A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
H. Kelemen Márta: Római kori fazekaskemencék Balatonfűzfön
A márványozás elsősorban tálakon, tojás alakú fazekakon, egyetlen esetben füles korsón található meg. A formailag egyedülálló függeszhető edény technikai kivitele minőségileg is a legkiemelkedőbb darabok közé tartozik. A másik festési mód az edények vörös sávval vagy sávokkal való díszítése. A sávos festésű kerámián belül a díszítés háromféle módját különböztethetjük meg a fűzfői anyagban: 1. A festett felületen karcolt csíkok, rovátkasorok, hullámvonal. 2. A vörös vagy barna festett sávok között a márványozás technikájához közelálló íves csíkfestés. 3. A vörös festett sávok között vörös festésű minta: folt, rács vagy hullámvonaldísz. Az 1. díszítésmód jellegzetes római technika, amely a késő kelta eredetű vörös sávfestéssel, többnyire kelta formákat őrző edényeken jelenik meg. Legkorábbi darabjai a tartomány DNy-i részén, Poetovio környékén jelennek meg a Flaviusok korában, 93 gyakoriak a nyugati terület telepein és temetőiben. A K-pannoniai limes mentén ritkábban, de lényegileg az egész tartományban előfordulnak. 94 Készítésének virágkorát kétségkívül a II. század közepén — III. század elején Brigetioban, a Gerhát fazekastelepen gyártott anyag képviseli. ívelt vékony sávokkal festett edények Poetovioban 9s és a carnuntumi legiostábor anyagában 96 is megtalálhatók, azonban a mienkhez hasonló elrendezésű darabokat egy Veszprém megyei töredéktől 97 eltekintve közölt anyagból nem ismerünk. Az ívelt sávok alkalmazása a karcolt hullámvonal és fogasdísszel együtt, egy carnuntumi Maximinus éremmel keltezett csontvázas sírban előkerült edény tanúsága szerint 98 a III. század közepén is megtalálható. A 3. mintavariáció folt-, Ш. rácsfestéses díszítése ritkán fordul elő a pannóniai anyagban. A már ismert poetovioi és dernovoi daraboktól eltekintve, 9 9 a fűzfőihez hasonló foltfestéses töredékeket eddig publikált anyagból keveset ismerünk. Aquincumban fordulnak elő vörös sávok közötti nyers felületen petytyekkel díszített edények töredékei. 100 A Dernovóból ismert 1 ° x petty- és rácsminta együttes alkalmazását láthatjuk egy carnuntumi amforatöredéken. 102 Rácsmintával festett töredék előkerült a bicsérdi fazekastelepen, 1 ° 3 a százhalombattai tábor canabaejának 1. sz. lakógödréből, 104 amelynek betemetését Mócsy András a westerndorfi terra sigillaták alapján Marcus Aurelius korára helyezte. Igen szép, finom kivitelű töredék került elő a gyulafírátóti telepről. 105 Rácsminta és hullámvonal együttes alkalmazása, 1 ° 6 illetve hullámvonal 107 dísz ugyancsak a bicsérdi anyagban található meg. A rács és hullámvonal eredete kétségtelenül a késő kelta edényművességből származik, a vörös festésű hullámvonaldísz a késő kelta festett anyag egyik kedvelt motívuma, a rácsminta a besimított szürke kerámia egyik sajátos díszítménye. A brigetioi sávos kerámia tárgyalásánál Bónis Éva rámutatott arra, hogy a Ny-i provinciákhoz hasonlóan a II. század folyamán nálunk is észlelhető a kelta fazekas hagyományok megerősödése, 1 ° 8 ezért nem véletlen, hogy a kelta díszítőmotívumok is újraélednek. Bónis Éva a fazekastelepek elhelyezkedésével kapcsolatban két fontos tényezőre hívja fel a figyelmet: egyik, hogy a tűzveszélyes edényégető kemencék mindig a településen kívül találhatók meg, a másik a víz közelsége. 109 Fazekastelepünk elhelyezkedése mindkét szempontból megfelel a kívánalmaknak. Az általunk ismert legközelebbi római lakótelep 11 ° innen ÉNy-ra, cca 500 m-re feküdt, a fazekastelep pedig két patak összefolyásának szögletében, a Balatonparttól kb. 1 km-re helyezkedett el. Fűzfő esetében e két szemponthoz továbbiak is kapcsolódnak. A Fűzfő feletti dombok kiváló agyaglelőhelyek, amelyek alkalmasak voltak a gyártáshoz szükséges anyag helybeli kibányászásához. A műhely tulajdonosát kereskedelmi szempontok is vezérelhették a megtelepedésre, ugyanis itt a közelben találkozhatott egymással két útvonal, a Balaton D—DK-i oldala felől É-felé tartó, és a Balaton É-i partján a vízparti római telepeket összekötő útvonal. Ezeknél jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a nagy Poetovio — Aquincum közötti útnak, amelynek Fűzfőhöz való közelségét talán éppen a közeli Gyulafirátót — Pogánytelken talált Claudius — kora Flavius kori terra sigillata lelet 1 г 1 jelzi. A Balaton K-i csücskének érintésével halad át a területen a Sopianaeból Arrabonába vezető út is, amely, mint a sigillata leletek mutatják, csak a II. század végén jutott nagyobb szerephez. A balatonfűzfői római fazekasműhely tehát olyan helyen jött létre, amely lehetővé tette az ott dolgozó fazekasok számára a nagy fazekasközpontokkal — Poetovio, Aquincum, Brigetio — való állandó összeköttetést. A kerámiaanyag tárgyalásánál mind a három fazekasközpont hatását észleltük. A márványozott kerámia Ny-i hatásra készült Pannoniában, elterjesztői a lismes-menti katonatáborok fazekasai voltak. Ebből a szempontból Aquincum és Brigetio kerámiaművességének hatása egyaránt lehetséges. Brigetio sávos kerámiájával kapcsolatban Bónis Éva kimutatta, hogy az e körbe tartozó kerámia kedvelése a Ny-pannoniai kapcsolatokkal van összefüggésben. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az erős Poetovio környéki hatás ellenére ez a kerámia csak a II. század közepén érte el virágkorát. 1 x 2 Mócsy András a Balaton vidék feliratos anyagának vizsgálatánál a személynévanyag alapján leszögezte, hogy a Balaton vidékének romanizációja a II. század kezdetére befejeződött, az Itáliával való kereskedelmi kapcsolat erősen lecsökkent, sőt a korábbi, Savariával és DNyPannoniával való kapcsolat teljesen eltűnt, ami együttjárt a lakosság összetételének változatlanságával is. 1 x 3 A Balaton környéke kimaradt abból az I. század végi - II. század eleji nagy gazdasági, kereskedel61
