Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

ILOSVAY GYÖRGY-SZITTA TAMÁS: A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gerinces (Vertebrata) gyűjteménye

1976. III. 28. (S), Bakonybél: Borostyánkút-forrás környéke, 1975. VI. 24. (S), Kardosrét, 1977. III. 1. (2, S). Apodemus flavicollis: Németbánya, 1963. VIII. 23-29. (11, J-TG-Sz), 1973. VIII. 8. (2, B), 1975. XI. 26. (2, I-S), 1975. XI. 27. (2, I-S), Németbánya: Vadászház környéke, 1964. XII. 1. (J-H-PJ), 1963. VIII. 22-27. (18, TG), 1964. XII. 2. (4, TG), 1976. IV. 14. (I-S), Csesznek: Gézaháza, 1964. VIII. 19-21, (11, Bé), Alsópere, 1964. VIII. 27. (3, Bé), Padragkút, 1963. V. 13-15. (11, TG), Ugod: Hubert-lak, 1964. VI. 10. (2, TG), Zirc: Arborétum, 1972. X. (B), 1974. VI. 28. (4, S), Zirc-Akli, 1974. VI. 20. (2, S), 1975. V. 19. (S), Zirc, 1973. VII. 23-24. (6, I-S), 1974. II. 7. (B), 1974. VII. 2. (NÉ), 1975. III. 4. (NÉ), 1975. III. 26. (S), 1975. IV. 17. (S), Zirc: juhakol, 1977. IX. 9. (Szv), Isztimér: Hétház­puszta, 1973. VII. 26. (7. I-S), 1973. VII. 27. (I-S), Porva, 1973. VII. 30. (I-S), Fenyőfő, 1974. VII. 4. (4, B), Tapolca, 1974. VII. 7. (S), Ácsteszér, 1975. IV. 19. (I), Farkasgyepű, 1975. IX. 3. (2, S), 1975. XI. 27. (I-S), 1976. IX. 24-25. (18, I-S), Ácsteszér, 1975. V. 21. (5, S), Bakonybél: Boros­tyánkút-forrás környéke, 1975. VI. 24. (S), Eplény, 1977. V. 9. (S). Apodemus sylvaticus: Zirc, 1976. III. 28-30. (4, S), Zirc: juhakol, 1977. IX. 8. (Szv). Rattus norvegicus: Zirc, 1973. XI. 20. (K). Mus musculus spicilegus: Csesznek: Gézaháza, 1964. VIII. 19. (2. Bé), Zirc, 1972. IX. 13. (Her), 1976. III. 14. (T), 1976. X. 17. (részleges albinizmus, MF), 1977. III. 17. (S), Zirc: Arborétum, 1972. X. (2, B), 1973. VII. 5. (Sp), Zirc: óvoda, 1977. IV. 6. (S-né), Isztimér: Hétház-puszta, 1973. VII. 25. (2, I-S), Porva: Kisszépalma, 1973. VII. 31. (5, I-S), Bakonyszentkirály, 1973. XII. 6. (G-né), Réde: Lesal­jamajor, 1974. X. 25. (B), Farkasgyepű, 1975. XI. 27. (2, I-S). Vulpes vulpes: Vörs halastava, 1960. HL 3. (FJ), Felső­pere, 1975. IV. 18. (S). Mustela erminea: Felsőörs, 1952. VI. (W), Dudar, 1973. XII. 5. (MF), Bakony, 1975. II. 14., Zirc, 1976. IV. 2. (MF). Mustela nivalis: Zirc környéke, 1975. IV. 7. (S), 1975. IV. 2. (S), 1975. IV. 10. (S), 1977.1. 5. (MF), 1975. IV. 17. (S), 1975. IV. 29. (M), 1976. III. 30. (S), 1975. X. 20. (MF), Zirc: Faipari ktsz, 1976. VIIL 24. (Szelt), Eplény, 1975. X. 22. (I-S). Mustela putorius: Zirc: Arborétum, 1973. VI. 20. (Sp), Zirc, 1975. I. 19. (DF), 1975. IV. 6. (MF), 1977. I. (MF), 1977. II. 15. (Hessz), Porva, 1973. IX. 13. (B). Mustela putorius eversmanni: Zirc, 1974. III. 8. (MF), Veszprém, 1977. III. 31. (NaL). Martes foina: Zirc, 1972. VIL 15. (B), 1975. VIL 1. (Sp), 1976. X. 12. (MF), Zirc: Arborétum, 1974. VI. 17. (Sp), Ugod: Huszárokelőpuszta, 1974. IV. 10. (MF), Porva, 1974. IV. 25. (2, Szü), Borzavár, 1976. XII. 20. (MF). Felis süvestris: Nagyesztergár: Veim-puszta, 1976. X. 20., Veszprém, 1964.1. 6. (Wi). Sus scrofa: Gic környéke, 1975. V. 11. (IJ), Bakonyszent­küály: Lovászkút, lapos, 1976. III. 1. (IJ), Veszprém, 1976. III. 19. (ÁLL), Csesznek: Gézaháza, 1977. IV. 13. (IJ). Cervuselaphus: Múzeumunk szarvasagancs-gyűjteménye 74 darabból áU, ezek közül 30 darab adat nélküü. A legidősebb trófea FESTETICH TASZILÓ által 1883. IX. 19-én lőtt gím­szarvas agancsa (Keszthelyi erdőség). PEJACSEVICS MANÓ 1920-1940 közötti vadászataiból származik 13 trófea (Por­va, Szépalma, Pálihálás), NÁDASDY PÁL által 1898-1943 között Bakonynána, Alsópere térségében elejtett példányok agancsai közül 9 darab van bútokunkban. A FESTETICH család Keszthely környéki vadászataiból származik 12 trófea (1883-1941). Gyűjteményünkben van két olyan agancs is, mely a MONACÓI herceg 1891. IX. 224 váüusi (Keszthelyi­hegység) vadászatából származik. Capreolus capreolus: Gyűjteményünkben 21 darab őztró­fea van. 15 darab adat nélküli, de ezek is minden bizonnyal PEJACSEVICS MANÓ ületve NÁDAS DY PÁL kisszépalmai, valamint bakonynánai vadászataiból származhatnak. A legré­gibb trófea egy 1895. VIIL 5-i vadászatról származik. Fenyőfő, 1972. (koponya, MF). Ovis musimon: Bakonynána, 1928. XI. 21. (2 darab csiga, NÁDASDY PÁL). A züci Bakonyi Természettudományi Múzeum gerinces­gyűjteménye 1977. december 31-én összesen 4279 példány leltározott gerinces-preparátumból áü. A gyűjtemény megoszlása gerinces osztályok szerint: 21 halfaj 834 példány 13 kétéltűfaj 1945 példány 9 hüüofaj és egy faj változat 169 példány 173 madárfaj 560 példány 52 emlős faj 771 példány összesen: 271 faj 4279 példány Múzeumunkban a gyűjtemény adatain kívül az egyes gerin­ces fajokról kartotékokat vezetünk, melyeken a tudomásunk­ra jutott előfordulási adatokat rögzítjük. Az érvényben lévő természetvédelmi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy múzeumunk gerincesgyűjteményét a jö­vőben intenzív gyűjtésekkel fejleszteni tudjuk. A védelem alatt nem áUó közönséges fajok tervszerűtlen, tömeges be­gyűjtése, preparálása értelmetlen. A fenti szempontok figyelembevételével vázoljuk, hogy gyűjteményünk ésszerű továbbfejlesztésére müyen lehetősé­geket látunk. - Ahhoz, hogy a fajok elterjedéséről megfelelő fauniszti­kai képet kapjunk, a gyűjtések meüett egyre nagyobb szerep­hez keü jutnia az adatrögzítő kartotékoknak. Ehhez feltét­lenül szükséges az adatközlők (nem gyűjtők) számát növelni. Ezt természetesen megfelelő kritikával keü kezelni. - Vigyázni keü arra, hogy adat nélkül egyetlen áüat se kerüljön be a gyűjteménybe, s így ne alakulhasson ki a kez­deti időszakra jeüemző szertárjeüeg (pl. a hatóságok által el­kobzott állatok pontos adatokkal való ellátása). - Iskolák szertárában, erdészeknél még igen sok ritka állat van kipreparált állapotban, melyek gyűjtési helye és ideje tisz­tázható. Kívánatos lenne ezek felkutatása és megvétele. - A tervszerű gyűjteménygyarapítás érdekében kívánatos lenne a gerinces gyűjtéseket ökológiai, populációdinamikai, fenológiai, bromatológiai, parazitológiai és egyéb vizsgála­tokkal intenzívebben összekapcsolni. Tehát miután az egyes szakterületek kutatói elvégezték az áUatokon a vizsgálatokat, azután kerülnének beleltározásra. Ezüányú tevékenységek már a múltban is voltak, (parazitológia). - A kor követelménye megkívánja, hogy ne csak faunisz­tikai, rendszertani, hanem ökológiai, fenológiai vizsgálatok céljára is alkalmassá tegyük gyűjteményünket. Ezért ehhez nem elegendő csupán az eddigiekben szokásos négy adat (faj­név, gyűjtési hely és idő, gyűjtő), feltüntetése, hanem feltét­lenül szükséges a biotóptípus, hőmérséklet, növényzet stb. közlése is. Kétségtelen, hogy ez nem kevés többletmunkát jelent, de úgy véljük, hogy ezt a távlati célok figyelembevéte­lével feltétlenül követendő módszernek keü tekintenünk. - Jelenlegi áüapotában a gyűjtemény tárolási lehetőségei nem megfelelők, ezért feltétlenül kívánatos a közeljövőben ezen változtatni. - Nagyon sok védett áüat leü halálát országutakon, pusz­tul el vegyszerektől vagy egyéb okokból kifolyólag. Ezek be­szolgáltatása a legközelebbi tudományos intézetbe kötelező. Múzeumunk rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, hogy az időben beszállított példányokat konzerválja, prepa­rálja, így ez az út is járható a gyűjtemény gyarapítására. Ehhez azonban széles tömegek tudatformálása szükséges. (Jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom