A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században

vételre ... s haszonnal kívánják ismét eladni a megvásárolt bőrt. Elmondják még a beadványban, hogy amidőn Lepsényben a céh embere két bőrt vásárolt, az ottani zsidó az uraság hajdújával elvétette tőle. A gubacsot a veszprémi kereskedők vásárolták fel a vargák elől. Panaszolják: „három-négy padlást is megraknak véle annyira, hogy majd az épület le nem szakad, mert 200 bála is vagyon egy helyen .. ." így a kereskedők valósággal monopolhelyzetet teremtettek maguknak a bőrkikészítésnél.

41 Sokkal később találkozunk olyan esettel, amikor a kereskedelmi tőke úgy hatol be a városi céhes iparba, hogy nagy tételben rendeli meg a céhtől a terméket, ezzel megszünteti az iparos és a fogyasztó közvetlen kapcsolatát, - piaci monopóliumot teremt, beiktatva magát a fogyasztó és a kézművesek közé. Példa erre a Veszprémi Csutorás Céh esete. Miután 1798-1808 között több mint 200 000 hadicsutorát (kulacs) szállítottak a céh mesterei az Óbudai és Marburgi Hadi Comissiónak, 1809-ben már csak Mezey Mojzes kereskedő közbejöttével tudták lebonyolítani 30 000 hadicsutora szállítását.

4 2 A kereskedelmi tőke térhódításával párhuzamosan egyre romlott a viszony a mester és legényei, inasai között. Fokozódott a kizsákmányolás, még a XVIII. század derekán is 15 órát dolgoztak a mesterlegények, a céhmester által adott ellátás pedig egyre romlott. A XIX. század közepén a béremelés mellett azt követelték a péklegények, hogy a főzelékre kapjanak feltétet (húst) és a lisztes zsák helyett ágyat. A mesterek a fizetésemelést megadták, de az ágyat nem. Indokolás: „még a zsákokról is alig bírlak benneteket felkelteni, még kevésbé, ha ágyba feküsztök."

43 A kereskedelmi tőke behatolása után egyes kézművesipari szakmák mesterei már bérmunkát végeztek a kereskedők részére, majd kialakulnak a valóságos manufaktúrák, majd a gyárszerű üzemek.

44 A mesterek, illetve a céhek foggal-körömmel védték érdekeiket, akadályozták a mesterré válást. „Régi szabadságukra" hivatkozva akadályozták a fejlődést. Mindezek erősítették azt a társadalmi igényt, hogy előbb csak korlátozzák a céhek működését, majd az 1872. évi VIII. te. 83. §-a kimondta: 3 hó alatt valamennyi céh megszűnik. A céhek ipartársulattá alakultak, majd az 1884. évi ipartörvény előírása szerint ipartestületté szerveződtek át. A kézművesipar ezen intézményei a felszabadulás utánig működtek. Az ipartestületek iratanyaga, évkönyveik és egyéb kiadványaik feldolgozása még hátralevő nemes feladat. A munkát - a céhkataszterhez hasonlóan - a forrásanyag összegyűjtésével és számítógépes feldolgozásával kellene megindítani. 1. ábra céhek Összesen 762 Veszprém Dei/ecser l/árpalota (Palota) Pápa Tüskei/ár Somlói/ásánhe/y (l/ásánhely) A/agy vázsony (llázsony) Zirc egyéb helyek (39 falu) I Fémtömegcikk щ Finomkerámia ~j Háztartási vegyipar И| Könnyűipar §| élelmiszeripar • Szolgáltafás О Redukált céhek száma halmozva 2. ábra 215