A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Mithay Sándor: A pápai városház építéstörténete

A pápai városháza építéstörténete MITHAY SÁNDOR A XIX. század elején Pápa városa három részből állott. A belső-, alsó- és a felsővárosnak valószínűleg külön tanácsa volt. A hiányos tanácsülési jegyzőkönyvekben csak a belső- és az alsóvárosi tanács szerepel. A földesúri mezővárpsnak a mondott időben 1379 háza volt.

1 Úgy tudjuk, hogy a belsővárosnak 1834-ben 4312 a lakosa

2 az összlakosság 1825-ben pedig 13 187 fő volt.

3 A század 20-as éveiben érdekes kép tárult a szemlélő elé. A római katolikus plébániatemplom tornyairól — a Fő téren - az 1809. évi földrengés óta a kereszt hiányzott.

4 Az akkori Hosszú utcában emelkedett házak között, illetőleg egy telek belső részén, 1784 óta a református templom torony nélkül. Csak egy évvel később fejeződött be a várkastély 2. és kisebb átépítése. Az utcának ugyanezen az oldalán álló, volt pálos templom 1806 óta a bencéseké; mellette állott ugyanennek a rendnek „gymnasiuma négy deák oskolával"5 A tér és az utca sarkán helyezkedett el a Griff, amelyet Gyurkovics György 1808-ból való térképén, mint „bálházat" és vendégfogadót jelzett.

6 Az utca Ny-i házsorában működött a belsővárosi városháza, amely az utca vonalával párhuzamosan elnyúló, egyemeletes és Ny felé háromablakos épületnek látszik a várkastély, Nádor-termében levő, az 1760-as évekből származó festményén. (1. ábra). Ez az épület Maynczek térképén a 64. sz. telken található.

7 A telek 1910-től a 158. számot kapta az akkori új kataszteri számozás szerint. Ma Fő u. 7. sz. A régi tanácsház 1815-ben már nagyon elhasznált állapotban volt. A tető gerendái olyan rosszak, hogy új városház építését tervezték, amelynek költségei előreláthatólag 30 ezer forintot tehetnek ki. Szóba került olyan megoldás is, hogy esetleg Csúzi Gáspár házát vennék meg. Erről az épületről úgy tudták, hogy az jó állapotban volt és így alkalmas lenne a tanács ottani működésére.

8 Az épületben levő boltok is tetemes hasznot hoznának a városnak. Mivel ez a szándék a megyénél, előre jelentés nélkül, végrehajtható, azért a tanácskozó testület köszönettel vette „a városi bírónak és az érdemes tanácsnak" ebben a tágyban kifejtett buzgalmát.

9 A városháza udvarán különben nagyobb esők alkalmával annyi' víz gyűlt össze, hogy fenyőfából készített csatornán vezették azt ki.

10 182Í. szeptemberében a folytonos esőzések az É-i szomszéd Vittmajer Józsefné pincéjét is vízzel telítették. Az udvarán pedig nagy gödör volt az esővíz összegyűjtésére. A rogyófélben levő épület helyett az újnak a megépítése igen sürgősnek mutatkozott. A telek hátsó (Ny-i) részén levő ház szobáit még 1820-ban átalakították. Mivel annak bolthajtása volt, a „várasi irományok" ide kerültek. A tanács meg akarta akadályozni az ideiglenesen helyet kapó iskola végleges berendezkedését. Ezért a tanácsi határozat szerint a Cancellária és a Tutorális hivatal költözött ide az építés időtartamára. Az építés gyors lebonyolítására Vélsz János adóvevőt bízták meg.

1 * Hamarosan újabb tanácsülésen már arról tárgyaltak, hogy az építkezésre a lakosságtól kölcsönt vesznek fel. Ezt ki is hirdették a város „közönségének"

12 A városházához tartozó contractuális szántóföldeket bérbe adták 6 éven át. E földek helyett a Város-pusztán, a zabföldek nagyságának megfelelő területet zabbal vetnek el az egyik esztendőben. A másikban a városi tisztviselők kapják kukoricaföldeknek árendába. A bérlet egy mérő (valószínűen pozsonyi mérő) után két forint.

13 1822. január 7-én volt a városháza tervének nyilvános megvizsgálása. Az épület tervét Makk József uradalmi építőmester és Pauli Mihály kőművesmester készítette. A közgyűlés a tervet helybenhagyta. Azonban az épületből nagyobb hasznot akartak húzni és ezért az utca felől, a kapu két oldalán még egy-egy boltot javasoltak. Ezért átvizsgálták a tervrajzot és elegendő helyet láttak a kapu két oldalán 2-2 helyiségnek. Ezt meg is szavazták. A szavazók a belső és külső tanács jelenlevő 27 tagjából álltak. A városház D-i szomszédságában Pauli Mihály háza állott. Ezen az odalon lett volna az egyik üzlet és e között és a kapu között tervezték a városi jegyző szobáját. Az É-i szomszéd a már említett Vittmajerné háza. Erre felé is lett volna egy bolt és a kapu és az új bolt között az „ordonánz hajdú" szobája. A tervet mindezekért újra átrajzolták. (2. ábra). Pauli Mihály Pápán született. Apja is kőművesmester volt. 1772. máj. 27-én született, (anyja Cséppán Susanna) 88 éves korában halt meg, 1859. dec. 3-án és a Kálvária temetőben temették el.

14 Makk Józsefről nem tudunk bővebbet. Gerő a városházának és a megyeházának (Fő u. 17.) a tervezőjét azonos személynek tartotta.

15 így az előbbiek mindkét épület tervezői lehetnének.

16 A 159