A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Mithay Sándor: A pápai városház építéstörténete
írásbeli megegyezést készített a városi, tanács az épület É-i szomszédjával, Vittmajernéval, illetőleg annak meghatalmazottjával, Horváth Antal uradalmi számvetővel. 24 Egy 19 fontos vas ágyúgolyót találtak a bontásnál, amelyről a városban, mint a török háborúk egyik emlékéről beszéltek. A tanács a golyót befalazta „az Udvar felül fel székül". 2 5 Ma is élő tanúk szerint még 1945 után is látható volt a D felé eső egyik emeleti ajtó szögletében. 1821. szept. 20-tól 1822. szept. 10-ig közel 14 q meszet vásároltak, a szükséges mennyiségnek csak egy részét. Az egyemeletes, „U" alakú épülethez (2. ábra) több mészre volt szükség. Sajnos számadáskönyvek nem maradtak ránk. A legtöbb esetben ugodi meszesektől vásárolták és csak kétszer Kislődről. Az oltatlan mész kg-ja ebben az évben 33 x volt. A fent említett cserepes, ács és kőműves mestereket a tanács meghallgatta és ennek alapján a fenti mesterségbeli legények a következő napszámokat kapták: cserepesek napi 54 x, ács 48 x, kőműves 45 x, férfi napszámosok 30 x és női napszámosok 27 x. 26 1813-ban az ácslegények órabére „a maguk kenyerén" 3 x, a pallér minden napra 9 x-ral többet kapott, mint a legény. 27 Ugyanerre az évre a megyei tanács határozata alapján a kőműveslegény és pallér 3 x órabért kapott. A mészkeverők és a napszámosok napszáma nyáron 21 x volt. Ugyanazoknak napszáma Szt. Mihály tói Szt. György napig 18 x. 28 A napok hosszabodásával reggel 6 órától este 18 óráig dolgoztak és a kőműves pallér napibére 85 x, a legényeknek 25 x. 29 Mivel a napszámos egyik hétről a másikig nem várhatott, azért minden este a felügyelő, Fischer Leopold a „Népszószólló" hadnaggyal összeírták őket. így tanácsi határozat nélkül is kifizethették, mint más sürgős esetekben is, a felmerülő költségeket. 30 Február 23-án újabb bérmegállapítások történtek. A jövő évi Szt. József napig ezek szerint a kőműves pallér 1 f 15 x, a legény 54 x, a malterkeverő 36 x és a napszámosok ugyancsak naponta 30 x-t kaptak. 31 Marc. 2-án Szt. József napig a pallér 1 f 21 x-t,a legény 1 f napibért kapott. 32 Csak február utolsó napjaiban történt meg az árajánlatok (Überschlag) átvizsgálása. Lakatos munkára Czimmermann János és Pirtler György jelentkezett és Pirtler ajánlatát fogadták el. Az épületasztalos munkákat Lakézi János asztalos kapta. 33 Az ácsmunkák árajánlatát Makk József uradalmi építőmester vizsgálta át és Menhart József ács árajánlata ellenében Niederajter Antal ács ajánlata került elfogadásra. A tanácsi határozat, kiemelte, hogy Niederajter „minden féle közterheket viselt" ember. Az ácsok megegyezésénél a szokásos formula itt sem hiányzott: „meg tiltván minazonáltal a forgátsoknak és egyéb darab fáknak akármi szín alatt való elvitele." 34 T.apolcafőről Lutor Istvántól vásároltak az alapba 26 öl terméskövet. 3 5 Langspitz János kőfaragó és az épületen dolgozó fazekas legények szállást és élelmet kaptak. 36 A győri Mangeltz József kőfaragómester és két legériye készítette el az épület utcai homlokzatán levő lábazati köveket és sarokköveket, őket külön hozatták Győrből. 3 7 Mangeltz végszámlája különben 1462 f 15 x volt. 38 1822. októberében a Duna alacsony volt, hogy a „kö a Bányákról Győrig ... hajókon fel nem vitethettek" és így október végén a készen levő épületbe egyenlőre falépcsőket helyeztek el. így okt. 30-án már itt folytatták a tisztújító gyűlést. 39 Dec. 17-én már arról értesülünk, hogy 3 pápai polgár önként felajánlotta kocsiját és lovait (Pánkl Simon, Ibi Ferenc és Niederajter Antal) a Győrben elkészített „és vett vörös márvány köveknek" a város fuvarosaival együtt való hazaszállításáért. 40 Az áccsal való megegyezés értelmében az összes ácsmunka összege summásan 1400 Vfk. Ebben a tető egésze is értendő. Mindezeket a munkákat június végéig kellett befejezni. 41 Fenti összeget 1823-ban még meg kellett emelni. 42 Pirtler György lakatosmester 6400 F előleget vett fel. Mindennek felülvizsgálatára csak 1823. február végén került sor. 43 Vasárukat Kárpits Józseftől vásároltak. 44 Lakézi János asztalosmester ugyancsak az új épületen dolgozott. 4 s Sziffert János „kolompáros" a tető pártázatát és a homlokzat vörös rézzel való bevonását végezte el, a réz és feldolgozásának fontját 32 x-vel számítva 732 f 42 x a végszámlája. 46 Ide tartozik Gottlieb Simon „kép írónak" műve, amikor „ezen Pápa Belső Varasának a petséttyén és zászlóin lévő Czimere, úgymint Sz István első Martyr képe vas pléhre olajos festékkel ki festve belé is helyheztettetvén." 4 7 Erről a címerről említi Horváth és Tóth, hogy az heraldikailag hamis bővítésű. 48 Ismeretlen az első változtatás ideje. Vinter Mátyás pápai keménycserépgyárából 5,5 q alabárstrom gipszet vettek (q-ja 15 f) az új épület falának kifehérítéséhez. 4 9 Pauli Mihály kőműves gipszből készített virágokat a külső ablakok fölé. 50 Rusztler Mihály festőnek az elvégzett festőmunkákért 650 f-t fizettek ki. sl Irenka Teophilus „bágyogosnak" a munkája: „a Városháza ablakjaihoz belölröl az ablakok izzadása miatt tsinált". S2 Horváth Pál üvegesmester az ablakokat 503 f-rt csinálta meg. 53 A pinceablakokra drótos üvegeket rakott (gaterok). 54 Reguli György kádármester a tűzoltó felszereléshez szükséges kádakat készítette el. 5 5 A felső folyosók „ki flastromozásához" Győrből, Floderer Ignáctól vásároltak 200 db négyszögletes fehér márványlapot (darabja 48 x). 56 Az udvart kövekkel „flastromoztatták" ki. Koppendorfer Ferenc 89 D-ölet dolgozott be (öle 25 garas). 5 7 1823. okt-ban az új városháza előtti, az építés alatt 162