A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

László Csaba: A balatönszőlősi református templom kutatása

17. ábra. A középkori templom rekonstrukciója Abb. 17: Rekonstruktion der mittelalterlichen Kirche ad ipsum precio comparere recusarent, liberam cuilibet vendendi habeant facultatem, quibus duobus jugeribus terre dictis ab occidente ipse idem comes Dyonisius, item Benedictus et Petrus filii Gama ab aquilone, item filii Bei ab oriente et ab aquilone vicinantur. Datum in festo sancti regis Stephani. Anno do mini M' CCC tredecimo" (Dl. 40 347.) 12. KOPPÁNY T.: Devecser, Ugod, Essegvár, Döbrönte. Balatonfüred 1961.64. 13. KUMOROVITZ op. cit. 86.,90. 14. KOPPÁNY op. cit. 65. 15. NAGY I.: Hazai Okmánytár I. Gyó'r 1865.111., 115., KUMOROVITZ op. cit. 117., 452., 723., 763., ERDÉLYI op. cit. 263., 272. Bencse fia István és Dácsa fia Kelemen a tihanyi apátság füredi jobbágyai négy és fél hold földjüket adják el Erdős fia Ányosnak. Az eladott föld a Körtvélyes nevű területen fekszik, a nagy út mellett. Ugyanitt van az említett Miklós papnak és a tihanyi apátságnak a földje. Ányos 1322-ben ugyanezen a területen örököl négy holdat. Mivel Ányos testvérének Katának férje Kelemen örökös nélkül halt meg, így testvére hitbére címén kapta meg a földet. 1324-ben hallunk utoljára Ányosról, ekkor újabb földet vesz, négy holdat eddigi földjeitől nyugatra, az almádi apátság földjétől északra. Valószínű, hogy az egy Galle vagy Gella nevű helyen, amelynek mai neve NagyGella (Magyarország Földrajzinév-tára II. Veszprém megye Bp. 1978.). Az oklevélből kiolvashatóan Ányos földjei a mai Győr hegytől északra a Körtvélyes nevű területen az Evetes völgyében feküdtek ül. a falutól északra a Nagy-Gella területén. Ismerjük Ányos testvérét, Katát és tudjuk, hogy Ányos fiai voltak István és a veszprémi káptalan tiszttartója, János. István fiának a felesége Bilgecsatári Máté leánya, Katalin ugyanonnan származott ahonnan egykoron Ányos. 16. KUMOROVITZ op. cit. 93., ERDÉLYI op. cit. 263., 272. Arnold fiai: Demeter, Tykon és az Oroszlánnak nevezett Miklós. Volpod fiai: László és Demeter. 17. FEJÉR op. cit. Vitt. 2. 273. 18. KUMOROVITZ op. cit. 130. 19. KUMOROVITZ op. cit. 376-378. 20. HOLUB J.: Zala megye községei a középkorban III. 846.-kézirat a Göcseji Múzeumban. 21. KUMOROVITZ op. cit. 377. 18. ábra. A templom a déli toronnyal Abb. 18: Kirche mit Südturm 22. Zalai Okmánytár II. Bp. 1890.86. Az általánosan elfogadott nézet szerint, ha egy templomot capella-ként említenek nem tekinthető plébániának, míg ha ecclesia kifejezéssel illetik akkor már az. Szőlős esetében az 1313-as oklevél capella-t mond. Egy 1324-es 19. ábra. A templom XVIII. sz. végi állapotának rekonstrukciója Abb. 19: Rekonstruktion des Zustandes der Kirche Ende XVIII. Jahrhundert 123