A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945

Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868-1945 LACZKOVTTS EMŐKE A kutatás vázlatos áttekintése: A falusi gyermekek életének több szempontú néprajzi vizsgálata nem nagy múltú. A szentesi Kiss Bálint református lelkész munkája, a gyermek nevelésének, gondozásának kritikai megfigyelésekkel ellátott leírása egyedülálló.

1 A múlt században és a század elején csak egyéb, más jellegű — pl. gazdasági feljegyzésekben vagy leírásokban — munkákban mellékesen tesznek említést a gyermekről.

2 A századunk első évtizedeiben született néprajzi munkák a gyermekhez kapcsolódó szokásokat és hiedelmeket vizsgálták: pl. Bellosics Bálint, Wlislockyné Dörfler Fanni, Nyáry Albert leírásai.

3 A monografikus feldolgozások is megemlítették a gyermeket — (gondolok itt elsősorban Jankó János munkáira) — de külön fejezetet általában nem szenteltek neki. A Balaton-melléki lakosság néprajza с monográfiájában még Jankó János sem. Csak a reformátusoknál tért hódító egykézéssel kapcsolatban írt néhány sort a gyermekről, főleg a gyermekáldásról alkotott falusi közvéleményre helyezve a hangsúlyt.

4 Mindezek mellett gyakori a gyermekekhez és nevelésükhöz fűződő szokások leírása, adalékok közlése az Ethnographia különböző évfolyamaiban. Az 1930-as évek döntő változást hoztak a kutatásban. Elsősorban Gönczi Ferenc összefoglaló munkáját kell kiemelni, aki 1923-tól gyűjtötte - a faluval, a gyermekközösséggel állandóan kapcsolatban lévén — a gyermekvárástól kezdve a gyermek ifjúvá serdüléséig az életére vonatkozó adatokat, amelyeket az 1937-ben megjelent Somogyi gyermek с munkájában összegzett.

5 Somogy megye községeinek gyermeknevelési módját, a gyermekkorhoz fűződő szokásokat mutatja be társadalomnéprajzi szempontok alapján. Az ekkor, elsősorban a Dunántúl református magyarjai körében egyre jobban divattá vált egyke fokozottabban fordította a figyelmet a paraszttársadalom és a falusi gyermekek élete, a gyermekeknek a családban és a falusi közösségben elfoglalt helye felé. Ez sürgette Gönczi könyvének megjelenését is: „Ennek a műnek könyv alakban való kiadása nagy nyeresége volna a hazai néprajzi szakirodalomnak, különösen ma, amikor az egyke súlyos kérdései a magyar társadalom és kormányzókörök figyelmét is annyira lekötik."

6 „Szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot, munkájának az a része, amely a somogyi népnek a bő gyermekáldás elleni felfogásával és az egykével foglalkozik."

7 Az 1930-as, 40-es években a Magyar Táj- és Népkutató Intézet munkatársai szociológiai és társadalomnéprajzi kutatást végeztek az egykés vidékeken. Ennek egyik eredményeként született meg a Mády Zoltán által szerkesztett „Tanulmányok egy sárközi falu (Sárpilis) társadalmáról."

8 с munka, amelyben külön említést érdemelnek Kovács Erzsébet, Kovács Ágnes és Kresz Mária gyermekneveléssel és a gyermek társadalmi szerepével foglalkozó tanulmányai. A parasztcsaládot, ezen belül a gyermeket szociológiai szempontok szerint közelítette meg Erdei Ferenc.

9 Jelentősek Luby Margitnak is a parasztgyermekre vonatkozó kutatásai, amelyeket a parasztélet rendjével foglalkozó monográfiájában összegzett. Külön érdeme a keresztszülőknek a gyermek nevelésében betöltött szerepének ismertetése, valamint a gyermekek ruházatának bemutatása.

1 ° A néprajzi kutatás és feldolgozás történetében eleddig egyedülálló és úttörő jelentőségű munka Kresz Máriának a kalotaszegi Nyárszó gyermekeinek életét, a gyermekek gondozását, családbeli helyét és a hagyományokba való belenevelődését vizsgáló munkája.

1 1 Nagy mulasztása tudományunknak, hogy e munka még teljes egészébén nem látott napvilágot. Hasonló szempontú kutatásokat végzett Kresz Mária a szilágysági Bogdándon is. A gyermekek életének kutatásáról vázolt áttekintésnél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a falusi gyermekek játékait vizsgáló munkákat. Az eddigiekhez hasonlóan csupán néhány jelentős feldolgozást szeretnék csak kiemelni, amelyek új szempontokkal gazdagították a kutatást. Nagyszerű tudománytörténeti áttekintést írt a magyar gyermekjáték-kutatásról Kresz Mária.

12 Munkája értékelő összegezés, ugyanakkor kijelöli a további kutatás útját, megadva a funkcionális és társadalomnéprajzi szempontokat. Tanulmánya nyomán az alábbiakban néhány jelentős, új szempontú gyermekjátékokkal foglalkozó feldolgozást emelek ki. A falusi gyermekek játékait leíró-csoportosító munkáknak korai, múlt századi előzményei vannak. Ez idő tájt rendkívül nagy érdeklődéssel fordultak a 237