A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Körmendy József: Keresztek a felsőörsi határban

17. Vö. 4. jegyzet - Péter-kereszt nevét Szt. Péter apostoltól nyerte, akit „kérelmére fejjel lefelé feszítettek meg." (KL. III. 528.) Fülöp-kereszt, vagy fekvő kereszt nevét Szt. Fülöp apostoltól kapta. (Weites Kirchenlexikon op. cit. 1055.) András-kereszt X formájú kereszt, mert a hagyomány szerint András apostolt nem derékszög, ha­nem hegyes- és tompaszög formában összeállított ke­resztre feszítették." (KL. I. 66.) Az építőipar András­keresztje is erről a kereszt formáról kapta a nevét. A T, vagy Antonius kereszt nevét remete Szt. Antaltól vette, aki köpenyét kereszt gyanánt viselte. (KL. III. 29.) 18. DETZEL, H.: Christliche Ikonographie. I. Freiburg 1894. 13. 19. DETZEL op. cit. 33. 20. KL. III. 104., SS. 21. „Labarum, római hadijelvény, négyzet alakú kis lobogó, mely a dárdanyelet keresztező pálcáról lóg le. Nagy Konstantin római hadjárata közben serege előtt a nap­korong felett a kereszt jelét pillantotta meg TOUTO NIKA (E jelben győzz!) felirattal, majd álmában azt az utasítást kapta az Úrtól, hogy a jelenéshez hasonló Lot vitessen csapatai élén. Ekkor keletkezett a konstantini L., melyről egykorú érmék ... révén is értesülünk ... Konstantin eskü alatt mondta el látomását Eusebius­nak." (KL. III. 151), ALFÖLDI A.: Nagy Konstantin megtérése. Studi Italiani in Ungheria 6. 1942. Bp. 1943., SCHRAMM, E. P.: Herrschaftszeichen und Staatsvmbolik. 1-3. Stuttgart 1954., 1955., 1956. 22. KL. III. 28., Weites Kirchenlexikon op. cit. VII. 1081., 1088. 23. KL. III. 29-30. - A keresztre feszítés hagyományos áb­rázolása, hogy a tenyér közepén hatolt át a szeg, meg­felel-e a valóságnak? Anélkül, hogy ezt a kérdést el akarnók dönteni: HYNEK, R. W.: Krisztus kínhalála. Bp. 1937. 41-42. - „Orvosi szempontból. .. teljesen kizárt, hogy Üdvözítő két tenyerét szúrták volna át s ő így függött volna a kereszten. A tenyérben nincs olyan izom, de még egyetlen ín sem, amely a test súlyát tar­tani bírná..., hogy az elítélt szétszakadt kézzel le ne essék a keresztfáról." 56-57. „A szeget a kézfej gyöke­rébe ütötték bele, annak első homorulatába. Itt csodás könnyűséggel keresztülment a kéztő csontocskáinak első és második sora között..." „Van Dyckon kívül - aki a (turini) szent leplet saját szemével látta - talán nincs egyetlen festő, vagy szobrász sem, aki a keresztre feszí­tett Krisztust nem tenyerén keresztülszegezve ábrázol­ta volna! ..." 24. KL. III. 28. 25. KL. III. 28., ELŐD I.: Katolikus Dogmatika. Bp. 1978. 47-48. 120. § 1., 655-656., vö. 15. jegyzet - a nagy­pénteki szertartásban „venite adoremus" (jöjjetek imád­juk) az „imádjuk" kifejezés csak hódolatot (dulia) nem pedig valódi imádást (latria) jelent. 26. KÖRMEND Y J.: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. VMMK 10. 1971.63/59.j.,64.,63/67/b.j. 27. Fplt. Bartl. - A Felső Örsi róm. kat. Temető történeté­vel, Bevételével és kiadásával (,) a Temető Rendezésével megírt könyv. A Felső Örsi róm. kat. Egyház Tulajdona 1938. (Vezette id. Bartl Kálmán Tem. gondnok) 1-178J -kézirat 9-12. 28. Vpl. A8/28., 93., Fplt. A felsőörsi prépostság jelene és múltja. Kézirat 1947. (Fplt. JM.) I. 25. 29. Fplt. Felsőörs Helység Birtokkönyve. 1844/45. 76. 30. Vpl. A8/28. 93. 31. Fplt.JM24. 32. Fplt. Bartl 10. - Oroszi Imre református volt. A mai Hóvirág utcában lakott, a malom felé vezető út bal ol­dalán, az utolsó házban. Ma id. Németh Gáborné és leánya Orbán Lajosné lakik benne családjával. A ház előtt húzódó vízlevezető árkot ma is „Oroszi-ároknak" hívják, (ibid.), Fplt. História Domus 1938-tól 40. - Az áthelyezési munkát Gipp József kőfaragómester végezte 1961. nov. 30-án. 33. Vpl.A8/28.93.,Fplt.Jm.25. 34. Fplt. JM. 26. 35. Fplt. JM. 27. 36. Fplt. Bartl 11. 37. Felsőörsi r. k. hívek közlése. 38. BEDY V.: A felsőörsi prépostság története. Veszprém 1934. 8-9. 39. BEDYop. cit. 13. 40. BEDY op. cit. 101-102., Fplt. Bartl 9. 41. Fplt. JM. 24-25., Bartl op. cit., Fplt. Alapítványi Napló 26. 42. Fplt. História Domus 1938-1974.111-112. 43. Fplt. JM. 25. 44. Fplt. Bartl 9., JM 25. - A Bezerédj keresztről a követ­kező mondát jegyezte fel id. Bartl Kálmán: „ ... a mos­tani felső teleken még most is nevét viselő Bezerédi föld országút menti partján keletről (most Tislér földek) itt volt egy fakereszt. A nép mondása szerint Bezerédi pré­post (1752-1775) állította a földje végire, ennek a ke­resztnek a tetején az 1800-as évek első felében egy ké­ményseprőt, aki a támadó farkasok elől menekült fel a keresztre éjjel, másnap az arra járó kocsisok megfagyva találtak a kereszten, vagyis a keresztet átölelve, mivel a kereszt töve a fődszinen meg volt ásva állati nyomokkal és az akkori időben nem is volt újság a farkas a hatá­runkban, a kereszt az 1880-as években elpusztult^) azóta nincs." 45. Fplt. Alapítványi Napló 21. fsz. 1. 46. Fplt. Alapítványi Napló 22., JM. 24., Bartl 12. 47. Fplt. Alapítványi Napló 23. 48. Fplt. Alapítványi Napló 25., JM 24. 49. Dr. Keöves Ferenc vallomását a szerző 1980. januárjában magnószalagon rögzítette és az irattárban őrzi. 50. „Toscani Cosimo (Kázmér) T. Claudius és Ceresi Nuntia­ta fia 1843. május 6-án született a milánói egyházmegye Indani ad Olonam plébánián. 18 éves koráig ugyanott élt, s onnan szabadon távozott. Szabad állapotú. (Latin nyelvű irat a 3. leszármazott birtokában.) A Balafon vidéki vasútépítések alkalmával jött Magyarországra. 1872-ben házasságot kötött Vörösberényben Nagy Zsófiával. Foglalkozása: kőfaragó. Fia: Toscani Kázmér (1895-1956), ugyancsak kőfaragó. Unokája Toscani Kázmér (1920- ) szintén kőfaragó. Vörösberényben él, még apróbb munkát vállal." - Horváth József vörös­berényi esperes szíves közlése. 51. Fplt. Alapítványi Napló 27., JM 24. 52. Felsőörsi hívek közlése: A keresztjáró-napokat, vagy kö­nyörgőnapokat (feriae rogationum) testi és lelki javak kérésére áldozócsütörtök előtti hétfőn, kedden, szerdán tartották, itt Felsőörsön pedig áldozócsütörtök előtti és utáni vasárnapon, valamint áldozócsütörtökön. Nagy­mise után kereszt és zászlók alatt indult a körmenet a kijelölt kereszthez miközben a Mindszentek litániáját énekelték. Ott elvégezték a kijelölt ájtatosságot. Vissza­jövet „Hallgasd meg Uram" kezdetű énekkel indultak vissza a templomba, ahol áldással fejeződött be az ájta­tosság. Az utolsó napon a templomhoz közeledve eléne­kelték még a Te Deumot is. 53. Fplt. Alapítványi Napló 21., 29., JM. 25. 2., Bartl 11. ­Akácfából készült, amelyet a szállítással együtt 1400 Ft-ért szereztünk be Bakonyszentlászló vinyei fatele­pén. A korpusz öntvény, a felírat és a számok ková­csoltvas. A kereszt elkészítésénél és felállításánál közre­működtek: Wachtler József asztalos, Horváth Géza laka­tos, Viszt Ferenc festő, Némedi Zoltán és ifj. Bartl Kál­mán kőműves, Pohl Ferenc temetőgondnok, ifj. Hor­váth Géza felsőörsi lakosok. 54. Fplt. Alapítványi Napló 28., JM. 24., Bartl 12. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom