A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

körzetében a 203/1., 203/2 és 203/3. légvédelmi ágyús ütegek 3-3 db 29. M. mintájú, 80 mm-es lövege ment tüzelőállásba. A 40 mm-es gépágyús félszakaszok diszlokációja válatozatlan maradt. 1943. október 9-én a honvédelmi miniszter a 36-os bizottság ülésén kijelentette, hogy a honi légvédelmi tüzércsoportok szervezése befejeződött, de „ ... még nem érték el azt a fokot, ami a korszerű angolszász légi tömegtámadások eredményes elhárításához szükséges volna."

36 Annak ellenére, hogy Magyarország és a Szövetséges Hatalmak nyugati államai (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia) között már 1941. decemberétől hadiállapot volt, a frontvonalak távolsága miatt tényleges harci cselekményre nem került sor. Miután a brit és amerikai hadseregek 1943. májusára elfoglalták Észak-Afrikát, lehetővé váltak a délkelet-európai stratégiai célpontok elleni légitámadások. Észak-Afrikában — az ott állomásozó amerikai 9. harcászati légihadsereg 98. és 376. nehézbombázó-ezredeiből, valamint az Angliában állomásozó amerikai 8. hadműveleti légihadseregtől átirányított 44., 93. és 389. nehézbombázó-ezredekből — megszervezték az amerikai 201. Ideiglenges Bombázókülönítményt, amely 1943. július 3-ra érte el a harckészültség szintjét. Június 10-én az Angliában állomásozó amerikai 8. hadműveleti légihadsereg és az Észak-Afrikában összpontosított amerikai 201. Ideiglenes Bombázó Különítmény kombinált bombázó hadműveletre (Combined Bomber Offensive - CBO), fedőnevén „POINTBLANK" hadműveletre kapott parancsot délkelet-európai katonai célpontok ellen.

37 Az első - Wiener Neustadt-i — légitámadásra 1943. augusztus 13-án került sor. A 201. Ideiglenes Bombázó Különítmény I. hullámában megjelenő 30—35 négymotoros bombázórepülőgép 13 óra 31 perckor Sellye magasságában hatolt be az ország légterébe. A Balaton vonalán repülő kötelék Tihany felett fordult északnyugati irányba. A II. hullám 20 db négymotoros bombázója a megye légterét nem érmtette.

38 Szeptemberben az amerikai 201. Ideiglenes Bombázó Különítményt feloszlatták, s az október 1-i és 24-i nyugat-dunántúli átrepüléseket az amerikai 9. harcászati légihadsereg két bombázóezrede hajtotta végre. A veszprémi 3. kerületi légvédelmi központ mindkét esetben légiriadót rendelt el, de mivel egyik esetben sem jelentek meg amerikai repülőgépek, a polgári lakosság — különösen Veszprémben — most sem vette komolyan a légiriadót, s a rendőrség figyelmeztetése ellenére az utcákon csoportosultak, sétálgattak. A november 2-án déli 12 óra 40 perckor elrendelt légiriadó után sem jelentek meg a megye légterében amerikai repülőgép-kötelékek. 1943. november 20-án a m. kir. Légierők Parancsnoksága elrendelte, hogy az országban állomásozó repülőegységek - harci osztagok, iskolák stb. - kétnégy gépből álló légvédelmi készültséget szervezzenek. November 30-án délelőtt 10 óra 45 perckor a 7. ábra. Amerikai Consolidated B-24. „Liberator" bombázórepülőgép. (1944) Fig. 7: American Consolidated B-24 „Liberator" bomber (1944) veszprémi 3. légvédelmi központ - az ország délnyugati légterében megjelenő amerikai bombázógép-kötelékek miatt - riasztotta Sopron, Pápa, Ajka, Veszprém, Győr, Székesfehérvár és Börgönd körzetét. A felhős égbolt miatt az amerikai bombázókat ebben az esetben sem lehetett látni, azonban a több hullámban repülő kötelékek motorjainak bugása Pápán jól hallható volt. Pápa város lakossága a 11 óra 35 percig tartó légiriadó alatt példás magatartást tanúsított, de Veszprémben újra panaszok merültek fel a lakosság komolytalan viselkedése miatt. A légiriadó első perceiben — 10 óra 50 perckor —, a légvédelmi vadászerők parancsnokságának tévesen értelmezett „bevetési készültség" parancsa folytán a tapolcai repülőtérről a légvédelmi készültség három Reggiane R-2000-es „Héja" vadászrepülőgépe felszállt, de a 10 perces bevetés során a légtérben amerikai repülőgépeket nem láttak.

39 Az amerikai légiháború során ez volt az első eset, hogy magyar vadászrepülőgépek — ha téves parancsra is! - felszálltak az amerikai bombázók ellen. Mivel a Dunántúl a délkelet-németországi iparvidék előterét képezte, a német „Ostmark Vadászrepülő Parancsnokságnak" („Jagfü, Ostmark") alárendelt német 8. honi vadászrepülő-hadosztály (pk.: Handrich rep. vezérőrnagy) 1943. novemberétől a hadosztály alárendeltségében harcoló 103/2. rombolóosztály (állomáshelye: Wels) tevékenységi körzetét a Dunántúlra is kiterjesztette. Az osztály Messerschmitt Me. 210-es és Messerschmitt Me. 410-es kétmotoros rombolókkal volt felfegyverezve.

40 A Magyarország elleni szervezett amerikai—brit légitámadásokat politikilag a teheráni konferencia (1943. november 28-december 1.) készítette elő. A Szövetséges Hatalmak vezérkarai elhatározták, hogy az 1943. júliusa óta folyamatban levő Kombinált Bombázó Offenzívát (CBO), az ún. „POINTBLANK" fedőnevű légi hadműveletet Németország szövetségeseire is kiterjesztik, s csapásokat mérnek azok ipari, nyersanyag- és közlekedési bázisaira. A magyarországi célpontok közül elsődlegesek a Budapest-CsepelGyőr hadiipari üzemek, valamint a dunántúli olajipari bázisok voltak. Veszprém megyében csak a péti olajfinomító volt hadműveletileg kijelölt célpont. Az 178