A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Gáspár Dorottya: A pápasalamoni kincslelet ládaverete

A pápasalamoni kincslelet ládaverete GÁSPÁR DOROTTYA A veszprémi Bakonyi Múzeum kiállítási vezetője olyan domborított medúzafejeket ismertet, amelyek még az 1920-as évek során kerültek a múzeumba más leletekkel együtt.

1 A leletegyüttesről bővebben csak a Régészeti Topográfiában olvashatunk. Az idevonatkozó részt idézem: „A temető melletti homokbányában 1923-ban egy javarészt bronzleletekből álló együttest találtak. 1925-ben Kajcsos I. gyűjtéséből a következő tárgyak kerültek a VBM-ba: láda pántdarabjai (34 db), egy bronztükör töredéke, emberi lábat utánzó edényfül, bronz kancsódarabok, bronztöredékek, szőlőlevél idomú bronz edényfül, agyagedény-töredékek, vaspatkó, vaslándzsa és ládafogantyú. Az 52 db-ból álló együttest Kajcsos I. 2 pajzsdudorral, Horváth G. Antal 1926-ban feltehetőleg ládikaveretként szolgáló medúzafejjel gyarapította. A leletek két tárgy kivételével elkallódtak, illetve a ládikaveretek tévesen Lovas lelőhellyel kerültek belel tarozásra. Radnóti A. a II—III. sz-ra határozta meg. A ládavaretek alapján azonban a leletegyüttes inkább a III—IV. sz-ra keltezhető."

2 Magát a kiállított tárgyat véve alapul, közli a darabokat H. Buschhausen,

3 aki részletesen foglalkozik a kiállításon látható rekonstrukcióval, amelyet helyesnek fogad el.

4 A véreteken kívül H. Buschhausen megemlíti még azokat a pénzeket is, amelyeknek másolatait a kiállításrendezők didaktikai célokból a ladikéba helyezték. E pénzeknek a leletegyütteshez való tartozását bizonytalannak véli.

5 Ezzel a néhány adattal a ládikaveretek kutatástörténete be is fejeződött egy biztos következtetést hagyva maga után, hogy ti. a darabok körül van bizonytalanság, amelyet tisztázni kell, a helyesbített adatokra pedig ismét fel kell hívni a figyelmet. Egy ilyen nem lényegtelen helyesbítés a lelőhely meghatározása. A Szerzeményi Napló bejegyzései alapján a Topográfia munkatársai megállapították, hogy a leltárkönyvben téves a lelőhely megnevezése.

6 Sajnos, az irodalomban is a hibás LOVAS megjelölés vált köztudottá a tényleges PÁPASALAMON helyett.

7 Buschhausen katalógusa felveti annak kérdését, vajon pénzek tartoztak-e a lelethez? Hogy mik tartoztak a kincslelethez, azt a Szerzeményi Napló egyértelműen tisztázza, amely érmeket nem említ, tehát nem voltak a kincsleletben. A nagyobb probléma azonban inkább az, hogy ládikaveret-e minden, amit annak tartanak, így egyik feladatunk a ládikaveretek és a kincslelet egyéb darabjainak a szétválasztása. Az 55.277. 1—3. leltári számon nyilvántartott darabok — egy medúzafej kivételével — az 1. ábrán látható összeállításban voltak kiállítva. Ez a rekonstrukció az, amelyről Buschhausen ír.

8 Amennyiben a medúzafejeket is a ládikához tartozónak gondolnánk, akkor megjegyzendő, hogy a rekonstrukcióról a negyedik medúzafej lemaradt. A négyszögletes lemezek kis lyukacskáit pedig automatikusan lefedték az öntött bronzkúpokkal, feltételezve, hogy valamennyi lyuk szögnek a helye. Kúpokkal felszerelve láthatók a lemezek a 2. ábrán. Vizsgáljuk meg önmagunkban az egyes darabokat külön-külön képen mutatva be őket: 3. ábra: 31,5 x 13,9 cm nagyságú bronz lemez, amelynek közepét domborított és négy vésett koncentrikus kör díszíti. A lemez fetoő szélén egy szakaszon még megmaradt a derékszögben meghajlított, így a doboz élére applikálható, lemezcsík. A lyukak közül a négy sarkon, valamint a kör középpontjában látható lyuk valóban szögek helye, de a domborított kör külső oldalán vágott egy-egy lyuk már a fül odaillesztésének helye. A dobozon ez a lemez a fedél előoldalának közepén van. Aranyozott. 4. ábra: 13,1 x 13,7 cm nagyságú saroklemez, ami azt jelenti, hogy két szomszédos oldalán van meg a derékszögben meghajlított lemezcsík, amely azt eredményezte, hogy

( csakis a doboz sarkára volt applikálható a darab. így ez a fedél előoldalának szélén, a doboz sarkán helyezkedett el. Az előbbivel egyezően, domborított és vésett koncentrikus körökkel van díszítve. A darab jelentősége az, hogy jobb felső sarkában látható a szög eltakarására szolgáló szögfej nyoma, amely 1,8 centiméternyi átmérőjű. Aranyozott. 5. ábra: 13,0 x 13,5 cm nagyságú éllemez, ami azt jelenti, hogy csupán egy oldalán van derékszögben meghajlított lemezcsík, így a doboz előoldalának szélein helyezkedhetett el. Díszítése az előbbi lemezével azonos. Aranyozott. 6. ábra: 13,4 x 13,0 cm nagyságú éllemez, amelynek egyik oldala profilait. Közepét egy domborított és két vésett koncentrikus kör díszíti. Aranyozott. 7. ábra: Az egyik derékszögben meghajlított lemezcsík töredéke. 8. ábra: öntött bronz kúpok. 6 db nagy : d = 5 cm, m = 3,6 cm. 11 db kicsi: d = 3,4 cm, m = 2,0 cm. öntött bronz karika, amelynek átmérője 4,8 cm. Egy 77