A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században

7. sz. táblázat Sor Kódszám Szakágazat Szakmák száma A szakágazathoz tartozó szakmák 1. 1461 fémtömegcikk 6 kovács, kardkészítő, lakatos, órás, puskaműves, ötvös 2. 1517 finomkerámia 1 fazekas 3. 1617 háztart. kozmetika 1 szappanfőző 4. 1713 bútoripar 1 asztalos 5. 1714 egyéb fafeldolgozó 5 bognár, kádár, csutorás, esztergályos, puskaagykészítő 6. 1743 len-, kender-, jutaip. 2 takács, kötélverő 7. 1744 gyapjúipar 2 csapó, posztókészítő 8. 1746 rövidáruipar 1 gombkötő 9. 1747 kötszövőipar 2 harisnyaszövő, harisnyakötő 10. 1751 bőr- és szőrmeipar 7 szűcs, tímár, nyereggyártó, szíjgyártó, kefekötő, szitás, fésűs 11. 1752 cipőipar 2 csizmadia, varga (cipész) 12. 1761 textilruházat 6 kalapos, süveges, szabó, szűrszabó, vékonyszabó, zubbonyos 13. 1911 húsipar 1 mészáros 14. 1915 malomipar 1 molnár 15. 1916 sütő- és tésztaipar 1 pék 16. 2113 vegyes magasépít. 6 ács, kőfaragó, kőműves, cserepes, bádogos, üveges 17. 7121 fodrászat, kozmetika 1 borbély 7121 fodrászat, kozmetika 46 A 46 szakma a 17 szakágazatban 217-szer fordul elő, amely 7 iparágban egyesül, amit a 8. sz. táblázaton a négyjegyű kódszámból az első kettő jelez. A táblázaton a szakmákat 100-nak véve iparági összevonásban az egységes ágazati rendszerben mutatja a megye kézművesipari struktúráját. A mesterségek zöme (86%) három iparágba sorolható: könnyűipar (61,5%), gépipar, illetve fémtömegcikk (13,9%) és az építőipari kivitelezés (11,6%). Területileg is minden helyen a könnyűipar részesedése a legnagyobb. A fémtömegcikk-szakmákban elsősorban a kovácsok miatt — a kisebb településeken a részarány a megyei átlagnál jóval magasabb: egyéb településeknél 25%, közel négyszerese a megyei átlagnak, de Várpalota és Somlóvásárhely is az átlag felett részesedik ebből az iparágból. Az építőipar aránya feltűnően magas Zircen (40%), de Pápán és Várpalotán is nagyobb az aránya a megyei átlagnál. Itt már bizonyos fokú specializáció is végbement. Az élelmiszeripar részarányát főleg a molnárok száma határozza meg, azt pedig a hajtóerő, a víz dönti el. A vegyipar csak szappanfőzőt takar, lévén ez a „mesterség" nagyon sokáig a háztartáshoz tartozó tevékenység, érthető, hogy csak a megyeszékhelyen található. A személyi szolgáltatás (borbély) is csak a megye két legnagyobb városában fordul elő. A továbbiakban szakágazati bontásban, (a 7. táblázat szerkezetében) vizsgáljuk a 217 szakmai előfordulást, (redukált céh) minden esetben a legkorábbi tárgyi, vagy írásos forrást véve figyelembe. Az így rendszerezett időbeli adatok a 9. sz. táblázaton láthatók. A 217 redukált céh időbeli adatainak összefoglalása: XVI. század XVII. század XVIII. század XIX. század 7 redukált céh 52 redukált céh 112 redukált céh 46 redukált céh 3,3 % 23,9 % 51,6 % 21,2,% ös szesen : 217 redukált céh 100,0 % 212