A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Nagybákay Péter: A Rába alsó vizén levő molnárcéh kézi festésű bizonyságlevelei a veszprémi Baakonyi Múzeumban
3. ábra. „Bizonyság levél" Kiadta a Rába akó vizén levő molnárcéh Vágón 1810-ben Abb. 3. „Kundschaft Herausgegeben von der Müllerzunft am unteren Laufe der Raab, in Vág 1810. Az alábbi térképvázlat azokat a falvakat tünteti fel a Rába, a Marcal és a Bakonyér mellett, amelyeknek malmai a fenti adatok szerint a Rába alsó vizén levő molnárcéhhez tartoztak. (4. sz. ábra) A három bizony ságlevél bevezető részében felsorolt, összesen 26 név további részletes elemzéséből még néhány érdekes következtetést vonhatunk le a családnevek magyarországi kialakulására is. — Minden mester nevében - kivétel nélkül — vagy teljesen kiírva, vagy legalább egy „M"-betűs rövidítéssel szerepel a Molnár megjelölés. — A legkorábbi, 1777-es iratban még csak a működési, illetve a lakóhelyből és a Molnár mesterségnévből összetett vezetékneveket találunk. -Az 179l-es bizonyságlevélben már két bővített névvel is találkozunk: Móriczhidai Szalay Molnár István Patonai Démi Molnár János Ezekben a nevekben a Mórichidai és a Patonai feltehetően a működési, illetve lakóhelyet, a Szalay és a Démi viszont már valószínűleg a származási helytől kapott állandósult családnevet jelzi, az egyértelműen mesterségre utaló Molnár név mellett. - Az 1810-es levélben a származási helyről, vagy a nemzetiségi eredetről kapott állandósult családnevek száma emelkedik. A lakóhelyet jelentő első megjelölés után közvetlenül mindig a mesterségre utaló Molnár név következik, de ez után öt esetben a származásra, vagy a nemzetiségre utaló állandósult családnév is ott található: Vághi Molnár Németh Ferenc Sobri Molnár Horváth János Patonay Molnár Démi János Keszői M. Démi György Vághi M. Horváth Ferenc A fentiekből világosan igazolódik az a megállapítás, hogy az elhúzódó céhes rendszer a családi kapcsolatokkal szorosan összefonódva kihatott az iparosnevek továbbélésére. Az iparosnevek foglalkozás jelölése Magyarországon olyan erős hagyomány volt, hogy ezek a foglalkozást jelölő nevek a családnevek kialakulása után is, a kialakult családnév, illetve a lakóhelyet jelölő név mellett, még nagyon hosszú ideig - mint példáink is mutatják egészen a XIX. század elejéig - rendszeresen szerepeltek, 1 x és úgy tűnik, hogy még ekkor sem dőlt el minden esetben egyértel228
