A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a második világháborúban VERESS D. CSABA A második világháború után - 1946-ban - kiadott statisztikai adatok szerint 1944-45-ben Veszprém városát 86 légitámadás érte, amelyek során életét vesztette mintegy 250 polgári személy és ismeretlen számú katona, s a lakóházak 75,5%-a sérült meg. Pápa városát ért légitámadások alkalmával meghalt mintegy 115 polgári személy és ismeretlen számú katona, s a lakóházak 49,6%-a rongálódott meg. Várpalotán a légitámadások során mintegy 80 polgári személy lelte halálát és a lakóházak 71,3%-a szenvedett károkat. A (történelmi) Veszprém megyének 205 lakott helységéből 92 szenvedett el egy vagy több légitámadást, s a légitámadások, harci cselekmények következtében a (történelmi) Veszprém megyében 2050 polgári személy vesztette életét, s az összes lakóházak 25,2%-a pusztult el vagy sérült meg különböző mértékben.

1 1. A polgári légoltalom és a katonai légvédelem kiépítése, valamint a magyar katonai repülés Veszprém megyében 1937-től 1941 júniusáig, Magyarországnak a második világháborúba való belépéséig. Az 1936. augusztus 22-én Berchtesgadenben lezajlott német—magyar kormányszintű tárgyalások Hitler és Horthy között - döntő jelentőségűek voltak a következő évek magyar külpolitikai irányvonalára. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 17 oldalas memorandumban foglalta össze Magyarország és a Kis-antant államok között - a trianoni békekötés óta - fennálló feszültség megoldásának tervezetét. Horthy véleménye szerint ez a feszültség csak katonai eszközökkel volt megoldható. Álláspontja szerint elsőnek Csehszlovákia ellen kell preventív háborút indítani, s csak ezután kerülhet terítékre a Jugoszláviával és Romániával fennálló ellentétek katonai megoldása.

2 A magyar politikai-katonai vezetés a feszültség megoldását egyértelműen csak erőszakos, fegyveres formában látta megoldhatónak, de ehhez Németország diplomáciai-katonai segítsége volt létfontosságú. Egy várható háború pedig egy eddig ismeretlen tényezővel - a légi háborúval fenyegetett. Egy - a hátországot fenyegető - légi háború esetén pedig fel kellett készülni a polgári légoltalomra, valamint a katonai légvédelemre és a saját légierő kiépítésére. Négy hónappal a Hitler-Horthy találkozó után, 1936. december 24-én már konkrét formában vetődtek fel egy a Kisantanttal kapcsolatos háború problémái. Az említett napon az Országos Frontharcos Szövetség Veszprémi Főcsoportjának rendezésében — a veszprémi Petőfi Színházban — Nyiri László ny. vezérkari ezredes előadást tartott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország helyzete az ellenséges légitámadások tekintetében igen súlyos. A Kis-antant államok közül Csehszlovákia erős és ütőképes légierővel rendelkezik, kimondottan támadó jelleggel, ezt követi Jugoszlávia és bizonyos mértékig elmaradva Románia. A Kis-antant összesen mintegy 3—4000 repülőgéppel rendelkezik. Mivel Magyarország K-Ny-i irányban két óra alatt, É-D-i irányban egy óra alatt átrepülhető, városaink, ipari gócpontjaink egy hadüzenet után percekkel megtámadhatók. Ezért kötelességünk a passzív polgári légoltalom és az aktív katonai légvédelem hathatós megszervezése.

3 1937. márciusától - a légoltalomról kiadott 1935. júl. 20-i XII. törvénycikkre hivatkozva - megkezdték a légitámadásoktól veszélyeztetett városok polgári légoltalmának kiépítését. Március 30-án a veszprémi polgármesteri hivatal utasította a Városi Mérnöki Hivatalt, hogy a városi tűzoltóparancsnokság kérésére készítsen költségvetést a városban építendő légoltalmi víztároló medencék és vízcsapok készítésére. Április 25-én a város légoltalmi bizottsága - vezetője dr. Tekerés Lajos h. polgármester - közölte, hogy a Veszprém Vármegye с hetilap ezentúl külön rovatot nyit a légoltalom kérdéseiről. Május 2-től kezdve az említett újság folyamatosan közölte Molnár László városi tűzoltóparancsnok tájékoztató cikksorozatát, amelyet ezzel a mondattal nyitott meg: „Új veszély előtt állunk, tehát védekezzünk! A légitámadások elleni légoltalom a polgári lakosság szempontjából: önvédelem!" Egyúttal elrendelte - december 31 -i határidővel - a padlások lomtalanítását a tűzveszély megelőzésére. Ugyanakkor a lap felhívta a figyelmet a — Magyar Légoltalmi liga által - a budapesti Nemzetközi Vásáron rendezett légoltalmi kiállításra és filmvetítésre, hogy azt okvetlenül tekintse meg az, aki Budapestre utazik. Május 22-én Veszprém város polgármestere — hivatkozva a m. kir. honvédelmi miniszter 2060/eln. OLP/C. 1936. sz. rendeletében kiadott 167