A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

S. Lackovits Emőke: A köveskáli református templom ülésrendje

S. LACKOVITS EMŐKE A KÖVESKALI REFORMÁTUS TEMPLOM ÜLÉSRENDJE A nemzetségi szervezet nyomait Köveskálon nemcsak a letelepülésben, a temetőkben, hanem a templomi ülésrendben, a padok elosztásában is megfigyelhetjük. A helyfoglalás szigorú rend szerint történt és történik ma is.' Az 1738-ban épített templomban a családok pénzzel váltották meg a padokat, amelyeket utódaik örököltek. Ez az elosztás azonban merev szabályok szerint történt. A jobb és bal oldal élesen elkülönült: a torony felőli főbejárattól balra található az asszonyok padja, jobbra az előkelő oldalon pedig a férfiaké. (Az idegenek a szabad helyekre ülhettek.) A nemzetségnek a faluközösségben elfoglalt helye pedig megszabta azt, hogy a padoszlopban milyen messze, vagy közel került valaki az Ur asztalához. A tekintélyesebb s hajdan vagyonosabb nemzetségek foglalták el az első padsorokat, s ahogy rangban hátrább volt egy nemzetség, úgy került hátrább padja is. Ha a középtájon, az É-i fal előtti részen elhelyezkedő szószékhez és Ürasztalához viszonyítunk, akkor a férfiak padjai ezzel szemben, középen találhatók, míg az Ûrasztala jobb és bal oldalán az asszonyok padsora foglal helyet. Jobbra az elökelőbbeké: a papné, jegyzőné, mesterné széke, balra a rangban utánuk következőké, de itt is a rangosabbak az első sorban találhatók. A szószékkel szemközti, D-i bejáraton belépve, a férfiak padcsoportjai között haladunk el. A jobb és bal szárny elkülönülése a két nem között is megfigyelhető. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy fennmaradt egy, Szőke Károly, volt köveskáli ref. lelkész által készített alaprajz a templomról, amelybe 1929-ben az ülésrendet is beleírta. A korábbi állapotok is rekonstruálhatók, a változások pedig nyomon követhetők, bár utóbbiról ez esetben alig beszélhetünk. Ábránkon a nemzetségek szerinti helyfoglalást vázoltuk, amely a következő: A főbejárat jobb oldalán három padcsoport van: az első csoport első sora a Győrffy család férfi tagjaié. (A nemzetségnek, amelyet Köveskálon családnak neveznek, 1879-ben még hat ágát tartották számon. De hasonlóan hozzájuk, ágakról beszélnek a Sebestyén, Kenessey, Csekő, Pálffy, Nagy, Fábián, Gyenis családokban is, bár utóbbiak már kihaltak és a Győrffyekkel olvadtak össze.) (Az asszonyoknál ma is előfordul, hogy mind patrilineárisan, mind matrilineárisan meghatározzák, melyik ágon hányadik leszármazottak: pl. ezt többször megfigyelhettem Győrffyné Kenessey Kornéliával történő beszélgetésem alkalmával.) Mögöttük négy sorban található: a Sebestyének, a Pálffyak, a Csekők—Borosok majd a Boros—Szilvássyak padja. A padcsoportra merőlegesen van a dékán széke, valamint a legtekintélyesebb és legnagyobb birtokoscsaládnak, a Kaszásoknak a padja. Ide a család férfi és női tagjai egyaránt beültek, a családba házasság révén bekerült női és férfi családtagokkal együtt. A második padcsoport első két sorában ültek az értelmiségiek, a faluban vendégeskedő tanult emberek, akik a faluközösségben megbecsült személyek voltak. A következő pad többnyire üres volt, vagy üres, majd ismét a Pálffyak, Csekők valamint Kenessey ek padja következik. A harmadik padcsoport első sora az idősebb legényeké, a következő a Borbély, Kovács, Szabó családok férfi tagjaié, majd ismét a Szabók padja következik, míg az utolsó sorban és a csoportra merőlegesen elhelyezkedő, a dékánszék mellett és mögött húzódó padsorokban sem ült és ül senki. A nöi oldalon a szószéktől jobbra az első padsor a papnéé, a jegyzőnéé és a Fábián családé. Az utánuk következő sorban az idősebb leányok, (24 esztendős korig) majd mögöttük két sorban a 15 évet betöltött lányok helye következik, akik férjhezmenetelükig ülnek itt. Utána egy padsort a fiatal lányok foglaltak el, a karzat alatti sorokban, hasonlóan a férfiak oldalához, nem ült senki (ma sem ül). A Ny-i karzaton viszont az ismétlős, a 12—15 esztendős lányok találhatók. A szószéktől balra az első sor a Győrffy család nőtagjaié. Utána következnek az értelmiségiek, majd a fiatalasszonyok (kb. 35—40 esztendős korig), utánuk pedig az iparoscsaládok női tagjai. A következő padsorok a Talabér, Gombás, Fülöp családok nőtagjaié, majd a következő négy sorban Dobai, Győrfi (nem rokon a nemes Győrffyekkel!), Zalka, Fülöp, Bőczy család nőtagjai ülnek. E padoszlop mellett, a férfiak padcsoportjára merőlegesen található egy két sorból álló egység, amely a Pálffyak, Csekők, Sebestyének és Szabók nőtagjainak a helye. Az első látásra rendszertelennek tűnő ülésrend érthetővé válik, ha a templomi székek öröklési rendjét megvizsgáljuk. A lányok anyjuk és apai nagyanyjuk után kerültek be a család padjába, örökölték a padbéli helyet. Ha viszont férjhez ment a lány, akkor az anyósa padjában volt a helye, amelyet aztán lánya örökölt ismét. Azon301