A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

László Csaba: A balatönszőlősi református templom kutatása

karzatfeljárót készítettek, lebontották a barokk szószéket és betonból újat készítettek. Kicserélték a teljes belső berendezést, a téglapadlót felszedve betonburkolatot alakítottak ki. A templom külső falfelületeinek egyenetlenségeit téglaköpenyezéssel kiigazították, kijavították a kerítésfalat. A balatonszőlősi templom a középkorban általánosan elterjedt egyenes záródású típust képviseli. A középkori falusi templomok kialakulásával az utóbbi évtizedekben többek foglalkoztak.

36 Felvetődött a szentélytípusok esetleges kor szerinti éles szétválasztása. Bizonytalanná teszi a feltevést, hogy több egyenes záródású falusi templomot ismerünk, amely a XIII. század második fele előtt épült: Kardoskút, Ipolytölgyes, Felsődörgicse.

3 7 A Balaton-felvidék román kori templomait vizsgálva, Koppány Tibor feltételezi, hogy az alaprajzi eltérés a birtokossal lehet összefüggésben.

38 így az egyeneszáródású, azaz az egyszerűbb templomokat egyházi birtokosok emelték, míg a díszesebb, magasabb technikai fokon épült félkörös szentélyzáródásúakat világiak földjén találjuk. Balatonszőlősön egyházi és világi birtokosok egyaránt voltak a XIV. század elején.. A templom Dénes ispán — esetleg egyházi fennhatóság alatt levő - földjén épült. A továbbiakban vizsgáljuk meg, — vázlatosan — néhány környékünkön levő egyenes szentélyzáródású templom építési idejét. A Nagyvázsony melletti két elpusztult település, Csepely és Leányfalu közül az EZ3 durva MŰM 9. ábra. A gótikus kő felmérési rajza Abb. 9: Vermessungszeichnung des gotischen Steins 10. ábra. Párta a 2. sírból Abb. 10: Jungfernkranz aus dem 2. Grab előbbiről első adat csak a tizedjegyzékben szerepel, míg az utóbbiról nincs középkori okleveles említés. A kövesdi templomról az első adat 1363-ból ismert, míg a csopaki egyházat a tizedjegyzék említi először. Felsődörgicsén 1231-ben már áll a templom, Alsódörgicse először a tizedjegyzékben fordul elő. Udvari és örvényes templomáról nincs középkori adatunk. Megjegyzendő, hogy egy 1267-ben keltezett oklevél a tihanyi félszigeten négy kápolnát említ »amelyek közül eddig csak az újlaki és apáti templomot sikerült azonosítani. A tizenkét templom közül csak ötről van XIII. századi adat.

39 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi csak később épülhetett. Elképzelhetőnek tartjuk — különösen az 1313 után épült Balatonszőlős tanúsága szerint —, hogy a Balaton-felvidék nagyszámú egyenes záródású templomának egy része már a XIV. században épült. Nem mond ellent ezen feltevésnek a Dunántúl néhány támpillér nélküli sokszög záródású templomának kormeghatározása. A nagyvázsonyi Szt. István templomról régészeti tanulmány nem jelent meg, így nem tudjuk, hogy a XIII—XIV. század fordulójára tett datálás milyen bizonyítékokon nyugszik. Berhidát ugyanarra az időre datálják, mégpedig analógiák alapján, hasonlóan a somlószőlősi és veleméri templomokhoz.

40 A két alaprajzi típus együttélését elképzelhetőnek tartjuk, ami az analógiás datálások hitelességét kérdésessé teszi. Mivel a XIII—XIV. századi okleveles anyag többsége ismert, újabb adatok nagyszámban nem várhatók, így a templomok korhoz kötése a régészeti kutatásra hárul, különösen a műrészletek nélküli épületek, romok esetében. Ennek érdekében elengedethetetlennek tartjuk a teljes feltárásokat, beleértve természetesen a temetőfeltárásokat is, hiszen csak így kaphatunk — szerencsés esetben - választ kérdéseinkre.

41 A gyakran csak alaprajzi vizsgálatokon alapuló, olykor sematikus korhatározásokat félretéve tudomásul kel119