi usque ad a. 1490.

134 21. Erdwinus Erdmannus, consul civitatis Osnaburgensis: Chronicon. A. 772—1453.

135 A felsorolt három forrás egyikében sincs új adat. 22. Martini Hoffmann! Annales Bambergensis Episcopatus ab origine ad an. MCCCCXL. Annalium Bambergensium. Liber II.

136 „Proximo anno Petrus, Vngariae rex, Giselam reginam, Stephani regis, avunculi sui, uiduam D. Henrici imperátor is sororem, cuius ope et studio ad regnum potissimum euectus erat, in potestatem adduxit et, dote ac rebus aliis omnibus nudatam, in deterrimum condi carcerem iussit, ueritus, ne, si libera esset, per exteras copias tumultus in regno exciret et se inuito, ad alios illud transferret. Eum postero anno Henricus bello denuo adortus, cum Wratislao, Bohemiae duce, ad se dedendum et pensitandum tributum, compulit ac Giselam e carcere liberatam, in Germaniam reduxit, quae inde Nidroburgi in coenobio religionem ingresse, rebus administrandis abbatissa praefecta fuit.'"

137 A következő esztendőben Péter, Magyarország királya, Gizella királynét, nagybátyjának, István királynak özvegyét, Szent Henrik császár húgát, — akinek segítségével és buzgalmával emelkedett a királyi méltóságra — hatalmába kerítette és a hozományától és minden javától megfosztottat a legszörnyűbb börtönbe záratta; valójában azért, nehogy — ha szabadon maradna — külső segítséggel felkelést szítana az országban és (a király) akarata ellenére másoknak átadja, öt Henrik Csehország hercegével, Ulászlóval haddal támadta meg a következő évben, hogy megadásra és adófizetésre kényszerítse, és Gizellát a börtönből kiszabadítsa, öt Németországba visszavitte, aki azután Niederburgban kolostorba vonult, az ügyek intézésére elöljáró apátnő lett. ,,1095. Gisela Dv. Henrici soror obit. Ad Nonas inde Maias anni sequentis, imperatoris D. Henrici soror, Gisela, Stephani Vngariae regis coniux, e vita discessit, Nidroburgi in coenobio, cum eidem per quinquaginta annos abbatissa praefuisset."

138 1095-ben Gizella, Szt. Henrik császár húga meghal. A következő évben május 7-én Szt. Henrik császár húga, Gizella, Istvánnak, Magyarország királyának a felesége elhunyt a Niedernburg monostorban, ahol ötven éven át viselte az apátnöi tisztséget. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Gizella 1095. évi elhunytának adata tévedés. A szerző a passaui gótikus sírlapról vehette át az évszámot. Ez az évszám napjainkig vitapontja lett a témának, s emiatt hamisnak minősítették többen magát a pássaui sírt, ill. a sírépítményt. A XVI—XVII. SZÁZADI TÖRTÉNETI MUNKÁK A történeti munkák közül csak azokat vesszük figyelembe, amelyek Gizella temetkezését is megemlítik, mert a házasságkötéssel és a magyarok megtérésével kapcsolatos leírások már egyértelműen követik a legrégibb forrásokat, s azok szövege a későbbi századokban sem változik. 1. Iacobus Philippus Foresta Bergomensis sive Jacopo Filippo di Bergamo: De plurimis Claris selectisque mulieribus opus prope divinum novissime congestum seu De memorabilibus et Claris mulieribus.

139 Az 1434—1518 között élt történetíró e munkáját ugyan 1497 előtt írta, de ebben a században tárgyaljuk műveinek későbbi kiadása miatt. 2. Iacobus Philippus Foresta Bergomensis: Novissime historiarum omnium repercussiones, noviter édite, que Supplementum supplementi chronicarum nuncupantur. Incipiendo ab exordio mundi usque ad annum salutis nostre MCCCCCII. (Venetiis, 1503) 14

° 3. Iacobus Philippus Foresta Bergomensis: Supplementum supplementi chronicarum ab ipso mundi exordio usqe ad redemptionis nostrae annum. MCCCCCX editum. Et novissime recognitum et castigatum. (Venetiis, 1513). „Gilla ungariae Regina matróna, siquidem sanctissima. Henrici supradicti Caesaris soror et Stephani pannoniorum regis uxor. Semigundaeque imperatricis cognata, (de quibus duabus in libro de claris mulieribus diffuse tractauimus)." ,,Erat enim haec Regina, ut eius praeclara testatur história pietate, innocentia, benignitate, religione, atque hospitaliter adeo insignis et conspicua, ut in totó orbe ei non inueniretur consimilis. Ac post mortem crebris claruerit miraculis. Et inter sanctas fuerit relata. Eius autem sanctissimum corpus in albensi basilica condigno servatur honore."

141 Az idézett szövegrész a jámbor és példás életű Gizellát, a' kegyes királynét magasztalja és félreérthetetlenül, mégis tévesen, állítja, hogy ,,in albensi basilica," a fehérvári bazilikában van a sírja. 4. Iacobus Philippus Foresta Bergomensis: Supplementum chronicorum, omnes fere históriás quae ab orbe condito hactenus gestae sunt. (Parisiis, 1535)

l42 Foresta szövegében az eddigi krónikákkal szemben új az, hogy sem Passauról, sem Veszprémről nem beszél, hanem azt állítja, hogy a Magyarországon elhunyt Gizella királynét a fehérvári bazilikában temették el. Ezt az adatát a történetírók egy része bizonyítékul használta fel, hogy elvesse Passaut, mert ha itthon halt meg, akkor nem lehet a sírja Passauban. A Fehérvárt jelentő ,,Alba"-t pedig Veszprémmel, annak német nyelvű Weissbrunn (Fehérkút) változatával azonosítják.

143 Ez a kísérlet csak hipotézis maradt. Ha áttanulmányozzuk Forestának Gizelláról írt jellemzését, akkor azt látjuk, hogy szövege éppen úgy illenék I. István királyra is, akiről a külföldi krónikás irodalomban oly sok adat maradt fenn. Nem lehet kétséges, hogy István királynak Fehérvárott, a bazilikában 138