A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

vagy más biztonságos helyekre. Délután" 16 órától újabb félórás légiriadó volt, de a jugoszláv repülő­gépek ebben az esetben sem érték el a megye légterét. Április 9-én délelőtt negyedórás, 10-én délben pedig két — egyenként félórás — légiriadó volt a megye kör­zetében. Az utóbbi alkalommal jugoszláv repülőgépek tűntek fel a légvédelmi körzetben, de Veszprémet nem érték el. 2 2 Április 9-én délelőtt harcba vetették a magyar 1. vadászrepülő-ezredet. A Várpalotán állomá­sozó 1/1. vadászrepülő-századnak azonban csak hat Fiat CR—32-es vadászgépe szállt fel, de rövidesen mű­szaki hibák miatt három visszatért támaszpontjára, három pedig a veszprémi repülőtéren hajtott végre kényszerleszállást. 23 Április 9-én a veszprémi felső­kereskedelmi iskola udvarán sorozást hajtottak végre a hatósági légoltalmi szolgálat kiszélesítésére. 1941. április 12-én reggel a magyar hadsereg is meg­indította támadását Jugoszlávia ellen. A földi csa­patok támogatásában részt vettek a légierők is, köz­tük a székesfehérvári repülőtérről felszálló veszprémi 4/II. bombázóosztály két százada is. A bombázó- és vadászkötelékek 12-én délelőtt 09 óra 45 perc és 10 óra között gyülekeztek Szekszárd felett. 2 4 A három hullámban támadó kötelékek a - zömében már kiürí­tett — jugoszláv 1. és 2. erődvonalat bombázták Som­bortól keletre. Április 12-én délután 15 óra 45 perc­kor am. kir. 3. hadsereg parancsnokság utasította az 1. ejtőernyős-zászlóaljat, hogy hajtson végre ejtőer­nyős deszanttámadást és foglalja el a jugoszláv védel­mi vonalak mögött húzódó Ferenc-csatorna újverbászi és szenttamási hídjait. Mivel az 1. szállítórepülő-szá­zad négy (egy még mindig javítás alatt állt) SM—75-ös szállítórepülő-gépe nem tudott teljes terheléssel fel­szállni az elvizenyősödött pápai repülőtérről, csak az üres gépek repültek át a veszprémi repülőtérre. Az ejtőernyős-zászlóalj — 1- századából, egy rohamutász-, egy felderítő- és egy híradós szakaszból és egy egész­ségügyi rajból szervezett — harccsoportját gépkocsi­szállítással hozták át a veszprémi repülőtérre. Miután a harccsoport berakodott, délután 17 órakor az E-I01-es jelű vezérgép (amelynek pilótája a szállító­század parancsnoka, Kelemen százados volt, s itt tar­tózkodott az ejtőernyős zászlóalj parancsnoka is) megkezdte a felszállást, de túlterhelés és a gép ismert műszaki hibái miatt mintegy 60 méteres magasságból a gép visszazuhant. A gépben levő négy tisztből és 26 fő legénységből a tisztek és 19 fő legénység meghalt, hét fő legénység súlyosan megsérült. 25 A katasztrófa ellenére, a bevetést folytatták és végrehajtották. (2. ábra) A jugoszláv háború utolsó légiriadójára április 13-án 16 órakor került sor. Előző nap - 12-én 17 órakor — öt német kétmotoros Heinkel-vízirepülőgép (egészségügyi felszereléssel és személyzettel) — Fried­richshafenből Várnába tartva - szállt le Balatonfüred­nél a Balatonra s ott vesztegelt néhány napig a felhős idő miatt. 26 Miután Jugoszlávia április 17-én kapitu­lált, 22-től az egész ország területén megszűnt a lég­2. ábra. A veszprémi repülőtéren 1941. ápr. 12-én lezuhant ejtőernyős szállítórepülőgép roncsai. (Hadnagy Károly gyűj­teményéből Fig. 2: Wreckage of parachute air-carrier crashed on 12th April 1941 at Veszprém airport (Collection Károly Hadnagy) védelmi és légoltalmi készültség. Április 27-én elren­delték a hatósági légoltalmi osztagok leszerelését is készültségi helyeiken. Veszprémben ez 28-30-án dél­után zajlott le a rendőrségi, villanytelepi, szeretet­házi, kereskedelmi iskolai, káptalani jószágfelügyelő­ségi, turistaszállói és zeneiskolai osztagoknál. 2 7 II. A polgári légoltalom és a katonai légvédelem, valamint a katonai repülőalakulatok Veszprém megye területén 1941. június 27-től, Magyarországnak a második világ­háborúba való beavatkozásától 1944. áprilisáig, az amerikai és brit légitámadások kezdetéig 1941. június 26-án délután, néhány órával a kassai provokációs légitámadás után készenléti helyzetbe rendelték a veszprémi 4. bombázórepülő-ezred 4/1. bombázórepülő-osztályának (pk.: Mocsáry István szá­zados) Tapolcán állomásozó 4/1. „Isten Nyila" - és 4/2. „Isten Kardja" bombázórepülő-századait (pkok: Telbisz Lóránd és Vitán Béla századosok), továbbá a 4/II. bombázórepülő-osztály Veszprémben összponto­sított 4/3. „Sárga Vihar" - és 4/4 „Buzogány" bom­bázórepülő-századait. A két osztály összesen 36 db kétmotoros Ju-86. K—2-es típusú közepes bombázó­repülőgéppel rendelkezett. Másnap, június 27-én haj­nalban a négy bombázószázad a debreceni és hajdú­böszörményi repülőterekre települt át, majd 07 óra 10 perckor — még a hivatalos hadüzenet előtt! - tá­madási parancsot kaptak a Szovjetunió egyes célpont­jai ellen. A magyar kötelékek bombatámadást hajtot­tak végre Sztaniszlav, Sztrij, Kolomea szovjet városok ellen, s reggel 08 órára veszteség nélkül visszatértek támaszpontjaikra. A magyar kormány csak ezt köve­tően — délelőtt 10 órakor — üzent hadat a Szovjetuni­ónak. A 4. bombázórepülő-ezred a háború során nem tért többé vissza Veszprém megyei támaszpontjaira. A repülőtereket a m. kir. 1. honvéd repülőhadosztály 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom