A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Holl Imre–Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása

HOLL IMRE—PÁRAD! NÁNDOR NAGYKESZI KÖZÉPKORI FALU KUTATÁSA A magyarországi középkori falvak régészeti kutatása során az elmúlt években jelentős eredménnyel járt a Sümeg melletti Sarvaly falu feltárása. Az itt végzett ásatás azt bizonyította, hogy a Dunántúl középső részének falusi építészete az alföldiektől építőanyagában, építésmódjában s részben a lakóház beosztásában és tüzelőberendezésében is különbözött.

1 Ennek eredményeiből kiindulva, a Balatontól ÉNy-ra levő terület középkori falvainak pontosabb megismerésére 1979-ben ásatást kezdtünk Gyepűkaján mellett, az egykori Nagykeszi falu területén. Az itteni munkától a lelőhely jellegére, a feltárásra kerülő építmények alapján elsősorban a település korára és a kutatás esetleges folytatásának lehetőségére próbáltunk választ kapni. A LELŐHELY A középkori falu maradványa a mai Gyepűkaján községtől DK-re kb. 1—1,2 km-re, a falutól hosszan elterülő magasabb hátságon, a Nádtópatak felőli széle közelében fekszik. A területnek ez a része fákkal és bokrokkal ritkán benőtt legelő.

2 A FALU KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ ADATOK A magyar honfoglaló Keszi törzsnévböl képzett Nagykeszi falut oklevélben 1230-ban említik először.' Egy 1346-ban keltezett oklevél alapján arra következtettek, hogy temploma Szent Péter tiszteletére volt szentelve. Nagykeszi falu 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben Szentkirálykeszi néven fordul elő, s a 16. századi adóösszeírásokban is így említik. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető, 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta, 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt. Az 1542. évi összeírás szerint Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény, 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető, 4 szegény telket, Hosszútóti László 1 adófizető telket birtokolt. 1548-ban már puszta községként említik. A falu a környék többi településéhez hasonlóan, a török terjeszkedése és pusztítása következtében elnéptelenedett és nagy részében el is pusztulhatott. A század második felében valószínűleg csak részbeni újratelepülésére került sor; erre utal, hogy 1588-ban és 1594ben újból említik; ekkor Csabi Mihálynak 1/2 adófizető telke van.

4 Ezután többet nem írják öszsze. Az elpusztult falu határát Gyepű faluhoz csatolták. Templomának falairól és tornyáról egy évszázaddal ezelőtt, mint épségben levőről írtak.

5 Nagykeszi falu a régi térképek egy részén is rajta van. Tomasich János 1792-ben Zala megyéről megjelent térképe Gyepű falutól DK-re a patak (a Marcal, mai nevén Nádtó-patak) mellett romos templommal (rudera capellarum) elpusztult falunak (praedium) jelöli. Ezt a területet ennél kissé részletesebben ábrázolja Lipszky János 1806-ban megjelent atlasza (1. ábra). Ezen /. ábra. Részlet J. Lipszky térképéről (1806), Nagy- és Kiskeszi elpusztult falvak helyével Abb. 1. Detail der Landkarte von J. Lipszky (1806), eingezeichnet die verödeten einstigen beideh Dörfer Nagykeszi und Kiskeszi 181