Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyva (Col.: Staphylinidae) faunájának alapvetése, I.

9. ábra. Oxytelus tetratoma Czwalina. elterjedése a Kárpát-medencében Abb. 9: Die Verbreitung von Oxytelus tetratoma Czwalina. im Karpaten-Becken taki-völgy, 1912. H. - Tátralomnic, 1956. VII. 27. (900-1200 m) K. - Tátraszéplak, Sch, 1907. VII. 10. Mi., Trencsén, Trencsén: Turcsek, 1894. VI. 20. B., III/2: Borsabánya, 1941. VII. 28. (1800-1900 m) K., Borszék, Hargita: Csicsói Hargita, 1943. VU. 17. (1660 m) SzT., Hargitafürdő, 1943. VII. 1. 1 db. Du, 1 db. Sza., Madarasi Hargita, 1943. VII. 18. É, Lk., Hoverla, 1939. VIII. 17. (1600-2000 m) K., Csik megye: Kászon: Bardóca, (1200 m) 1943. VI. 18-29. K. - Gombásbérc, (1200 m) 1943. VII. 26. 6 db. Sz. - Lassúágpatak, 1943. VII. 17-21. Sz. - Salutáris, 1943. VII. 10-31. (800 m) Sz., Körösmező: Apsinecz, 1911. VI. 19. Cs. - Mencsü-havas, 1911. VI. 27. 3 db. Cs. - Óhuta, 1911. VI. 17. 3 db. Cs. - Ripta, 1911. VI. 18. 3 db. Cs., Máramaros, F, Pá, Gu, Pá. - Balzatul 1886. 2 db. Pá., 1871. F,Pá. - Breczkul, 1886. 4 db. Pá. - Cernahora, 1875. VII. 5. 2 db. Pá. Czorna kleva, 1875. VII. Pá. - Dzerzsepola, 1875. VII. F, Pá. Radnai-havasok: Ünőkő, 1903. VII. 17. Cs., Radnai-hegység, 1943. VII. 23. Ed., Tiszabogdány, 1913. VI. 25., III/3:Czód, Fu., Ferencfalva, 1874. F, Pá., Fogarasi-havasok: Bulea-völgy, 1956. VII. 22. (800 m), (fűhálózva) EY., Paring: menedékház, 1956/ VIII. 2. (1500 m, Picearól kopogtatva) 40 db. EY., Retyezát, 1898. VII. 25. (2000 m) Szi., 1899. VII. 26.(2100 m) Szi., 1899. VIII. 17. (2000 m) Sz., 1914. VII. U. - Bukura-tó, 1956. VII. 27. P. - Csókatető, 1917. VII. 6. H, Sr. - Lepusinkul Mare, 1956. VII. 27. P. Vurfu Lui, 1897. VII. W. HI/4: Bucsecs, Mé., Oncsásza, 1912. VIII. 10. 2 db. Bo. Biharfüred, 1907. 3 db. B., Kolozsvár: FeUegvár, 1943. VI. 30. 2 db. Ko., Kucsulata, VII. 28. (1850 m) Bo., Melegszamos, Bo., Nagy Árpás, 1905. VII. 12-13. IV.: Mehádia, Pá. VI/3: Mrzla Vodica, 1889. VIII. B. (6. ábra) Oxytelus (Oxytelus s. str.) laqueatus MARSH. (= luteipennis ER.) A Kárpát-medencéből mint ritka montán faj ismeretes. WINKLER (1924-32) palearktikus fajnak tartja, azonban BERNHAUER et SCHUBERT (1910) és HORION (1963) areáját hatalmasan megnövelték, előfordulását a Palearktiszon kívül Észak- és Közép-Amerikából, sőt Brazíliából közölve. A Kárpát-medencéből érdekes módon első lelőhelyét éppen a Bakonyból, Nagyvázsonyból közölte HOPFFGARTEN (1876) és az ő adata került azután KUTHY (1896) majd SZÉKESSY (1939) munkáiba is. Ritkaságára jeüemző, hogy KUTHY (1896) 10, SZÉKESSY (1939) 22 lelőhelyét ismertették. Magam a budapesti és a zirci Természettudományi Múzeumok gyűjteményeiben őrzött valamennyi példányt megvizsgálva, a faj 85 példányát találtam, a következő lelőhelyekről: 1/1: Bátorliget, 1949. VI. 7-10. (láp) K, Sz., 1949. IX. 28-X. 1. (ligeterdő) K., Siófok, 3 db. L. II/l: Bakony hegység: Bakonybél: Som-hegy (400 m) 1967. VI. 21-30. (fénycsapda) 2 db. Rb., Veszprém: Csatár-hegy, 1957. VI. 4. P. - 1954. VI. M., Budai hegyek: Csülebérc, H/2: Bükk hegység: Ablakoskő-völgy, 1956. VI. 8. Há, Sz., Börzsöny hegység: Királyháza, Mátra hegység: Mátraháza, 1956. VII. 27VIII. 7. 2 db. Há. Zempléni-hegység: Pálháza, Kemence-völgy, 1955. VII. 9-21. (árvízi hordalék, rostálva) EY. - óhuta, 1955. VII. 9-21. EY. III/l: Fenyőháza: Gombás, 1910. V. 23. Gu., Liptóújvár: Fehérvág-telep, 1961. VII. 1. (aeroplankton) EY., - Feketevág-telep, 1961. VII. 2. EY. - Smrekovica, 1961. VI. 29. (800-1200 m) EY. Magas-Tátra: Felkaivölgy, 1962. VII. 11. (1450-1600 m) (lótrágyából) 2 db. EY. - Tátralomnic, 1956. VII. 29. (800-1200 m) 3 db. K. Rozsnyó, 1902. VIII. 15. Bk., Selmecbánya, 1961. VI. 24. (aeroplankton) EY. III/2: Bártfa, 6 db. Mh., Görgényi hegység: Kisküküüo: Felső-völgy, 1941. VII. 22. 10 db. Cs., Hoverla, 1939. VIII. 17. 2 db. K., Radnai-havasok, (1500 m) 1 db. (2200 m) 1 db. Py., Radnai-hegység: Radnaborberek, 1909. VII. 13. Cs, 1943. VII. 19. Cs. - Óradna: Korongyos, 2 db.. Bo., 1903. VII. 8. Cs., Szaka (erdőtáj) 1943. VII. 20. 2 db. Cs., - Vöröspataki-völgy, 1943. VII. 3. Cs., Körösmező: Okula, 1911. VI. 17. Cs., Mezőlaborc, Tihucza: Darna-völgy, Tusnád, 1895. VII. 17. 2 db. III/3. Paring, (1400 m, menedékház, lótrágyából) 1956. VHI. 9. 6 db. EY., Retyezát, 1898. VIII. 12. (1700 m) 2 db. Szi. HI/5: Nagyenyed, 1909. V. 4., Vízakna. VI/3: „Croatia, MEUSEL" (7. ábra). Oxytelus (Anotylus THOMSON) mutator LOHSE Az 1963-ban Németországból, a Lüneburgi-pusztákról leírt fajt a budapesti és züci Természettudományi Múzeum gyűjteményének vizsgálata alapján először sikerült kimutatnom Magyarországról. TÓTH (1974). összesen 39 â példányát találtam 19 lelőhelyről, amelyek közül 2 a Bakony hegységben van. A faj areája ma még közel sem tekinthető tisztázottnak, tanulmányomat követően a csoport kitűnő ismerője, P. HAMMOND (ül. üt. 1975) szíveskedett tájékoztatni, hogy Németes Magyarországon, valamint Ausztrián kívül már Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Romániából is kimutatták. Valószínű, hogy európai elterjedésű. Faunaterületünkön montán, hűvösségkedvelő fajnak mutatkozik, növényi és áüati törmelékben él. Kárpát-medencei lelőhelyadatait tanulmányomban részleteztem, itt csak térképvázlat formájában kívánom szemléltetni (8. ábra). Oxytelus (Oxytelops FAGEL tetratoma CZWALINA) E ritka, montán fajt a magyar faunából elsőnek KUTHY (1896) mutatta ki, hivatkozással Heyden, L. - REITTER, E. - WEISE, J. (1891) katalógusára. Ezt követően SZÉKESSY (1939) közli mindössze 3 lelőhelyét, közülük 1 bakonyit, Züc. Magam a budapesti és zirci Természettudományi Múzeumok anyagát megvizsgálva, 54 példányát találtam. Sajnos a Bakonyból újabb példány időközben nem került elő. Mint műiden szerző által igen ritkának tartott faj, a Bakonynak is érdekes és áUatföldrajzilag fontos színező eleme, ezért látom indokoltnak, hogy a Kárpát-medencéből ismert lelőhelyadatait részletesen közöljem: 1/1: Siófok, 9 db. L., Debrecen, 1935. IV. 24. Ro. H/1: Züc, Pá., Vértes hegység: Hajdúvágás, 1961. VI. 27. (húscsapda) 1 db. Kv., 1961. VI. 20-27. 4 db. Má. - Plató (rostálva) 1961. V. 16. 8 db. EY., 24 db. Kv, To., Várgesztes, 1961. IV. 11. 2 db. EY, K. H/2: C. Hont: Mt. Börzsöny: Királyháza, 1920. IV. 22-26. Du. Zemplén: Pálháza, Istvánkút, 1955. VI. 6-11. (esti csapkodás) K, Sz. III/l: Magas-Tátra: Felkai-völgy, 1962. VII. 11. (ex. sterc. equi) EY. HI/3: Verestorony, 1912. VII. 31. Cs. VI/3: Mosumje, W. (9. ábra) A részletesen ismertetett 6 faj a Bakony hegység faunájában mint ritka színező elem jelentkezik. Előfordulásuk áüatföldrajzi szempontból igen érdekes és jeUemző a hegység faunájára. Az Omalium cinnamomeum KR. érzékelteti a mediterrán fajok fel- és behatolását a Bakonyba, a déües kitettségű, mikrokümatikusan melegebb területeken. Az Oxytelus mutator LOHSE, és az Oxytelus tetratoma CZW, fajok a kö-