A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

Ukrajna" (majd szeptember 23-tól „Dél'

5

) hadseregcsoportnak alárendelt 4. légiflotta maradványait (kb. 550 db repülőgépet) a tiszántúli repülőterekről a dunántúli repülőterekre kellett visszavonni. A 2. „Immelmann" zuhanóbombázó-ezred három osztályát Kaposvár körzetébe, a 10. csatarepülő-ezred három osztályát Kaposvár körzetébe, a 10. csatarepülő-ezred részeit Pécs, Bátaszék, Magyarmecske, Nagyvázsony, a 4/1. csatarepülő-osztályt Budapest, az 5. éjszakai csatarepülő-osztályt, valamint a 2/4. éjszakai csatarepülő-századot Börgönd, Sárosd, Pécs, Felsőábrány repülőterekre telepítették. Ugyancsak a Dunántúlra települt az 51/11.—, 52/11.— és 53/1. vadászrepülő-osztályok számos egysége. Az 52/11. vadászrepülőosztály 4. százada Csórón, 5. és 6. századai — a magyar 101/1. vadászrepülő-osztály mellett — a Veszprém-jutási repülőtéren összpontosultak.

1 * x A repülőterek biztosítását a német V. légvédelmi tüzérhadtest 15. és 19. légvédelmi tüzérhadosztályai látták el. A német 4. légiflotta törzse Tata-T óvárosban, az alárendeltségében levő II. repülőhadtest parancsnoksága pedig Pécsett települt. A magyar 102. repülődandár főerői: a 102. vadászrepülő-, a 102. vadászbombázó- és 102. gyorsbombázó-osztályok továbbra is Székesfehérvár Börgönd— Seregélyes körzetében, a 102/1. szállító repülőszázad pedig Várpalota, illetve Pápa—Vaszar repülőtereken állomásozott. Mivel a szovjet 2. Ukrán Frontnak alárendelt 5. légi hadsereg bombázó-, csata- és vadászreplő-hadosztályait elsősorban az arcvonal harcászati mélységében alkalmazták, a hadműveleti mélységben — a Dunántúlon — felderített célpontok (repülőterek, felvonulási útvonalak, hadtápbázisok stb.) ellen — a szovjet hadműveleti tervekkel koordinálva azokat — a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő (MAAF) alárendeltségében levő 15. hadműveleti és 12. harcászati légi hadseregei, ezen belül a XV. vadászrepülő-parancsnokság négy „Mustang"— és három „Lightning" csoportja indítottak támadássorozatot. 1944. október 8-án az amerikai 15. hadműveleti légi hadsereg 84 db. négymotoros bombázórepülőgépe jelent meg három hullámban a Balaton felett, de támadásuk csak Veszprém megyén kívüli területeket — Komárom pályaudvarai, Duna-hídja,, Érsekújvár stb. — érintettek. 21. ábra. A Tótvázsonynál 1944. október 12-én lelőtt magyar Me. 109. vadászrepülőgép roncsai. (Dóra Ambrus felvétele). Fig. 21: Wreckage of the Hungarian fighter Me.109 shot on the 12th of October 1944 at Tótvázsony (photo taken by Ambrus Dóra) 194 Október 9-én délelőtt 09 órától délután 13 óráig az amerikai XV. vadászrepülő-parancsnokság „Mustang" csoportjai jelentek meg a Dunántúl légterében, jelentősebb tevékenységet azonban Veszprém megyében nem fejtettek ki. Másnap, október 10-én délelőtt újabb nagyarányú amerikai vadászbombázó-támadás zajlott le, „Mustang" vadászbombázó-kötelékek támadták a Székesfehérvár körzetében fekvő börgöndi repülőteret, valamint számos vasúti csomópontot és vasútállomást. A legsúlyosabb amerikai „Mustang" vadászbombázó^támadásra október 12-én 11 óra 45 perc és 15 óra 45 perc között került sor. Az amerikai kötelékek megjelenésekor a magyar 101/1. honvéd vadászrepülő-osztály 101/1., 101/2., és 101/3. vadászrepülőszázadai, valamint a 101/4. vadászrepülő-század visszatérőben voltak egy — Makó—Szeged körzetében végrehajtott - bevetésből. Az amerikai „Mustangok" már a Balaton déli légterében megtámadták a hátvédet képező magyar 101/1. vadászrepülő-századot, amelynek egyik Me 109-es gépét lelőtték. A sérült vadászrepülőgép a Balatonlelle—Irmapuszta közelében levő tónál hajtott végre kényszerleszállást, pilótája (Cserny Miklós hadnagy) könnyebben megsérült. A Balaton felett kibontakozó légi harcban a magyar vadászrepülők — Malik József hadnagy és Lőrincz Sándor őrmester — két amerikai „Mustangot" lelőttek, amelyek közül az egyik a Balatonba, a másik a Tihany—Aszófő közti nádasokba zuhant. Mindkét amerikai pilóta életét vesztette. A magyar 101/1 honvéd vadászrepülő-osztály elővédjét képező 101/4. vadászrepülő-század gépei sértetlenül elérték a Veszprémjutási repülőteret és leszálltak ott. Az utánuk repülő 101/3. és 101/2. vadászrepülő-századot az üldöző amerikai „Mustangok" szétszórták. A Veszprém felett kialakuló légiharcban az amerikaiak két magyar vadászrepülőgépet lelőttek. Az egyik Me. 109-es vadászrepülőgép a jelenlegi Épületelemgyártól délre zuhant le, pilótája - Balogh Károly főhadnagy — a gép roncsai közt vesztette életét. A másik magyar vadászrepülőgép a rátóti Nagymezőn zuhant le, pilótája (Bélaváry Pál hadnagy) ugyancsak meghalt. Egy harmadik magyar vadászrepülőgép (Dóra Ambrus őrmester) egy éles balfordulóval kitört az üldöző „Mustangok" gépágyútüzéből, majd a Tekeres-völgy légterén át földközelben a tótvázsonyi tartalék repülőtér felé menekült, ahol sérült gépével hasra szállt. A földön fekvő és égő repülőgépet az amerikai vadászgépek még több rácsapással géppuskázták, majd eltávoztak. A magyar pilóta csak ezután tudta elhagyni az égő géproncsot. A légi harc kavargásában a magyar 101/3. vadászrepülő-század három gépe átrepülte a Bakonyt. A pápai repülőtérre menekültek, az ott települt német bombázórepülő-egység mellé szálltak le s csak az esti órákban repültek vissza a Veszprémi repülőtérre. Az amerikai „Mustangok" — miután a magyar vadászköteléket szétszórták - több hullámban alacsony támadást hajtottak végre a Veszprém-jutási repülőtér ellen. A gépágyútűzben több magyar Me. 109-es repülő-