Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata

2. ábra: Díszei, Halyagos-hegy és környezetének idealizált méh/földtani vázlata Abb. 2: Die idealizierte tiefengeologische Skizze des Halyagos-Berges und seiner Umgebung von Díszei m hosszban. A fúrások átlagmélysége 61,1 m volt, maximáli­san 85,90 m, minimális mélysége 39,20 m-ig hatolt. Csaknem mindegyik fúrás harántolta a bazaltot. A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának kitermelése az 1915—16-os években indult meg. E kőfejtők ekkor még magánkézben voltak, innét ered elnevezésük is, mint Lukács­bánya, Spiegel-bánya. Ez idő tájt kialakult kőbányákban azonban csak faragott követ állítottak elő (útburkoló és szegélykövek). Ez annál is inkább meglepő, mivel az itt megjelenő bazalt nagyobb tömege nem rendelkezik jó hasa­dással. Egy-egy bányahely nagy mennyiségű meddőanyaga mutatja is a szükséges szelektálást. De a gazdaságos termelés keresésére utal a hegy körül kialakított több bányaudvar is, valamint egy-egy bányánál a jobb minőségű anyag mélység­beni követése. A hegy körül jelenleg öt kőbánya teszi hozzá­férhetővé és tanulmányozhatóvá a bazalt megjelenését (1. ábra). A kőbányák közül a jelenleg is működő, az ún. „diszeli bazaltbánya" (1. ábra I.) II. jelzéssel a hegy Ny-i oldalán a Spiegel-bánya van. Jelenleg időszakosan a helyi MGTSZ műveü. A bazalthegy É-i oldalát tárja fel az ún. „kőcsurgató­bánya" (1. ábra III.), melyet az Útépítő Vállalat nyittatott meg 1953-ban. A bazalt települési, folyási struktúráját láthat­juk a K-i oldalon nyitott „nagy Lukács-bányában" (1. ábra IV.). Végül a Ny4 oldalon találjuk még (1. ábra V.) a kisebb „Lukács"-bányát. A felsorolt kőbányák és az említett 13 mélyfúrás, vala­mint az elvégzett felszíni geofizikai és laboratóriumi Ocőzet­3. ábra: Rétegzett bazalttufa a Halyagos-hegy É-i felében (Kfirwirgatő bánya— HJ.) Abb. 3: Geschichter Basahtufa in der nördlichen Hälfte des Halyagos-Berges (Kőcsurgató — Betrüb III.) tan, kémia) vizsgálatok elegendő adatot szolgáltattak ahhoz, hogy a bazalt kőzettani és vulkanológiai történetét új megvi­lágításba helyezzük. Ugyanakkor konkrét adatokat közölhe­tünk az egész bazalttakaró jelenlegi vastagságáról és kiterjedé­séről. Mindamellett sem állitható, hogy vizsgálataink minden problémát megoldottak. A hátramaradt kérdések elsősorban a vulkáni jelenség lefolyása körül csoportosulnak, ezen belül is a lávafolyás mikéntjére vonatkozóan. A lemélyített fúrások földtani adatai 1. sz. táblázat A fúrás Jele és száma Mélysége (m) Képződmény vastagsága fedő és bazalt bazalt fekü Dil. 82,20 78,70 3,50 Di 2. 85,90 78,70 7,10 Di 3. 53,00 11,70 11,30 Di 4. 55,50 45,50 9,90 Di5. 46,10 22,80 23,30 Di 6. 54,40 25,80 30,60 Di 7. 39,20 34,00 5,20 Di 8. 51,20 37,80 13,40 Di 9. 65,30 63,80 1,50 Di 10. 79,30 73,90 5,40 Dill. 60,00 60,00 ­Di 12. 67,50 61,60 5,90 Di 13. 52,30 48,70 3,60 2. A terület földtani felépítése A diszeli bazalt közvetlen környezetében felszínen is jól tanulmányozható módon tufa és felsőpannóniai homok, kavi­csos homok és aleurit telep ÜL A piroklasztikum és a pannó­niai üledék adja a bazalt közvetlen bázisát. A további mély­fekü felépítésére csupán a környéken felszínre került külön­böző korú üledékekből következtethetúiik. E földtani képet próbáltuk illusztrálni a 2. sz. ábrán. Mivel a mélyben fekvő képződmények jelen vizsgálatunkat nem érintik, így a köz­vetlen fekvő képződményeket vegyük szemügyre. A diszeli Halyagos-hegy környezetében, de különösen a hegy ÉNy-i oldalán, valamint a hegytől Ny-ra jó feltárásokat nyújtanak a felhagyott és művelés alatt álló bányahelyek. A hegy Ny-i lábánál művelt homokfejtők tárják fel e környék legmélyebb helyzetű pannóniai képződményét. Itt kvarcho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom