A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1981. évben végzett tevékenysége

dor Zsuzsa osztályvezető és Kővári Ilona Ágnes művészettörténész muzeológus irányításával ezen restanciánkat is szeretnénk munkatervünknek megfelelően pótolni. A nem kis erőfeszítést igénylő munkálatok elvégzéséért a legnagyobb elismerés illeti a Bakonyi Múzeum valamennyi muzeológusát, hisz mindemellett maradéktalanul eleget tettek az éves munkatervben lefektetett tudományos és közművelődési feladataiknak is. Az igazgatóság tagjai az év folyamán az irreálisan megnövekedett adminisztrációs tevékenység (a már említett intézményi alapdokumentumok pótlása, amelyhez csatlakozott még az egyébként is sokszor feleslegesnek tűnő napi „irodai tevékenység", valamint a munkaköri kötelességekből fakadó egyéb — gyakran intézményen kívüli — kötelezettség) következtében említésre méltó szakmai-tudományos munkát végezni alig tudtak; mégis szinte erőt meghaladó produktumot mondhat magáénak — elsősorban a múzeumi közművelődés terén, és most részletezés nélkül — dr. Uzsoki András, Törő László és Harmath István. Az intézményben folytatott régészeti munkálatok közül a Nemesvámos—Baláca-pusztán immáron ötödik éve tartó római kori villagazdaság feltárásának újabb szakasza — a munkálatokat dr. Palágyi Sylvia régész vezeti — országhatáron túli érdeklődésre is számíthat. A század első felében megtalált, mozaikpadlókkal díszített főépületnek kutatása ebben az évben szenzációs eredményt hozott: az egyik 1,5 méteres omladékkal borított helyiség az épület falépcsős, szellőzőablakkal, vasveretes ajtóval ellátott kora római pincéje volt. Az ásatás eredményeit mutatta be a múzeumi és műemléki hónap alkalmából rendezett Baláca '81 című időszaki kiállítás. Dr. Palágyi Sylvia egyébként — a régészeti osztály éves tevékenységének irányítása mellett — az év folyamán elkészítette Az inotai római kori halomsírok c, német nyelvű feldolgozását is az ,,Alba Regia" számára. Dr. Kralovánszky Alán régész 1981-ben is folytatta Veszprém műemléki házainak felújításával összefüggő régészeti és épülettörténeti kutatásait. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű volt a XII—

XIII. századi Gizella-kápolna kutatása. A megyei középkori kőtári anyag revíziójának elvégzése mellett számos előadást és műemléki sétát tartott; irányította a Múzeumi Baráti Kör településtörténeti szakcsoportját. Megjelent a veszprémi Vár-hegyről írt kétnyelvű vezetője, elkészült A székesfehérvári Szent Péter-templom с feldolgozása, A székesfehérvári Anjou-sírkápolna с tanulmánya és a Veszprém с útikönyv kézirata. Cs. Dax Margit régész, mint gyűjteménykezelő, az év folyamán közel három hónapot fordított a régészeti anyag revíziós munkálataira. Emellett befejezte a veszprémi Vörös Október úti késő avar kori temető feltárását, s leadta a VMMK. 15. kötete számára a Kapolcson előkerült gazdag mellékletü V. századi keleti germán nemesasszonyi sírokról írt publikációját. Golden Bemard régész a leletmentéseken túl jelentős munkát végzett az intézmény számára oly hasznos, s egyben gazdaságos nemzetközi kiadványcsere lebonyolításában. Több nyelv birtokában készségesen végezte a munkatársak publikációinak idegen nyelvi lektorálását, intézte az intézmény nemzetközi levelezését. Részt vett a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ által szervezett ,,Dictionarium museologicum" előkészítő munkálataiban, nyolc tudományosnépszerűsítő cikke jelent meg idegen nyelveken. A tárgyi emlékek tervszerű gyűjtése és feldolgozása mellett az év folyamán jelentős vállalkozásba kezdtek néprajzos és történész muzeológusaink: dr. Lackovits Emőke irányításával megindult a Káli-medence komplex néprajzi és történeti vizsgálata. E széles spektrumú vizsgálódáson belül maga dr. Lackovits Emőke a családtörténeti és családszerkezeti kutatásokat végzi: a kisnemesi családok történetének feltárását, temetkezési rendjének vizsgálatát, valamint a temetők családszerkezeti szempontból történő feltérképezését. Említést érdemelnek még azok a viselettörténeti kutatások is, amelyeket a megye német nemzetiségi lakosságának körében végzett, s folyamatosan jelenleg is végez. Jelentősek voltak monografikus tárgygyűjtései (Jásd, Tótvázsony); tanulmánya jelent meg a VMMK. 14. kötetében, több, a fenti témákat érintő feldolgozása pedig kéziratban készült el. Az újkortörténeti kutatások széles skáláján mozogva, megyehatárunkon jóval túlmutató eredményeket mondhatott magáénak az 1981-es évben Veress D. Csaba történész, mind a szisztematikusan végzett tárgyi gyűjtéseket, mind az elméleti munkát fémjelző publikációkat, mind pedig a szűkebb értelemben vett múzeumi közművelődési munkát (kiállítások) illetően. Az elmondottak részletezése nélkül, itt csak publikációs tevékenységére térnénk ki; megjelent tanulmányai: „Situation of Agriculture in the Mezőföld region in the spring of 1945." [Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae. Tom. 30. (1—2). 1981.], valamint „Zala megye és a Szövetséges (USA—Brit) stratégiai légierők támadásai (1943—1945)." (Zalai Gyűjtemény, 16. sz. 1981) Az év során elkészült és megjelenés alatt álló publikációi: „Situation of Agriculture in the Mezőföld (1938—1944)." (Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Tom. 31.), „Veszprém megye és a Szövetséges (USA—Brit) stratégiai légierők támadásai (1943—1944)" (VMMK. 16— 17. kötet), ,,A Dunántúl felszabadításának hadikrónikája" (Zrínyi Katonai Kiadó) Dr. Gyenis Jánosné könyvtáros a könyvtári anyag korántsem könnyű revíziójának végzése mellett mindenkor készségesen állt a belső és külső kutatók rendelkezésére. Intézményünkben elégséges személyi feltételek hiányában önálló közművelődési osztály nem működik, közművelődési tevékenységünk eddig jól bevált formáival (Múzeumi Baráti Kör, TKMmozgalom, Egry Baráti Kör, tárlatvezetések, műemléki séták, iskolákkal és szocialista brigádokkal kiépített kapcsolatok, honismereti tábor, egyéb rendezvények) kapcsolatos teendőket három szakmuzeológus, Harmath István igazgatóhelyettes, dr. Geiszt Jakabné és szűkebb értelem9